Marketing Wiki — Index

Minden oldal katalógusa. Soronként: link, egysoros összefoglaló, forrásszám ahol releváns. Kérdés megválaszolásakor ezt olvasd először, innen menj tovább az oldalakra.

Szintézisek

• why-people-really-buy — Miért vásárolnak valójában az emberek: nulladik alapszabály (Sharp: penetráció és mentális elérhetőség) + 47 tézis a valódi okról, bizalomról, jelzésről, észlelésről, szokásról, helyzetről (Shotton), rangról (Storr), morális alapokról (Haidt), helyettesítésről és emlékező énről (Kahneman), a termék felszínéről (Norman), archetípusról (Campbell), a „majdnem” fájdalmáról (Lewis), a választás lezárásáról (Schwartz), formáról és küszöbről (Gladwell), információs paritásról (Pink), normáról (Godin), kohorsz-hatásról (Housel) és a vevő szaváról mint gyenge bizonyítékról (Fitzpatrick). Minden tézisnél Sharp-korlát és módszertani réteg. (41 forrás, draft)
• how-firms-compete — Hogyan versenyeznek a cégek: a profit három rétege (iparág szerkezete, stratégiai csoport, végrehajtás) és a márka helye bennük; 31 tézis Porter, Sharp, Rumelt, Moore, Neumeier (onlyness, kategóriaváltás), Taleb (kitettség), Chen (hálózati hatás), Duke (döntés ≠ eredmény), Horowitz (üzemmód, ólomgolyó, menedzsmentadósság), Schwartz (választék), Pink (információs paritás), Gladwell (fordítás), Godin (szűk mag mint indítási sorrend), Housel (mozgástér) és Thiel (monopólium, hatványtörvény, disztribúció) egyeztetésével. (26 forrás, draft)
• what-brands-are-for — Mire való a márka: 29 tézis — a bizalom olcsóvá tétele információs aszimmetria mellett, hírnév-tét, költséges jelzés, kalauz-szerep, logó nélküli felismerés, piaci alapú eszköz, árazható ártűrés, belépési korlát és alkuerő (Porter), társas valuta (Berger), elszigetelő mechanizmus (Rumelt), a kisvállalatnál az eladás után jön (Dib), a vevő zsigeri érzése, amit a cég csak keretezni tud (Neumeier), a korlátok vándorlása a vevő fejébe (Zag), a figyelemkereskedő címkéje (Wu), a vevő tulajdona (Brand Flip) és a négy védőárok leggyengébbike (Thiel). (27 forrás, draft)
• how-to-price — Hogyan árazz: az ár egyszerre WTP-mérték, jel/keret és referencia-kontextus; 17 tézis a termék előtti mérésről, az átlagcsapdáról, a "hogyan fizetek"-ről, az alacsony ár kockázatáról, a relatív árról, a promócióról, az emelésről, a rugalmasságról, a dokumentált stratégiáról és a struktúra adta tartományról (Porter). + tizenegyedik tézis: az ár kérdése prototípus nélkül üres, a prototípus ár nélkül vak (Cagan). + tizennegyedik tézis: az alkuban az ár észlelés (a másik horgonyoz, tartomány, pontos szám, csökkenő engedmény cserével, sose felezz) (Voss). + tizenhetedik tézis: kisvállalati árazás mint pozicionálás, hüvelykujj-szabályokkal (Dib). (13 forrás, draft)

Fogalmak

A Tipping Point-mag (rétegezve, a beolvasásból 2026-09-14)

• law-of-the-few — A kevesek törvénye — és miért nem áll. Gladwell három típusa (összekötő / guru / ügynök) és a recept, hogy "az erőforrásaidat kizárólag rájuk kell koncentrálni, rajtuk kívül senki nem számít". Ami áll belőle: a hálózat egyenlőtlen (a telefonkönyv-teszten 2-től 118-ig szór), és Granovetter gyenge kötései (az álláshoz jutók 56%-a kapcsolaton át, de többségük gyenge kötés — az információ a hálózat határain megy át). Ami megdőlt: hogy a nagy terjedéseket különleges emberek indítják — duncan-watts mérései (Watts–Dodds 2007; Dodds–Muhamad–Watts 2003, 61 168 fő, nincsenek hubok; Musiclab 2006, 14 341 fő, útfüggő siker; Kleinfeld 2002, Milgram ~5%-os befejezési aránya). A wiki állása Wattsé és Sharpé. Gyakorlati szabály: a szűkítés indoka csak az lehet, hogy a kiválasztottak egymást érik el (Chen), nem hogy különlegesek. (4 forrás, draft)
• stickiness — Ragadósság: az üzenet formája dönt, nem a tartalma — és ez a könyv egyetlen, ismételt méréseken álló fejezete. Wunderman aranydoboza (azonos hirdetés 26 piacon: +80% vs. a négyszer annyit költő versenytárs +19,5%-a), Leventhal tetanusz-kísérlete (a rémisztő fotók nem hatottak, 3% oltatott — egy térkép és időpontok 28%-ra vitték, és a félelemszint irreleváns volt), a Sesame Street Distractere (7,5 mp-enként naplózott figyelem, ~400 adatpont/adás; így született Big Bird) és szemkamerás mérése ("Hug" 76% / 83% vs. "Oscar's Blending" 35% / 0% — "Oscar was sticky. The lesson wasn't."), a "Roy" epizód bukása (figyelem 80 → 20%, Markman kölcsönös kizárólagossága), és a Blue's Clues (egy epizód öt egymást követő napon, minden epizód háromszor tesztelve adás előtt). (5 forrás, draft)
• power-of-context — A kontextus ereje — és a betört ablakok megbukott oksági állítása. A kérdésfelvetés áll (a helyzet többet magyaráz, mint a személyiség → fundamental-attribution-error); az oksági állítás nem: a bűnözés országosan csökkent, a New York-i csökkenés 1990-ben indult (Bratton 1994-es kinevezése előtt), Levitt 2004 négy másik tényezőt talál érdeminek, Harcourt–Ludwig 2006 pedig átlaghoz húzást mutat ki. A Stanford Prison Experiment nem volt kísérlet; Hartshorne–May (~11 000 gyerek) viszont a legjobban öregedett darab. (3 forrás, draft)

• dunbar-number — A 150-es szabály, vitatott effektusmérettel. Dunbar neokortex-regressziója 147,8-at ad; illusztrációk: 21 vadászó-gyűjtögető társadalom átlag 148,4 fős faluja, a katonai század, a hutteriták osztódási szabálya, a Gore Associates üzemenkénti 150 fője ("150 parkolóhelyet festünk fel"). A regresszió újraszámolása használhatatlanul széles intervallumot ad, az illusztrációk keresettek → confirmation-bias. Ami marad: a tranzaktív memória (Wegner, 59 pár) mint jobb, tesztelhető fogalom, és hogy a nagy mozgalom sok kicsiből áll (Ya-Ya olvasókörök 2,5 millió példányig; Wesley 20 000 → 90 000 kiscsoportokon át). (4 forrás, draft)

• smallest-viable-market — A legkisebb életképes piac (Godin) — és a wiki legélesebb, két forrás közötti ütközése. „Mi az a legkevesebb ember, akit meg kell változtatnom, hogy megérje?”; Union Square Cafe 600 vendége, Grateful Dead (egy top-40 sláger, 350 M$ koncertbevétel, 1972-ben 5000 néző/koncert), Kevin Kelly 1000 igaz rajongója, az 5000 döntő szavazat 724 000 lakosra, NRA 5 millió tagja. Sharp oldalán van a mérés, Godinnál nincs — a növekedés penetrációból és könnyű vevőkből jön. Két körülhatárolt kivétel: küszöbös hálózatos termék (Chen: a kiválasztottak egymást érik el) és látható, magas azonosulású kategória (Storr, Haidt). (7 forrás, draft)

• people-like-us-do-things-like-this — A normalizáció mint marketing, Godin legjobban alátámasztott tézise — mert mások mérték (Cialdini, Storr, Haidt/Putnam, Berger, Clear, Chen). Tücsök vs. marhahús; a kék szalagok (megbukott iskolai költségvetés → 100 szalag egy fán → 2:1 arányú átmenet); az ír melegházasság-népszavazás nyolcvanéves szülő-videója; Robin Hood Foundation 101 M$ egy estén; a vastaps küszöbe (TED: 3 ember, Broadway: 15, jazzklub: soha). Elit vs. exkluzív (Gladwell). (7 forrás, draft)
• affiliation-vs-dominion — Státuszszerepek (Johnstone Impro) és a rang két mércéje: horizontális affiliáció (ki áll mellettem — bőség-logikájú, hálózati hatással) vs. vertikális dominancia (ki van fölöttem — szűkösség). A Keresztapa nyitójelenete; hat tétel a státuszról (relatív, a szemlélő szemében, tehetetlensége van, tanult, a szégyen öli meg); Sinatra külső/belső státusza; „it's a mistake to believe that everyone wants to make their status higher”; B2B: „mit fogok mondani a főnökömnek?”. Storr hármas bontása finomabb. (5 forrás, draft)
• tension-and-forward-motion — Feszültség és előremozdulás: pattern match vs. pattern interrupt; „az élethelyzet-váltás a legolcsóbb belépési pont” (új szülő, költöző, új platform); a Slack horizontális átvitele („you're missing out”); „what are you breaking?” (Tesla eltörte a többi luxusautó történetét, Las Vegas Renót); feszültség ≠ félelem („fear's a dream killer”). Nincs mérve; a mért párjai: scarcity, prospect-theory, environment-design. (5 forrás, draft)
• emotional-labor — Érzelmi munka és az autentikusság mítosza: James Brown minden este térdre esett (rendezés, nem őszinteség); „revealing is reserved for your family, not the marketplace”; „if you need to be authentic to do your best work, you're not a professional, you're a fortunate amateur”; és a cél: „here, I made this” — nem személyre szabni, hanem személyessé tenni. Fenntartás: a fogalmat Godin előjelet váltva vette át Hochschildtől, akinél kizsákmányolási kategória. (4 forrás, draft)
• semiotics-and-vernacular — „Mire emlékeztet ez?” — „we scan instead of study”. A SUV funkciótlan kerékdudorai és a vezetőkesztyű lyuka a rég eltűnt karóra helyén; a nigériai spam szándékosan rossz (szűrőjel a szkeptikusnak); a Vogue és a Field & Stream eltérő vizuális nyelve; az Apple 1984-es reklámja, aminek csak egymillió emberhez kellett szólnia; Witchsy és a kitalált „Keith”. Plusz: a márka a vevő elvárásainak rövidítése, a logó a post-it. (6 forrás, draft)
• resulting-and-outcome-bias — Resulting: a döntés minősége ≠ a kimenet minősége. A pókerzsargonból jött fogalom (a szakirodalomban outcome bias) + a hindsight bias párja. Pete Carroll Super Bowl-passza (66 passz az 1 yardosról, nulla interception), Kahneman Duluth-híd kísérlete (24% → 56%), Fischhoff 1972, a kimenet-vak elemzés a fizikából. A wiki mérés-anyagának hiányzó darabja: a kimenet szerinti számonkérés kockázatkerülő viselkedést termel, a szerencsés felelőtlent pedig soha nem bünteti. (4 forrás, draft)
• luck-vs-skill — Szerencse vagy tudás? A kimenetek besorolása a tanulási hurok második döntése — és self-serving bias miatt szisztematikusan elrontjuk (a jót magunknak, a rosszat a szerencsének; másoknál fordítva). Nick the Greek, Phil Hellmuth, MacCoun baleseti adatai (75% / 91% / 37% egyjárműves balesetnél is), a Bartman-eset, a változó jutalmazási ütemterv tanulás-lassító hatása, Phil Ivey ellenpéldája. Taleb Mediocristan/Extremistan elhatárolásának döntéshozói tükörképe; Thiel "nem vagy lottószelvény" tézise a negyedik szavazat, gyengébb bizonyítékkal. (4 forrás, draft)
• belief-calibration — Hitkalibrálás: a bizonyosság kimondása százalékban ("Wanna bet?"). A hitformálás rossz sorrendje (Gilbert: halljuk → elhisszük → néha megvizsgáljuk), "They Saw a Game", az okosság rontó hatása (West–Stanovich, Kahan), a fogadási piac 71%-a a peer review 58%-ával szemben. Az epistemic-arrogance és a forecasting-limits gyakorlati párja, közvetlen brief- és kampányterv-eszköz. Korlát: csak ott, ahol van eloszlás — a negyedik negyedben hamis pontosság. (4 forrás, draft)
• tilt-and-decision-interrupts — Tilt és döntés-megszakítók (Ulysses-szerződés). A rossz kimenet érzelmi spirálja (amygdala kikapcsolja a prefrontális kérget); ticker-figyelés a dashboardon; path dependence a hangulatban (+100 $ szomorít, −100 $ boldogít); temporális diszkontálás (a haderő-leépítés 2,5 milliárd dollárja 40%-os diszkonton; a Stanford VR-kísérlet 73,90 $ vs. 178,10 $). Eszközök: 10-10-10, előre elkötelező szabályok (akadályt emelő és csökkentő), a döntési "swear jar" szólistája. (4 forrás, draft)

Kahneman-mag (a Thinking, Fast and Slow beolvasásából, 2026-09-14)

• system-1-and-system-2 — A wiki kanonikus kétrendszeres oldala. 1. rendszer (automatikus, asszociatív, nem kikapcsolható) és 2. rendszer (figyelmet allokáló, lusta); Kahneman saját fenntartásával, hogy a rendszerek fikciók, nincs agyi helyük. Hat mechanizmus: a legkisebb erőfeszítés törvénye (ütő-labda: Harvard/MIT/Princeton >50%, kevésbé szelektív egyetemek >80%), kognitív könnyedség (ismétlés → igazságillúzió, mere exposure — és a fordítottja: a rossz betűtípus a CRT hibaarányát 90%-ról 35%-ra vitte), WYSIATI (az egyoldalú bizonyítékot látók magabiztosabbak), halo-hatás és a "decorrelate error" protokoll, kérdéshelyettesítés, affektus-heurisztika. A többi oldal helyi elnevezése (Barden autopilot, Cialdini click-whirr, Thaler tervező/cselekvő) ide mutat. Feszültségek: Gigerenzer és Sharp. (6, solid)
• prospect-theory — Kilátáselmélet, a wiki loss-aversion, endowment-effect és behavioral-pricing oldalainak hiányzó gerince: referenciapont ("Bernoulli hibája": Jack és Jill), csökkenő érzékenység (S-görbe, konvex a veszteségeknél → kockázatkeresés), veszteségkerülés 1,5-2,5; a döntési súlyok táblázata (2% → 8,1 lehetőség-hatás; 98% → 87,1 bizonyossági hatás; az 5-95% tartomány lapos), Allais-paradoxon, és a négyes minta, amely megmondja, mikor pereskedik tovább a vesztésre álló és mikor vesz lottót a nyereségre álló. Plusz amit Kahneman maga ír a hibáiról (csalódás, megbánás). (4, solid)
• anchoring — Horgonyzás: szerencsekerék (10 vs. 65 → 25% vs. 45%), horgonyzási index 55% tipikusan, ingatlanközvetítők 41% (a diákok 48% — a különbség csak annyi, hogy a profi tagadja), német bírák kockája 50%, Exploratorium-adomány 64 → 20 → 143 $ (minden +100 $ a kérésben ~30 $-t hoz). Két mechanizmus (elégtelen igazítás = 2. rendszer, priming = 1. rendszer); védekezés: "think the opposite". (6, solid)
• availability-heuristic — Elérhetőségi heurisztika: Slovic halálozási becslései (stroke 2× annyi halál, mint az összes baleset — 80% fordítva tippel; villámcsapás vs. botulizmus 52×); a Schwarz-fordulat (6 vs. 12 példa: a könnyedség veri a tartalmat, az UCLA-professzor több javítanivalót kérve magasabb értékelést kap); elérhetőségi kaszkád és "availability entrepreneur"; nevezőelhanyagolás ("10 000-ből 1 286" veszélyesebb, mint "24,14%"; ugyanaz a 10% gyakoriságként a pszichiáterek 41%-át tartotta vissza, valószínűségként 21%-át). Elhatárolva Sharp mentális elérhetőségétől. (4, solid)
• representativeness-and-base-rates — Reprezentativitás és alapráta-elhanyagolás: Tom W (114 statisztikát tanult doktorandusz ítélete megkülönböztethetetlen a hasonlósági rangsortól), Linda (egyetemisták 85-90%, Stanford GSB döntéstudományi doktoranduszok 85%), a részletezés meggyőzőbbé és valószínűtlenebbé tesz, Hsee törött étkészlete (40 darab 23 $, 24 darab 33 $), a kis számok törvénye (Gates Foundation 1,7 Mrd $ a kis iskolákra — a legrosszabbak is kicsik), oksági vs. statisztikai alapráta, és Nisbett–Borgida: a statisztika nem tanít, az egyedi eset igen. (3, solid)
• regression-to-the-mean — Regresszió az átlaghoz: az izraeli oktatópilóták ("a dicséret árt, a kiabálás használ"), Galton 1886, "success = talent + luck", Sports Illustrated-átok, a Built to Last és a Fortune "legcsodáltabb" cégeinek visszaesése, a depressziós gyerekek energiaitala. A négylépéses korrekció, és a szabály, hogy kontrollcsoport nélkül minden beavatkozás utáni javulás gyanús. Matematikai szükségszerűség, nem kísérleti eredmény. (3, solid)
• planning-fallacy — Tervezési tévedés, belső és külső nézet: Kahneman tankönyve (2 év becslés, 7-10 éves referenciaosztály 40% bukással, 8 év valóság, sosem használták), skót parlament 40 → 431 M£, vasúti projektek utasszáma +106% túlbecsülve, konyhafelújítás 18 658 → 38 769 $; optimizmus-torzítás (a kisvállalkozás 5 éves túlélése 35%, a vállalkozók 81%-a 7/10-nél jobbat mond magának, 33% szerint nulla a bukás esélye; Åstebro: 411 reménytelen találmányból 47% folytatta és megduplázta a veszteségét); versenytárs-elhanyagolás (a Disney-vezető "hubris" válasza); Duke 11 600 CFO-előrejelzés, 67% meglepetés. (4, solid)
• peak-end-rule — Csúcs-vég szabály és a két én: a kolonoszkópia-vizsgálat (154 beteg, valós idejű fájdalomjelentés) → a globális ítéletet a csúcs és a vég átlaga jósolja, az időtartam nulla súlyt kap; a hidegkéz-kísérletben 80% választotta újra a hosszabb, fájdalmasabb epizódot; Jen élete (az élettartam megduplázása nulla hatás, öt "enyhén boldog" év csökkenti a megítélést). Marketingnek: a vevőélményt a csúcsra és a végre tervezd, a fokozatos levezetés jobb emléket hagy, és minden NPS az emlékező éntől jön. (3, draft)
• single-vs-joint-evaluation — Egyedi és együttes értékelés: Hsee zenei szótárai (10 000 vs. 20 000 szócikk, szakadt borító — külön A nyer, együtt B), Lichtenstein–Slovic preferenciafordulása (amit Grether és Plott lejáratási szándékkal replikált, majd elismert), a texasi esküdtek (a személyi sérülés kártérítése együtt értékelve több mint kétszeres). Evaluability: ami önmagában nem értékelhető, annak nulla súlya van — ezért kap nulla súlyt a számszerűsítetlen előnyöd, és ezért mér mást az A/B-teszt, mint a "melyik tetszik jobban?". (3, draft)
• counterfactual-thinking — Ellentétes tények és a "majdnem" (undoing / szimulációs heurisztika), a the-undoing-project egyetlen új fogalma: az érzelem erősségét nem a kimenetel, hanem a legközelebbi meg nem történt alternatívától mért távolság adja. Mr. Crane és Mr. Tees (96% szerint az a dühösebb, akinek a gépe öt perce ment el); a 107358-as lottószelvény 107359-es nyerőszámmal; a bronzérmes boldogabb az ezüstérmesnél (Gilovich, Barcelona 1992). Az undoing öt szabálya (fókusz, önmagunk, meglepetés, lefelé, idő), az irigység kivétele, és a cselekvés/tétlenség aszimmetria (a tettet jobban bánjuk → a status quo ereje). Marketingnek: garancia és visszaút a haszon helyett, kapott haladás, premortem — és az etikai határ a gyártott near-miss mechanikánál → sludge-and-dark-patterns. + Schwartz második forrásként (ugyanaz a 96%, ugyanaz a bronzérmes): a mulasztási torzítás megfordul az idővel (rövid távon a tettet, hosszú távon a mulasztást bánjuk), a felelősség kapcsolja be a megbánást (a rossz kimenet felelősség nélkül csak csalódás), a megbánás-kerülés döntéskiváltó (kockázatkerülés, "vedd, amit a barátod vett", tehetetlenségi inercia: a kihagyott 30%-os akció rontja a későbbi 10%-os konverzióját), és a visszafordíthatóság ára (a nyitva hagyott ajtó csökkenti az elégedettséget). Gyengébben megtámasztott, mint a többi torzításoldal. (4, draft)
• fundamental-attribution-error — Alapvető attribúciós hiba: a kontextus veri a személyiséget (Darley–Batson: sietős 10%, ráérős 63% segít), és Shotton 433 fős mintája 81%-ban a fordítottját jósolja; ezért célkontextus a célcsoport mellé. Plusz a nézési idő mint médiavaluta (Lumen: a display-hirdetések 4%-át nézik >1 mp-ig). (1, draft)
• media-context — Médiakörnyezet: ugyanaz az üzenet mást jelent más helyen (Deppe: 1,9 vs. 5,5 hitelesség), John Kay "waste"-elmélete (a drága reklám mint szűrőmechanizmus) és a közönség árismerete (Real Madrid 89%); plusz a csoportos nézés (+21% "vicces" hármasban, mozi átlagos csoport 2,7 fő). (1, draft)
• replication-crisis — Replikációs válság: Nosek 98 kísérletéből 36-47%, a nominatív determinizmus cáfolata, Gilbert ellenkritikája és a Many Labs 10/13; a marketinges küszöbe nem 95%, hanem a kifizetési profil (Gosset a Guinnessnél) — és annak számbavétele, a wiki melyik állítása áll, melyik nem (Wansink, priming, Aronson). + Storr és Haidt rétegekre bontva; Haidtnál külön kiírva a tisztaság- és undor-priming vonal (fingspray, Zhong Macbeth-hatása, Helzer–Pizarro) és hogy a hat alap szerkezete adathoz igazított. + Schwartz rétegezve, és ez a wiki számára a legkínosabb tétel: a választási túlterhelés univerzális olvasata megbukott (Scheibehenne 2010, Chernev 2015: nullához közeli átlaghatás), a feltételes olvasat áll (négy moderátor), és ugyanannak a kutatónak a nagy mintás terepadata erős (401(k), ~750 000 fő) — a bizonyítéktípus jósol, nem a szerző. Plusz a Seligman-vonal és a depresszió-lánc a válság árnyékában. (4, draft)
• choice-overload — Választási túlterhelés — és a wiki egyik legtöbbet hivatkozott állításának visszavonása. A lekváros pult (Iyengar–Lepper 2000: 24 vs. 6 íz, 60/40% megáll, 3% vs. 30% vásárol), a bonbon- és az esszétéma-kísérlet — és hogy Scheibehenne 2010 (~50 kísérlet, ~5 000 fő) meg Chernev 2015 metaanalízise gyakorlatilag nulla átlagos hatásméretet talált. Nem "megbukott", hanem erősen feltételes: négy moderátor dönt (előzetes preferencia, rendező elv, idői nyomás, szakértelem), és mind a négy kedvező volt az eredeti kísérletben. A legjobb bizonyíték nem labor: sheena-iyengar 401(k)-adata ~750 000 főn. Plusz a jobban álló mechanizmus (konfliktus → halasztás, Sony/Aiwa 66% → 54% → 73%), a chooser/picker megkülönböztetés, a döntés utáni költségek táblázata, és a Sharp-feszültség feloldva (a felületen kevesebbet, a készletben ne vágj). (8 forrás, draft)
• hedonic-adaptation — Hedonikus adaptáció és az elvárások. Két mechanizmus (válasz-tompulás és referenciapont-eltolódás: 40 → 60 → 45 ezer dollár nem emelés, hanem vágás); hedonikus és elégedettségi mókuskerék (Kahneman); Scitovsky "öröm → kényelem" tétele és hogy a tartós jószág a legnagyobb csalódásforrás; lottónyertes/bénult, tenure-vizsgálat, autós légkondi 13% → 41%; affektív előrejelzési hiba (a jóslók mindig túllőnek) → market-research-limits. Marketingnek: a keresési költség amortizálódik az élmény élettartamán, a választék emeli az elvárást, a ritkaság óvja az élményt, és a csúcs-vég szabály az adaptáció ellenszere az emlékezetben. (4 forrás, draft)
• brand-purpose — Márkacél: Stengel Grow-jának négy teszten történő megbuktatása (körkörös mintavétel, előrefelé 9/26 veri az S&P 500-at, az "ideálok" kategórialeírások, nincs kontrollcsoport) és a wishful seeing magyarázata; elhatárolva Pink motivációs purpose-ától. + Storr adja a motívumot, Haidt a mechanizmust (melyik morális receptorra játszik) — és Putnam mért alternatíváját: a közösséget a gyakorlat tartja, nem a meggyőződés. (3, draft)
• goodharts-law — Goodhart törvénye: "amint egy mérőszám cél lesz, megszűnik jó mérőszámnak lenni"; hanoi patkányfarkak, az IPA-adatbank rövidtávúsága (7% → 33%), a Rosser Reeves-tévedés a márkakövetésben, Leahy gluténmentes polca és Ferguson Jaap Stam-hibája. (3, draft)
• pratfall-effect — Pratfall-hatás: a kompetens szereplő kis hibája vonzóvá tesz (Aronson; a gyengét viszont gyengíti), Shotton csorba keksze 66%, Spiegel 111 460 értékelése: a vásárlási valószínűség 4,2-4,5/5-nél tetőzik; VW, Avis, Stella, Guinness és a principal-agent probléma. (1, draft)
• winners-curse — A győztes átka a programmatic aukcióban: a bevett célzási jel drága; ellenszerek: kontrariánus jel (böngészőtípus), időzítés (fizetésnap +70% költés), váratlan pénz, jobb konverzió és bid shaving. (1, draft)
• curse-of-knowledge — A tudás átka: Newton kopogói (50% tipp vs. 2,5% valóság), olvashatatlan plakátok, iPhone-becslés — és a következmény: a marketinges maximalizáló, a vevő satisficer, ezért részlet helyett megnyugtatás kell; "method planning" 50 pennyből. (1, draft)
• confirmation-bias — Megerősítési torzítás és a marketing-triázs: ne az elutasítókra és ne a nehézhasználókra költs, hanem a langyosakra; ha mégis, akkor figyelemelterelés közben (Festinger–Maccoby) vagy közvetett jellel (British Airways Virágduett). + Haidt: Wason 2-4-6, "Can I / Must I believe it?", és a rossz hír — a torzítás beépített funkció, nem eltávolítható hiba, ezért nem képzéssel, hanem szerkezettel (ellenfél-szerep, kontrollcsoport) védekezz. (2, draft)
• primacy-effect — Elsőbbségi hatás: Asch jelzőlistája és Shotton Black Sheep Vodkája (+11%); két magyarázat, két különböző tanács (egy üzenet és első hely a blokkban; illetve a legkönnyebben megszerezhető pozitívum és előreterhelt launch-büdzsé). (1, draft)
• mood-and-receptivity — Hangulat és fogadókészség: jó kedvben több hirdetést veszünk észre (56% vs. 36%) és jobban kedveljük (21% vs. 13%); szombat +40%; hangulat-kongruens energiaszint (szomorú néző: +50% a mérsékelten energikus reklámra) — és az etikai határ. (1, draft)
• personalisation-and-localisation — Személyre szabás vs. lokalizáció: a nevet használó banner 36% szerint elfogadhatatlan (a levél 23%), a rossz célzás rosszabb a semminél; a lokalizáció +14% ismertség és megduplázott hitel (4% → 10%); bystander-hatás a jótékonyságban; "brand scurvy" és "personal not personalised". (1, draft)
• marketplace-clutter — Piaci zsúfoltság: "a valódi versenytárs nem a másik cég, hanem a zsúfoltság"; öt forma (termék, funkció, reklám, üzenet, média), 3000 üzenet vs. <100 befogadott (AAAA), Carlberg 1965-ös választás-paradoxona, a versenykorlátok vándorlása a vevő fejébe; Godin engedélye és Wu ciklusa mellé téve. (6, draft)
• good-and-different — Jó és más: a good/different mátrix, miért buknak a radikális ötletek fókuszcsoportban ("mindig ugyanazt kérik, csak jobb funkcióval"), Mini Cooper, Bohr "crazy enough"-ja; és Taleb kritikája: a mátrix csupa túlélőből épül, a nyertes és a kutya egyformán néz ki. Chen zárja le a "3. hely alatt indíts új kategóriát" kérdést: a koncentráció hálózati piacokon mért (a16z top-100 marketplace: 4 termék = a bevétel 76%-a), de a first-mover advantage megbukik (a nyertes rendszerint későn érkező), és a 4. helyezett válasza nem kategóriaváltás, hanem cherry picking — a kettő közt a különbség a kilépési út. (7, draft)
• white-space-and-need-states — White space, need state és trend: "hit 'em where they ain't", figura és háttér, Christensen "jobs"-ja, a tíz dolláros olvasószemüveg, Swiffer/Lafley etnográfiája, "ne az épületlen termékre gondolj, hanem a kiszolgálatlan törzsre", "find a parade"; Moore, Porter és Taleb korlátaival. (6, draft)
• scissors-paper-rock — Olló-papír-kő versenyciklus: fókusz → momentum → méret → fókusz; diszruptív vs. fenntartó innováció, aszimmetrikus motiváció, az instabil szakasz mint a pozicionálás újratervezésének ideje; cultural lock-in (Gerstner/IBM), generative learning, March exploit/explore, kétfokozatú rakéta (Kodak igen, Sears nem). Rumelt és Porter korrekciójával. (5, draft)
• brand-portfolio-strategy — Márkaportfólió: house of brands vs. branded house és a "muddy middle"; a négy veszély (contagion: Audi 5000; confusion: 17 Crest, "a vevő a márkák között akar választani"; contradiction: Disney kultúránként; complexity); stickiness vs. stretchiness (Dyson), a márkakiterjesztés doom loopja; Sharp és Rumelt mellé téve. (6, draft)
• brand-naming — Márkanév: a legalulértékeltebb eszköz; PMD vs. Yubop parabola, a hét kritérium (más, rövid, illő de nem generikus, írható, kiejthető, "brandplay"-re alkalmas, védhető); a kritériumok felismerhetőségi tesztek, nem jelentéstesztek; a bizonyíték kitalált parabola. (5, draft)
• double-jeopardy — A kettős veszteség törvénye: kisebb márka = kevesebb vevő és kicsit kisebb hűség; a hűségmutató a méret következménye; NBD-Dirichlet. (1)
• light-buyers-and-penetration — Könnyű vevők, Pareto 60/20, a vevők mérséklődése, természetes monopólium; a növekedés = mindenki elérése; Moore: új B2B kategóriában a penetráció sorrendje (hídfő → tornádó); Dib-tétel lezárva (fókuszált kínálat, széles elérés a kategórián belül); Taleb 50/01-je és a hosszú farok feloldva (más eloszlás: a vevők Mediocristan, a márkák Extremistan). Chen platform-adata pontosítja a Sharp–Taleb feloldást: a határvonal nem "vevők vs. márkák", hanem könnyű oldal vs. nehéz oldal — a fogyasztás Sharp-szerű (2 Mrd YouTube-néző, a 18. baráttól <1%), a termelés ugyanazon a terméken belül Extremistan (Wikipédia 0,02%, Slack <1% → 40% bevétel); a Reddit ~1000 feliratkozós önfenntartási küszöbe a hosszú farok törékenységét méri. (6, solid)
• retention-vs-acquisition — Reichheld-cáfolat; a lemorzsolódás a méret függvénye; növekedés = kiugró akvizíció (Riebe); 1 vs. 50 pont; Godin share-of-customer feszültség; Moore: referencia-építés és onboarding (Infusionsoft), penetráció vs. fejlesztés; Holiday: az aktiválás (Twitter 10 követés) növeszt, a Bain 5% → 30% nem; Dib két irányba (akvizíció előbb; "a back endben a pénz"); Neumeier: "any effort to get customers is marketing, to keep them is branding" — költségszerkezet, nem növekedés Chen: hálózatos terméknél a retenció nem hűségprogram, hanem a termék működésének feltétele (lánclevél: akvizíció retenció nélkül = összeomlás), és a virális faktor legerősebb emelője; "dark node" visszaaktiválás, Dropbox HVA/LVA. Sharp áll ott, ahol nincs küszöb. (12, solid)

• mass-marketing-not-targeting — A vevőbázisok nem különböznek (Ford/Chevrolet, Yorkie, babás kártya); "my mum"; Kotler-kritika; WTP-szegmentálás és Godin niche-tézis feloldása; Porter fókusza strukturális, nem demográfiai; Moore hídfője kategória-életszakasz szerint feloldva; Holiday "első ezer embere" ugyanígy. Wu: PRIZM 40 klaszter, Diet Coke mégis tömegpozicionálás, Facebook nanocélzás nem kattint. Neumeier: "multiply and conquer" — a törzs nem szegmens, de bevezetési logika. Chen a legerősebb strukturális kivétel, körülhatárolva: hálózatos terméknél a hasznosságnak küszöbe van, ezért a szétkent elérés működésképtelen terméket ad — de a szűkítés indoka nem demográfia, hanem hogy a kiválasztottak egymást érik el; a Tipping Point után Chen is tömegelérést ír le (Airbnb "Invasion of Europe"). (13, solid)

• duplication-of-purchase-law — Vásárlásduplikáció: mindenki a nagy márkákkal oszt; partíciók enyhék; kannibalizáció, portfólió, perceptuális térképek. (1)

• polygamous-loyalty — Megosztott, prózai hűség: 100% hűség ~13%, attitűd-instabilitás, Apple/Harley normális, brand love 4%; Clear: a szokás mechanizmusa; Moore "a pragmatikus hűséges" = strukturális szabványosítás (4, solid)
• distinctiveness-vs-differentiation — Differenciálás helyett megkülönböztető eszközök (fame × uniqueness); "different" ~10%; következetesség; Porter differenciálása csoportok közt, Sharpé csoporton belül; Berger: az asset használat közben látsszon (fehér fülhallgató, piros talp), "remarkable, nem different"; Moore: kategória-besorolás két nevesített alternatívával. Itt áll a wiki Neumeier–Sharp vitájának teljes kifejtése, lezárva a zag-gel: az onlyness és a radical differentiation is kategóriadefiníció, nem csoporton belüli "different"; Neumeier premisszája (a kategórián belül a méret nyer) maga Sharp következtetése; az egyetlen mérése (HBR 275 cég, +4,8% vs. −4,3%) feljegyezve, de nem elég. + Campbell: az archetípus nem distinctive asset — közös séma, tehát a piacvezetőnek dolgozik; archetípus a szerkezetben, márkajel a felületen. (12, solid)
• advertising-as-memory-refresh — A reklám emlékezetet frissít, hatása vékonyan szétterül; 84% pazarlás; single-source; a hatékony reklám receptje; Godin gyakoriság-vita; Berger: a negatív kritika is elad, ha emlékeztet, az Evian 50 millió megtekintése márkakötés nélkül. Rumelt: küszöbhatás és pulzálás vs. Sharp folyamatos jelenléte, a wiki állása rögzítve. Wu: kondicionált közöny mint csatornaoldali 84%, Facebook 'látta, nem kattintott', a kereső mint fizikai elérhetőség. (9, solid)
• price-promotions — Árpromóció: azonnali, múló, nem hoz új vevőt; rugalmasság tényezői; break-even; promóció-függőség; Sutherland–Sharp-feszültség feloldva; Godin: a kedvezmény nyers pont; Berger: a "SALE" felirat azonos áron +50%, mennyiségi korlát. Cialdini: deadline tactic, készlet > idő, a SALE-tábla mint tanult asszociáció. (9, solid)
• loyalty-programs — Hűségprogramok gyenge hatása (FlyBuys, replikációk); a meglévő vevőket jutalmazza; négy vevőtípus; Godin pontok-a-figyelemért ellenpontja; Clear: a pont késleltetett jutalom, a látható haladás azonnali; Berger: a törzsutas-szint státuszjáték, nem hűség. Pink: a pont "ha-akkor" jutalom, tranzakcióvá tesz és eszkalál; Eyal: a pontprogram nem hurok (nem a használat jutalmaz, nem javítja a terméket, nem épít belső triggert); Mahalo vs. Quora; kapott haladás +82%. (10, solid)

• mental-availability — Mentális elérhetőség: fontolóra vett halmaz, kiszűrés, asszociációs háló, kategória-belépési pontok, cue-versenytársak; Clear: a kontextus a jelzés, 33 ms; Berger triggerei = belépési pontok az inger oldaláról (Kit Kat és kávé +33%, Cheerios vs. Disney, "lyukas pohár"). Cialdini: a hét elv a halmazon belül dolgozik; a régió 80%-ot magyaráz a részesedésből. Hari: drágább figyelmi tér. Campbell: a kulturálisan közös séma olyan memóriastruktúra, amit nem neked kell felépítened — de éppen ezért nem is a tiéd. (8, solid)

• physical-availability — Fizikai elérhetőség: könnyű megvenni; disztribúció–részesedés konvex kapcsolat; szükséges, nem elégséges; Clear: gondolavég 45%, Thorndike-büfé, súrlódás; Moore: a csatorna az első cél, öt vevő–csatorna pár, a vezető utópiaca (4, solid)

• neuromarketing — fMRI és SST a piackutatás mellett: Quizmania, Pepsi Challenge, borár; fordított következtetés és a kritika. (3, solid)

• product-placement — Termékelhelyezés: csak a narratívába ágyazott márka marad meg (American Idol Coke vs. Ford, E.T.); Berger: értékes viralitás (Panda-sajt igen, GoldenPalace és Evian nem), Allport–Postman 70%. Wu: a szponzorált rádiókorszak (Pillsbury, Camel cenzúra), MTV, Oprah Pontiac, Portlandia, BuzzFeed natív. (4, solid)

• mirror-neurons-and-imitation — Tükörneuronok, utánzás, dopamin: fehér fülhallgató, Abercrombie, unboxing; társas másolás; Clear három csoportja (Asch 75%, +57% elhízás); Berger: a másolás feltétele a láthatóság (1,5 millió autó, LA vs. New York). Cialdini: heurisztika, nem tükrözés; az amygdala csak emberek ellen; ásítás = egység. (4, solid)
• subliminal-priming — Logó nélküli asszociációk: Marlboro-Ferrari, Silk Cut lila, "a logó lélegeztetőgépen". (4, solid)
• brand-rituals — Márkarituálék és babona: Corona-lime, Guinness-csapolás, Magners, Oreo, Kit Kat Japán, gyűjtés; Clear: a rituálé a hurok válasza, motivációs rituálé, TGIT; Berger: Kit Kat és kávé mint trigger, McRib-szűkösség. + Haidt: a magányos rituálé szokást épít, a közös rituálé közösséget (szinkrónia, kollektív pezsgés); és a fesztivál vs. spektákulum megkülönböztetés. (6, solid)
• brands-as-religion — A márka mint vallás: tíz pillér, smashable márka, Apple, misztérium (X9 faktor). Wu: a vallás mint inkumbens figyelembirtokos, Coolidge/Barton papság, Goebbels hallgatótermei, Oprah ministry; a csatorna rituáléja, nem a márka. Haidt megfordítja a tíz pillér feltevését: a durkheimi modell szerint nem a hit köt, hanem a tartozás — Putnam adatában egyetlen hitváltozó sem korrelált a nagylelkűséggel, csak a beágyazottság; a vallásgyakorló ötöd 7%-ot ad, a legkevésbé vallásos 1,5%-ot. (4)
• somatic-markers — Szomatikus markerek: Andrex-kiskutya, Michelin, Blendtec, rózsaszín bank; félelem-markerek; Clear/Damasio: a jóslat érzéssé válik; Berger: az arousal-dimenzió (a félelem terjeszt, de elűzhet). (4, solid)
• sensory-branding — Érzéki márkázás: kép+illat kongruencia, Nokia-csengőhang, Kellogg's ropogás, B&O súly, Tiffany-kék; Clear: dinamikus kontraszt, bliss point, Wrigley. (4, solid)
• sex-in-advertising — Szex, szépség, botrány: vámpírhatás, Calvin Klein, "hozzám hasonló" szereplő. (2, solid)
• customer-as-hero — A vevő a hős, a márka a kalauz: empátia + tekintély, story gap, Tidal bukása. Handley: you/we-számlálás, About Us nem rólad szól, a nagyobb történet vs. BrandScript. Neumeier: ugyanaz a premissza, ellentétes recept (ne mesélj, keretezz) — csatorna szerint elválasztva. + Campbell (beolvasva): itt áll a wiki leltára arról, mit vesz ki a StoryBrand a monomítoszból — a hívás elutasítása, a küszöb őre, a cethal gyomra, az apával való kibékülés, a visszatérés elutasítása és kudarca, meg hogy a küszöbnél két kimenetel van —, mit tesz hozzá (a Tervet), és miért működhet mégis: felismerhetőség, nem mélység. (7, solid)
• archetypes-as-memory-structures — Archetípusok mint előre felépített memóriastruktúrák: a mentor, a lázadó, a "hívás-próba-megváltás" séma azért hasznos, mert a közönség fejében már ott van, nem mert igaz (Campbell: a rítus "classic, impersonal forms"-ot ad — memóriastruktúra-leírás, nem lélektani bizonyíték). Három mechanizmus: kognitív könnyedség, perifériás felismerhetőség (<100 ms, elmosás-teszt), továbbmesélhetőség (Allport–Postman). Éles korlát: az archetípus közös, ezért nem lehet distinctive asset — a jól vitt archetípus a piacvezetőnek dolgozik; archetípus a szerkezetben, márkajel a felületen. A jungi "öröklött ősforma" olvasat helyett a wiki a tanult kulturális séma olvasatát fogadja el (kultúránként eltér, időben kopik — ez tesztelhető különbség). (6, draft)
• onlyness — Onlyness: "Our brand is the only ⸏ that ⸏"; az "és"-ek és vesszők vámpírok; a Zag hatelemű formája (WHAT/HOW/WHO/WHERE/WHY/WHEN: Harley, Hooters, White Stripes) és a trueline/tagline (Southwest, Mini); Dawar criteria of purchase (Volvo = biztonság), Thiel monopóliuma; a wiki feloldása Sharppal lezárva: az onlyness kategóriadefiníció (csoportok közti), nem csoporton belüli meggyőzés; Rumelt vezérelvének egysoros formája. (7, solid)
• customer-tribes — Vevőtörzsek: szegmens (osztás) helyett törzs (szorzás); REGF (Pacquet), "unique in groups"; a törzset nem célzod, szervezed; mores és a szörfdeszka-eset; "You and what army?"; Godin Tribes. + a Zag USP→UBT tétele ("az emberek nem szeretnek, ha eladnak nekik — venni szeretnek, és törzsben vesznek") és a törzs mint ökoszisztéma ("gives and gets", a kávézó, amely legyőzte a Starbucksot). Sharp-fenntartás: bevezetési és niche-logika, nem tömegpiaci növekedés. A törzs mint mobilitási korlát kérdése lezárva (Chen): három különböző korlát a mechanizmustól függően — valódi hálózati hatás (ha a tagok egymással érintkeznek a márka felületén: a Zag kávézója), márkaazonosítás (ha csak szimbolikus), átállási költség (a tag felhalmozott státusza); a korlát a törzs 0,02-20%-ánál van (hard side), és kétirányú (Vine: 18 alkotó 1,2 M$/fő követeléssel). Haidt zárja le a negyedik kérdést — mitől él túl a törzs: morális tőke; a laza, befogadó törzs jobban toboroz, a szoros, többet kérő tovább él (Sosis: 6% vs. 39% húsz év után), és a kötést a gyakorlat adja, nem az értékrend (Putnam). (10, draft)
• better-customers — "A termék nem az innováció, a vevő az; a legjobb vevőkkel rendelkező cég nyer"; Schrage (a vevőnek teremts vagyont), Apple 3%-os mélypont, Ritz-Carlton, Dell nurture +25%, P&G, Las Vegas mint ellenpélda; empowerment. Pink: cél- vs. profit-aspiráció; Clear: az identitást az ismétlés bizonyítja. (6, draft)
• storyframing — Történetkeretezés: "customers don't want to be told, they want to tell"; Rushkoff Present Shock, kirakós-narratíva, részvételi színház; a keret = POV + IAM; profluence (John Gardner); Sears/RadioShack/Kodak/Chrysler/BlackBerry mint törött keret. Miller-feszültség csatorna szerint feloldva. + Campbell mint közös ős: a keret akkor működik, ha a séma kulturálisan előre telepített — a rítus közös, a maszk a tiéd. (6, draft)
• punitive-vs-protective-brands — Büntető vs. védő márka: Ryanair-anatómia (Siegel+Gale 2. legrosszabb), 80/80-szabály, egyetlen negatív értékelés 80%, Y&R +391% kedvesség-elvárás, caveat venditor; Yarrow öt igénye (a kontroll a szorongás ellenszere); forgiveness-design, Netflix jelölt kijárat, Progressive a baleset helyszínén. R–T szétcsomagolás-vitája eldöntve (drip pricing a határ). (6, draft)
• liquid-brands — Folyékony márkák: meta change, fázisváltás (jég → víz), szoftverszerű márkák (Weigel), gördülő terv havi korrekcióval; branching mint a piacok szekvenálása (BMW-ív), logikai folytonosság (fogkrém → szájvíz igen, kozmetikum nem). Rumelt hígulás-féke és Sharp következetesség-szabálya rögzítve. (6, draft)
• three-levels-of-problems — Külső, belső, filozófiai probléma és a gonosztevő; "a vevő belsőre vesz"; CarMax, Apple, Tesla. (3, solid)
• clarity-over-noise — "If you confuse, you'll lose": túlélés + kalóriaspórolás, grunt test, Morse-kód, Kyle Shultz; Berger "érzés, ne információ" feszültsége feloldva, a továbbadható csomagolás. Handley: a végrehajtás (szórend, futóstart, Flesch 60+, you/we-számlálás). + Knapp: önmagát magyarázó vázlat, "words matter", ne írjatok együtt, a Slack-sprint mint tisztaság-teszt, Blue Bottle hosszú szövege. (8, solid)
• calls-to-action — Közvetlen és átmeneti CTA; "hozzám jössz / randizunk még"; lead generator hatása; Godin kézfeltétel-szabálya; Clear: kétperces szabály, 19,2% → 23,4%. Handley: 12. lépés, gombszöveg (Get, nem Submit), négy B, "amplify the value". Cialdini: "mert", "szabadon dönthet", nagy kérés → kisebb, aktív első lépés és kimondatott ok. (10, solid)
• loss-aversion — Veszteségkerülés és tét: kilátáselmélet, fear appeal négy lépése, Allstate Mayhem, Save More Tomorrow, induló költség vs. összköltség. Voss: veszteség-horgony ("before I took it to someone else"), "have you given up", negatív tőkeáttétel címkével. (11, solid)
• aspirational-identity — Aspirációs identitás és átalakulás: Gerber "Hello Trouble", Ramsey, a siker három archetípusa; Clear: az identitás a fenntartó, nem a kiváltó; Berger: a választás és a beszéd identitást jelez, Burberry +50%, Dove. Pink: az aspiráció tartalma számít (Niemiec). Neumeier: a vevőidentitás a stratégia kiindulópontja, nem üzenet (fit; Conley: az álomtermék szavai = az önleírás szavai). Campbell: az átalakulásnak ára van (a hős a küszöbnél otthagyja a régi énjét), ezért a fájdalommentesen ígért identitásváltás üres. (8)
• psycho-logic — Pszicho-logika: az evolúciós döntési rendszer, ami a logika-álló problémákat oldja meg; a négy S (jelzés, tudatalatti hackelés, satisficing, pszichofizika). Thaler–Sunstein: Kahneman nyelve, Sutherland gyógymódja; szóráskerülés vs. rövidlátó veszteségkerülés. (5, solid)
• the-real-why — A valódi miért: hivatalos vs. rejtett ok, törött távcső, az ész mint sajtóosztály; gyerekes kérdések módszere; StoryBrand belső problémája; Buyology agyi ellentmondása. Cagan: a vevő a megoldását mondja, nézd, mit csinál a prototípussal; Bonforte: a látens düh. Voss: mit ad el a bébiszitter, a rejtett érdek mint fekete hattyú, "they're crazy" három hibája. + Knapp: reakció, nem válasz; a szakértő rosszul jósol (Harry Potter, Savioke, Bot Team); a szülő mint rejtett döntő; tört kérdés. + Haidt: a metafora forrása adattal — Tetlock három feltétele, "Can I / Must I believe it?", Perkins IQ-adata, és a kétperces késleltetés mint az egyetlen mért kivétel. (11, solid)
• market-research-limits — A piackutatás korlátai: miért nem mondják meg az emberek, miért vesznek; dohányosok, Pepsi Challenge, Quizmania; mi működik helyette; a WTP-kérdés ellenpontja; Berger: az utált tálca-szlogen +25% zöldség, az érdekesség-pontszám nulla korreláció; Moore: a piacméret-előrejelzés "kolbász", tájékozott intuíció és forgatókönyvek Cagan: kutatással finomíts, prototípussal találj; "no winning product was created by market research". Voss: címke és félrecímke kijavíttatása, face time, őrizetlen pillanatok. Taleb: a bizonyítékminta túlélő-torzítása, "az információ mérgezi a tudást" (tűzcsap, Oskamp, Slovic), hibaarány nélkül nincs becslés — de az igen/nem kísérlet robusztus marad. + Knapp: "reactions are solid gold, feedback pennies", homlokzat-prototípus, nyitott és tört kérdés, nem fókuszcsoport, öt fő korlátja. + Neumeier/Schrage: a terv a tudás, a kísérlet a tudatlanság vélelme; a prototípus a márkaelemekre is (név, logó, csomagolás). (18, solid)
• costly-signalling — Költséges jelzés: a jelentést a költség hordozza; a jövő árnyéka, három bizalmi mechanizmus, reklám mint jelzés, székek a járdán, InMail-ár, Godin ingyen bélyege; Porter: elkötelezettség a versenytársnak, maradványérték nélküli márkaépítés; Berger: az 50 dolláros Blendtec és a szájhagyomány érdektelenség-alapú hitele. Cialdini: valódi jelzés vs. mimikri, a beavatás és a beismert gyengeség költsége, az olcsó bók feszültsége. Wu: Chase–Schlink parabolája (a nagy költés hitelesnek tűnt, a termék hazudott), a visszautasított pénz mint jel (Oprah, Netflix). Haidt: a költséges áldozat csak szakralizált keretben köt (Sosis: világi kommunákban nulla összefüggés) — a kifelé szóló jelzés és a befelé kötő áldozat két különböző eszköz. (13)
• brands-as-trust-signals — A márka mint bizalmi jelzés: "nem jobb, hanem biztosabb"; Akerlof, hoverboardok, eBay, Samsung vs. Wangwei; Godin: bizalom a gyakoriságból; Porter: belépési korlát, hibaköltség, az iparág hitele; Moore: a pragmatikus referenciát és piacvezetőt vesz, a bizonyíték harmadik felek tette Cialdini: a márka mint tekintély-szimbólum (alábecsült, hamisítható), a beismert gyengeség hitelesít, 4,2-4,7 csillag.; Dib: a kisvállalat bizalmi hátránya, garancia mint tét (14, solid)
• placebo-and-self-signalling — Placebo és önjelzés: Humphrey elmélete, Nurofen, Red Bull, IKEA-hatás, a hatásos placebo kicsit abszurd; ár mint minőségjel; Clear: mentol és Safeguard mint a szokás jutalma. Pink: az erőfeszítés érték, a fizetett erőfeszítés nem jelez. Thaler–Sunstein: a nyílt placebo (28 tabletta, hamis zárhang) átmegy a nyilvánossági elven. (10, solid)
• satisficing — Satisficing: szórásminimalizálás, kérdéshelyettesítés, darts vs. íjászat, defenzív döntéshozatal (JFK vs. Newark); Porter: aszimmetrikus kockázat a kapacitásban, a döntéshozó személyes kockázata; Moore: a pragmatikus és a konzervatív mint defenzív vevő, a látnok alacsony személyes kockázata Rumelt: gyors lezárás (TiVo), belső nézet és nyájhatás, smooth-sailing fallacy, a közeli cél mint konstruktív satisficing Thaler–Sunstein: satisficing / veszteségkerülés / status quo szótár, a default mint satisficer-válasz. Neumeier: overchoice ↬ simplicity a kínálat oldaláról (Shirky "filter failure", a hozzáadási ösztön, "never add without subtracting"). + Schwartz (a hiányzó ellenpólus): maximalizáló vs. kielégítő 13 tételes skálával (átlag ~50, 65 felett a depresszió-pontszám a klinikai határtartományban — korreláció, nem okság), a végzősök állásbörzés vizsgálata (objektíve jobb, szubjektíve rosszabb állás), a maximalizálás domén-specifikus üzemmód (Schwartz ezt ki is mondja), maximalizáló ≠ perfekcionista, és Hirsch pozicionális javai (a státuszkategóriában a maximalizálás racionális). (15, solid)
• psychophysics — Pszichofizika: az észlelés vezérel, nem a valóság; Cadbury, 787, "lower fat", kutyakeksz, Nespresso, kedvezmény vs. alacsony ár, árküszöbök és alapdíj; Berger referenciapontja és 100-as szabálya. Handley: a buzzword vegyi adalék, tartalmi elhízás, Flesch mint észlelt nehézség. (7, solid)
• uncertainty-aversion — Bizonytalanságkerülés: a nem tudás fáj, nem a várakozás; Uber-térkép, metró-kijelző, HS2-alternatíva, pszichológiai holdraszállás. Voss: a "nem" és a kalibrált kérdés kontrollt ad, "how do I know he's alive", a rejtett határidő rosszabb alku. (5, solid)
• reframing — Átkeretezés és a szemantika alkímiája: átnevezés, egység, jó hír + rossz hír, Save More Tomorrow, a 300 millió dolláros gomb; Clear: Allen Carr, "kell" → "lehet"; Berger: az ajánlat kerete (grill 350 → 250, "SALE" +50%, 100-as szabály). Handley: alany-, mérce-, gomb-, szó- és címcsere a szövegben; "promise what you deliver". Thaler–Sunstein: 90/10 keret, −350 dollár, hitelkártya-lobbi, nyári időszámítás, SMarT öt elve, a nyilvánossági elv. (11, solid)
• doorman-fallacy — Portás-tévedés: szűk definíció → automatizálás → hamis megtakarítás; Chesterton kerítése, aritmokrácia. Rumelt: a Fleet Planner mint aritmokrácia, Walton definíció-átírása mint pozitív inverz, a púp-diagram mint jó mérés, Tinelli "költség utoljára" (2, solid)

• non-ergodicity — Nem-ergodicitás (10×1 ≠ 1×10): Ole Peters, árazás pályára, csoportos toborzás, átlagok és rossz matek, Sally Clark, WTP-átlagcsapda. Thaler szűk keretezése és a "dumb principal". Taleb: az ergodikus/nem-ergodikus definíció, "nincs hosszú táv a gyakorlatban" (preaszimptotika), az ontikus/episztemikus különbség mint álprobléma; a három szerző közös következtetése: előbb padlót építs, utána optimalizálj átlagot. (5, solid)

• black-swan-events — Fekete hattyú események: a hármas (ritkaság, extrém hatás, utólagos megmagyarázhatóság), a megfigyelőhöz kötöttség ("a pulyka fekete hattyúja nem a mészárosé"), a pulyka-probléma és a Titanic kapitánya, a homály hármasa, "a hozam fordítottan arányos a várakozással", Voss és Rumelt szótárának elválasztása. (3, solid)

• extremistan-vs-mediocristan — Extremistan és Mediocristan: skálázható vs. nem skálázható szakma (Giaccomo, az ábécé, a gramofon), "szinte minden társadalmi mennyiség Extremistanból való", 993/7 ezer példány, a 80/20 valójában 50/01 (a könyvpiacon 97/20), hatványtörvény-kitevők és a 0,2-es érzékenység, a maszkírozás-probléma; Sharp 60/20-ával feloldva (más változó). (5, solid)
• narrative-fallacy — Narratív tévedés: a történet tömörít, ezért olcsóbb és ezért vak; split-brain magyarázatgyártás, a tizenkét azonos harisnya, dopamin és L-dopa, a Bloomberg két ellentétes főcíme Szaddám elfogásáról, "to be wrong with infinite precision", Hempel hollója, a körutazás-tévedés (NED ≠ END), Wason 2-4-6. Kifelé fegyver, befelé vakság. + Campbell (beolvasva): valódi, feloldatlan feszültség — a monomítosz épp azt ünnepli (a tömörítést, a közös mintát), amit Taleb hibának nevez; két ponton eldönthető, és mindkettőn Taleb áll jobban (falszifikálhatatlan mintaszabály; Campbell saját Próteusz-metaforája). (6, solid)
• silent-evidence — Néma bizonyíték és túlélési torzítás: Diagorasz megfulladt hívői, a milliomos-tanulmányok temetője, a szimulált alapkezelő-zsenik, a besugárzott patkányok ("a Gulag megedzette őket"), Balzac "csalogányai", Bastiat "amit nem látunk", a 9/11 utáni ezer autós áldozat, a néma hős és az elmaradt katasztrófa, antropikus torzítás; a negatív tanács robusztusabb. A wiki védőoltása a "tíz lépés a sikerhez" műfaj ellen. (5, solid)
• ludic-fallacy — Ludikus tévedés: a kaszinó nem a valóság modellje, a négy legnagyobb kockázat mind a modellen kívülről jött (~1000:1), Fat Tony vs. Dr. John a kilencvenkilenc fejről, platonicitás és a platóni redő, Knightian kockázat, "a rossz térkép jobb, mint a semmi" cáfolata (a német bírák kockája +50%), és hol igenis működik a modell. (3, solid)
• epistemic-arrogance — Episztemikus arrogancia és a szakértői probléma: a kalibrációs teszt (2% helyett 15-45%, Eco könyvtáránál 100%), az információ mérgezi a tudást (tűzcsap, Oskamp, Slovic bukmékerei), mely szakmákban van szakértő és melyikben nincs ("things that move"), Tetlock 27 000 jóslata és a hírnév negatív hatása, sündisznó vs. róka, elemzői csordázás. (4, solid)
• forecasting-limits — Az előrejelzés strukturális korlátai: Popper (a találmányt előre jelezni = feltalálni), Poincaré három teste és Berry biliárdgolyói (56. ütközés = az univerzum), Hayek szétszórt tudása, Goodman "grue"-ja; a Sydney Opera House 7 → 104 millió, a tervezési hiba egyoldalúsága és gyorsuló csúszása, az Excel mint horgony, a hibaarány három tévedése ("ne kelj át a folyón, ami átlagosan 120 cm mély"), serendipity (penicillin, lézer, madárszar és a Nagy Bumm). (5, solid)
• asymmetric-payoffs — Aszimmetrikus kifizetés: a valószínűséget nem tudod, a következményt igen (Pascal szerkezete); pozitív vs. negatív fekete hattyú üzletek, a belépési ár mint konvexitás-gyilkos, bleed vs. blowup, a lottószelvény-tévedés, "a volatilitás hiánya nem a kockázat hiánya", az atipikusság (nincs tipikus siker: 22× alábecsült gyógyszereladás). (5, solid)
• preferential-attachment — Preferenciális kapcsolódás és a Máté-hatás: Merton hivatkozási lottója, Rosen tornahatása, Zipf és a lingua franca, Sperber "az ötletek nem gének"; a kettős veszteség, a mentális elérhetőség és a virális hurok közös mechanizmusa. És a kiegészítés: "senki nincs biztonságban Extremistanban" (500-ból 74), a hosszú farok mint a nyertes destabilizálója, hálózati törékenység. Chen: a mechanizmus terméktervezési problémaként ("rich get richer", Eugene Wei "old money"-ja) — a kumulatív előny maga termeli a destabilizáló versenytársat, mert az új hard side státuszmobilitást keres máshol; és a Neumeier-féle "first mover + popularity" fele megbukik. (8, solid)
• network-effects — Hálózati hatások: Vail 1900-as telefonidézete, a termék+hálózat kettősség, Metcalfe cáfolata és a Meerkat's Law (Allee-küszöb; Monterey szardíniái 800 M t → 17 t); a három erő (akvizíciós / elköteleződési / gazdasági) és a Growth Accounting Equation; az Uber garancia-számtana (15 $ vs. 2,50 $ égés fuvaronként), adathálózati hatás a hitelirodáktól (1776) a TikTokig; a plafon öt oka. Elhatárolás Sharptól: keresleti oldali méretgazdaságosság, FMCG-ben nincs. (2, draft)
• atomic-network — Atomikus hálózat: a legkisebb önfenntartó hálózat (Slack 3 fő / 2000 üzenet, Zoom 2 fő, Airbnb 300/100, Uber 15-20 autó, Reddit ~1000 feliratkozó); BankAmericard Fresno 1958 (60 000 kártya egy napon, 45%-os BofA-penetráció, 300 kereskedő); sűrűség veri a méretet, "a következő nagy dolog niche-nek fog látszani" (Bessemer az eBay-ről, Fred Wilson az Airbnbről); Magic Moment és a "zero" mint mérhető ellentét. Sharp-feloldás: küszöbfeltétel, nem alternatíva a penetrációnak. (1, draft)
• hard-side-of-the-network — A hálózat nehéz oldala: Wikipédia 0,02% (Steven Pruitt 3 M szerkesztés fizetés nélkül), 1/10/100-szabály, Uber power driverek 20% → 60%, Slack S-1 <1% → 40% bevétel, App Store 20 app → 15% letöltés; Spiegel piramisa (önkifejezés → státusz → tehetség); "solve a hard problem" (Tinder: nők 5% vs. férfiak 45% swipe) és "nights and weekends" (Homobiles); a lázadás és a professzionalizálódás (Vine 18 alkotója, XChange Leasing −525 M$). Itt áll a Sharp–Taleb eloszlásvita feloldása: könnyű oldal vs. nehéz oldal. (1, draft)
• network-based-competition — Hálózat vs. hálózat verseny: a védőárok nem a funkció, hanem a hálózat, de "a versenytársadnak is van"; globális vs. lokális védőárok (Airbnb vs. Uber, Zoom vs. Slack); cherry picking (a Craigslist unbundlingja, az Airbnb Craigslist-botja, DoorDash az elővárosokban) és a kettős részesedés-mozgás; Big Bang Failure (Google+ 90 M regisztráció, havi 3 perc); verseny a hard side-ért (Uber NACS, dual apping, COIN, heti 50 M$ ösztönző) és a módszer határai; bundling és miért nem ezüstgolyó (Silverberg: IE 1.0 → 3-4%). (2, draft)
• law-of-shitty-clickthroughs — A romló átkattintás törvénye: minden marketingcsatorna kopik (az első webbanner 1994-ben 78% CTR → ma 0,3-1%; e-mail 30% → 13%; bannervakság 1998); a hálózati következmény nem lineáris (−50% meghívó-konverzió → −80% új felhasználó); a válasz nem több pénz a romló csatornába, hanem rétegzés, B2B-sales a bottom-up mellé, és mindenekelőtt a hálózati hatás erősítése. Sharp-elhatárolás: a direkt válasz törvénye, nem a márkaépítésé; Wu adja hozzá a százéves bázisrátát. (1, draft)
• status-as-motivation — Státusz mint vásárlási motiváció: a státusz ≠ kedveltség (két külön szükséglet); Marmot Whitehall-adata (4× halálozás a ranglétra alján, jövedelemtől függetlenül), 12 000 brit felnőtt (a jövedelem rangsorbeli helye jósol, az abszolút nem), 1500 irodai dolgozó 70%-a titulust választ fizetésemelés helyett; négy tulajdonság (relatív, lokális, kielégíthetetlen — "a hiba" —, szimbólumokban olvasott 129 ms alatt); és a legmegbízhatóbb státuszszimbólum: a befolyás, ami ingyen adható. Sharp-korlát: a kategória láthatóságával skálázódik. + Haidt sociometer-adata (a magukat "mások véleményétől függetlennek" valló résztvevők ugyanúgy zuhantak a manipulált értékeléstől): a státusz nem végcél, hanem a kapcsolati érték mérőműszerének kimenete. (8, draft)
• conspicuous-consumption — Feltűnő fogyasztás és státuszszimbólumok: a Pohnpei-jamgyökér (10 év, 90 kg, 12 ember hordja) és az 1950-es évek autóhossza ugyanaz; a fordított logóméret-görbe (+1 pont = −122,26 $ Gucci, −26,27 $ LV; a Bottega Veneta logója belül van) és ami ebből a "quiet luxury"-ról következik; Christakis kísérlete (nem az egyenlőtlenség szintje, hanem a láthatósága felezi meg a kooperációt); a lefelé szennyeződés (Burberry licencvisszavásárlás, a párbaj kimenetele, afroamerikai szleng); fényűzési törvények; és a wiki válasza arra, miért viselkedik máshogy a luxuskategória. (6, draft)
• prestige-cues — Presztízsjelek: a négy jel, ami alapján eldöntjük, kit másolunk (self-similarity, skill, success, prestige), a "copy-flatter-conform" áramkör, és hogy az ember a csimpánzzal ellentétben mindent lemásol (ez a hit alapja); Cook kapitány savanyúkáposztája (csak a tiszti asztalra → nulla skorbuthaláleset), Marco Pierre White mint egy kategória státuszának átírója, a cápauszonyleves −80%-a; "Paris Hilton-hatás". Ogilvy celeb-ellenadatával ütköztetve: a megvásárolt presztízsjel nem presztízsjel. (6, draft)
• humiliation — Megaláztatás mint a státusz ellentéte: a négy feltétel, és hogy a negyedik ("elveszik a jogod, hogy státuszt igényelj") a döfés — ez a hiányzó magyarázat arra, miért reagál a vevő aránytalanul egy apró udvariatlanságra; Gould "elvi kérdés"-jelzése és a homályos rang mint konfliktusgyár; a "szabadon dönthet" keret 16% → 40%-a; auditálási recept az ügyfélfolyamatokra. (4, draft)
• virtue-games — Erényjátékok és a márkaaktivizmus kockázata: az erény a legolcsóbb státuszforma, ezért a legtelítettebb; "ramping up" (a mérce felfelé kúszása), purity spiral (Willer borkísérlete: a konformálók nyilvánosan lepontozták az egyetlen igazmondót), a vezető nélküli mob ("a kuzinok zsarnoksága"); és a méretadat a tervezéshez: a brit progresszív aktivisták a népesség 13%-a (USA 8%), de több közösségimédia-hozzászólást adnak, mint az ország többi része együttvéve. Shotton purpose-cáfolatával egybeillesztve. + Haidt: a mátrix kívülről megtámadhatatlan, a tervező csapat szisztematikusan rosszul jósolja a másik szegmens olvasatát, és a manicheizmus-teszt. (5, draft)
• status-goldrush — Státusz-aranyláz: hogyan robban fel egy mozgalom vagy kategória, ha a belépés feltétele a hiedelem, a státuszé az aktív hit; a sátánista pánik teljes pénzügyi anatómiája (342 000 $ előleg, megduplázott szövetségi keret, 449 000 $ egy utókövetésre, 190 vádemelés fizikai bizonyíték nélkül) és a Republic of Letters / ipari forradalom mint ugyanennek a görbének a sikerjáték-változata (Dowey: 746 társasági tagonként +42% kiállító 1851-ben); elit-túltermelés mint előrejelző. (5, draft)
• tight-and-loose-cultures — Szoros és laza kultúrák (Gelfand): a történelmi fenyegetés szorosabb normákat hagy; szoros kultúrában hasonlóbb a fogyasztás, erősebb a tekintély és a társas bizonyíték, drágább a normaszegés — ez a wiki "légy merész és megkülönböztető" tanácsának hiányzó moderátorváltozója. Plusz az "arc" (face) három elvesztési módja, és hogy az egyéni kiemelés csoportközpontú kultúrában büntetés lehet. + Haidt: a szoros kultúra az, ahol az Authority és a Sanctity hangosabb — és a társadalmi osztály hatása nagyobb lehet, mint az országé. (5, draft)
• moral-matrix — Morális mátrix: az erkölcs összeköt és megvakít. A mátrix kívülről "nearly impregnable"; a morális elnémulás (1620 sztoriból 38% kitalált áldozat, a cáfolat után is kitartva), a hipnózis-kísérlet kontrollsztorija (a kódszót olvasók harmada elítélte az ártatlan szereplőt), Westen fMRI-je (a saját jelölt képmutatása érzelmi területeket aktivál, a hideg érvelésé nem; a feloldás jutalomközpontot), és a sztereotípia-pontosság kísérlet (a legnagyobb hiba: feltételezni, hogy a másik oldal nem törődik a Care-rel). Az egyetlen mért kivétel: két perc kényszerű gondolkodási idő után a jó érv hat. "Follow the sacredness." (1, draft)
• hive-switch — Kaptárkapcsoló: "90 percent chimp and 10 percent bee"; Durkheim kollektív pezsgése és a Homo duplex, McNeill izomkötése; az oxitocin parochiális (in-group szeretet out-group gyűlölet nélkül), a tükörneuronok feltételesek (Singer: az önző partner fájdalmára kevesebb empátia, néhányaknál öröm). A hivishebb szervezet három szabálya (hasonlóság, szinkrónia, csapatok közti verseny) és a fesztivál vs. spektákulum megkülönböztetés: a kötés a feloldott hierarchiájú formában keletkezik. Sosis kommunái: szakralizált keretben a költséges kérés lineárisan hosszabbítja az élettartamot, világiban nulla. (1, draft)
• moral-capital — Morális tőke: nem a kötelékek (social capital), hanem az a teljes környezet, ami a kötelékeket fenntartja. A wiki válasza arra, mitől él túl egy márkaközösség: a laza, befogadó közösség jobban toboroz, a szoros, többet kérő tovább él (Sosis 200 kommunája: világi 6% vs. vallásos 39% húsz év után). Putnam két adata: a nagylelkűséget a beágyazottság jósolja, nem a hit ("belongingness, not believing"), és a sokféleség mindkét tőketípust csökkenti ("turtling", az anómia a hiving ellentéte). Akvizíció–retenció trade-off közösségi szinten. (1, draft)
• context-collapse — Kontextusösszeomlás és az Örök Szeptember: Wesch "crisis of self-presentation"-je, D'Angelo "unraveling"-je (az alkotó elhallgat, aztán a fogyasztó is elmegy); Usenet 1980-2010 és az 1993-as AOL-áradat ("the September that never ended"); marketplace-en a párosítás romlása; a védekezés hálózatok a hálózatban (Slack-csatornák, finsta, Facebook Groups); Reddit downvote-filozófiája és a tézis, hogy méretben a szoftver az egyetlen kormányzási eszköz (Dunbar). Neumeier törzs-tézisének kultúrakorlátja. (1, draft)
• robustness-and-redundancy — Robusztusság és redundancia: az anyatermészet öt elve (redundancia mint biztosítás, az adósság törékenysége, "a nagy csúnya", fajsűrűség és globalizáció, funkcionális redundancia — az aszpirin négy élete), a mesterséges stabilitás mint veszély ("a kis erdőtüzek megelőzése nagyobbat készít elő"), iatrogenika, a tíz elv egy robusztus rendszerre. (4, solid)
• focusing-illusion — Fókuszálási illúzió: amire nézünk, túlértékeljük; USP, összehasonlító táblák, bőrülés. Cialdini: 9/11 30/65/30%, bútorbolt landing page, öregített szelfi; a fókusz mint tervezési kérdés. (4, solid)
• decoy-effect — Csali-hatás: Economist-előfizetés, ingatlanos, "szénsavas vagy mentes", Goldilocks; mozi-kóla és 299-es horgony. Cialdini: a kontraszt-elv mint a csali észlelési alapja, setup házak, öltöny előbb, a vicc-voucher. (7, solid)
• affordance — Affordance és a kevesebb több: Walkman felvevőgomb, PULSH-ajtó, elvétellel nyert kategóriák, design a testre és az agyra. Norman pontos definíciójával: az affordance viszony (tárgy tulajdonságai × ágens képességei), nem tulajdonság — a szék nem "kínálja" az emelést annak, aki gyenge; anti-affordance és Gibson; és a wiki szóhasználati korrekciója (amit a szakma affordance-nak hív, az többnyire signifier). Plusz a feszültség: Sutherland "vegyél el" recepte ≠ Norman "complexity is good, confusion is bad" tétele. (3, draft)
• signifiers — Jelölő (signifier) és miért nem affordance: "affordances determine what actions are possible, signifiers communicate where the action should take place" — és tervezőnek a jelölő a fontosabb. A "Norman door" anatómiája (a szép, jelölő nélküli üvegajtó "probably won a design prize"), a pánikrúd, a KAIST-fal véletlen jelölője, a gumicsövek mint félrevezető jelölő, a gesztusos csap nulla jelölővel. A marketinges szabály: ha magyarázó táblát kell kitenni, a design bukott. (1, draft)
• conceptual-model — Fogalmi modell és system image: a tervező modellje, a felhasználó modellje, és hogy köztük az egyetlen csatorna a termék felszíne + a doksi + a honlap + a reklám + az eladó ("the entire burden of communication is with the system image"). A GE-hűtőszekrény hamis modellje (25 év, ugyanaz a vezérlés), a termosztát mint szelep folk theory, az olló, a Junghans-óra, a Nest mint pozitív eset. Plusz a közelítő modellek tétele: "science deals in truth, practice deals with approximations" — a modell akkor jó, ha helyes viselkedést eredményez, nem ha igaz. (1, draft)
• natural-mapping — Természetes leképezés: a tűzhely négy kapcsolója (négy lehetséges leképezés, mind forgalomban; "ötven éve tudjuk a megoldást"), a Del Mar-i ház nyolc egyforma kapcsolója és Norman alaprajz-táblája, a Mercedes ülésgombja. A leképezés kulturális: a prezentergomb-kérdésen minden közönség megoszlik (én mozgok vs. a tartalom mozog), az ajmara a jövőt hátra mutatja, egyes ausztrál közösségek az időt a napjáráshoz kötik; moving window vs. moving text. Ha nincs természetes leképezés: szabványosíts — "a kétségbeesés elve" (a csapok esete, HDTV 35 év, metrikus rendszer). (1, draft)
• feedback-and-feedforward — Visszacsatolás és előrecsatolás: 0,1 mp-es küszöb, alulígérj az időbecslésnél, informatív legyen (ne villogásminta), és ne legyen túl sok ("backseat driver", riasztásfáradás a műtőben és a pilótafülkében). A hang mint az egyetlen csatorna (kattanás, fütty, porszívó eltömődése), és a néma elektromos autó esete: a NHTSA 30 km/h-s szabálya, a négy kritérium, a Porsche "throaty growl"-ja és a Nissan madárcsicsergése — biztonsági szabályozásból márkajelzés-tervezés; plusz a vakok kavics-a-keréktárcsában javaslata. (1, draft)
• design-constraints — Korlátok és kényszerítő funkciók: négy típus (fizikai / kulturális / szemantikai / logikai) a Lego-motoron, utasítás nélkül összerakva; a legacy-probléma (a hengeres elem és a Microsoft InstaLoad, amit két év után egyetlen termék sem használt — "this is the way we have always done things, we don't care about the customer"); interlock / lock-in / lockout és a lépcsőházi kapu kalibrálása; poka-yoke és Norman zöld matricája. Plusz Norman ítélete a vállalati lock-inről: "everyone loses, except for the one manufacturer whose products dominate". (1, draft)
• knowledge-in-the-world — Tudás a fejben vs. a világban: pontos viselkedés pontatlan tudásból (Nickerson–Adams: a diákok kevesebb mint fele ismeri fel a helyes penny-t, miközben hibátlanul használják a pénzt); a 10 frankos érme bukása öt hét alatt és a "mihez fog hasonlítani a polcon?" kérdés; a rím és a jelentés együttes korlátja (ghost/steel/year, Lord jugoszláv dalnokai); a bonyolult jelszószabály csökkenti a biztonságot (és a Google-kampusz téglája az ajtó alatt); emlékeztetés = jel + üzenet a megfelelő helyen; transactive memory és "it is things that make us smart" (a freestyle sakk: gyenge ember + gép + jó folyamat veri az erős embert géppel). A wiki szintézise: a fizikai elérhetőség = tudás a világban. (1, draft)
• slips-and-mistakes — Emberi hiba vagy rossz tervezés? Az ipari balesetek 75-95%-át emberi hibának tulajdonítják — "if the number were 1 to 5 percent, I might believe that people were at fault". Slip (capture, description-similarity, mode error, memory lapse) vs. mistake (rule-based, knowledge-based, memory-lapse) a hét szakaszra vetítve; az Airbus –3,3-as mode error-ja; a gyökérok-elemzés és az öt miért kritikája (az F-22 "pilótahibája" vs. az eszméletlen pilóta), Reason svájci sajt modellje; társas nyomás (Tenerife 583 halott, Air Florida: az elsőtiszt négyszer szólt); tanult és tanított tehetetlenség, a hallgatás összeesküvése ("kevés a panaszunk" ≠ jó design); Undo, sensibility check, checklist kettesével, jidoka, poka-yoke, NASA ASRS, reziliencia; az automatizálás paradoxona (Royal Majesty). Goodhart-kapcsolat: a hibaszám mint cél a jelentéseket csökkenti, nem a hibákat. (1, draft)
• featuritis — Featuritis és a versenytárs-másolás csapdája: a betegséget a siker termeli (a vevők többet kérnek, a versenytárs hozzáad, a piac telítődik); Norman mérőszáma a Lego-motor (15 → 29 alkatrész, "29 pieces" a dobozon, és Normannak is kellett az útmutató). Youngme Moon Different-je: a funkciómásolás egyformaságot termel, ezért ne a gyengeségeidet erősítsd, hanem az erősségeidet; Bezos "customer obsessed"-je és a korlátja (alapító-vezető kell hozzá). "Complexity is good; it is confusion that is bad." Plusz a tervezett elavulás négy formája és Norman ítélete: "we are surrounded with objects of desire, not objects of use". (1, draft)
• incremental-vs-radical-innovation — Inkrementális (hill climbing) vs. radikális innováció, és az elfogadás fizikája: a húszéves szabály (kb. 20 év labortól termékig, majd 10-20 év a széles elterjedésig — és a legtöbb innováció soha nem jut el a közönségig). A videotelefon 140 éve (1878-as Punch-karikatúra → 2010-es évek), a multitouch három évtizede (Fingerworks kifogyott a pénzéből, mire az Apple megvette), az Apple QuickTake bukása, "being first does not guarantee success"; Stigler törvénye és a Zeitgeist (a versenytárs megjelenik, mielőtt szállítanál); QWERTY vs. Dvorak és a legacy ("'good enough' triumphs again"); "the rise of the small" és a handed-up technology. Norman korlátja: a HCD nem vezet radikális innovációhoz — a hegymászás a jelenlegi domb csúcsát találja meg, nem a dombot. (2, draft)
• behaviour-precedes-attitude — A viselkedés megelőzi az attitűdöt: "One bin is rubbish", jó dolog rossz okból, Listerine; Sharp "a használat vezérli az attitűdöt"; Clear: minden cselekvés szavazat. Pink: a bírság átírja a viselkedés jelentését (Haifa). Cialdini: az elköteleződés önképet változtat (Freedman–Fraser), négy feltétel, low-ball. (9, solid)
• design-around-the-price — Tervezd a terméket az ár köré: piac és ár → tervezés → építés; 72% bukás; Cayenne vs. Dart; az öt mítosz; Moore: a teljes termék ára, árfelfedezés a versenyhalmazból Cagan: élmény köré, prototípus után az ár; élő terv vs. élő prototípus. + Knapp: kérdés köré tervez, nem ár vagy élmény köré; Graco brosúra; az ár mint sprintkérdés. (5, solid)
• four-monetization-failures — A monetizálás négy kudarctípusa: feature shock (Fire Phone), minivation (85 cent 5 dollár helyett), hidden gem (Kodak), undead (Segway, Google Glass); jelek és kultúrák. Rumelt: hidden gem és undead = rutin- és kultúra-tehetetlenség (Intel 4004, Bell Labs, Xerox), feature shock = NV1, a fókusz mint gyógyír + Knapp: a sprint az undead és a feature shock szűrője (Bot Team, Doctor Algo), a minivation és a hidden gem ellen vak. (4, solid)
• willingness-to-pay — A WTP-beszélgetés korán: Gillette Guard, 25-ből 10 funkció, öt módszer (közvetlen kérdés → conjoint), tíz tipp, átlagcsapda. Cagan: "mennyit fizetne" a prototípus után trendként; fizetős béta vs. ingyenes charter user ütközés feloldva. + Knapp: a sprint-interjú nem kérdez árat; "Can I sign up right now?"; Brochure Façade mint WTP-hordozó; sorrend sprint → R–T. (7, solid)
• wtp-segmentation — Szegmentálás igény/érték/WTP szerint, nem demográfia szerint (Károly herceg és Ozzy); papírgyár négy szegmense; három csapda, öt elv; Sharp-feloldás; Porter árérzéketlen vevője a strukturális ok; Moore referencia-határ és fájdalom-érték szerinti belépési szegmense Cagan: egy elsődleges persona kiadásonként; Bonforte: az érzelmi csoport nem demográfia. (7, solid)
• product-configuration-and-bundling — Leader/filler/killer, good/better/best (30/70), pizza–kenyérrúd (+33% vegyes csomag), bank 30 → 3, Ryanair szétcsomagolás; tíz tipp; Moore teljes terméke (Levitt négy szintje), whole product + 1 Cagan: minimális termék, "that dog won't hunt"; a termék öt kritériuma, solutions product. (4, solid)
• monetization-models — Hogyan fizettetsz > mennyit: Michelin tonna-kilométer; előfizetés, dinamikus ár, aukció, alternatív metrika, freemium; öt kérdés; ársávok; Godin intravénás jóslata; Moore URL (Ubiquity now, Revenue Later) vs. R–T, feloldva; Holiday: az ingyenes szint a hurok valutája (Dropbox 500/250/125/150 MB) Wu: ki a vevő (néző vagy hirdető), Prodigy/AOL/Google/Netflix/Apple esettár, a figyelem minősége és a lázadási kockázat. (7, solid)
• pricing-strategy — Árazási stratégia: célallokáció, maximalizálás/penetráció/lefölözés, árképzési és reakció-elvek, rugalmassági görbe (20 dollár = 20% profit); Porter: elrettentő ár, helyettesítő-plafon, penetráció = tapasztalati görbe; Moore: érték-/verseny-/költségalapú ár az életciklus szerint, csatorna-árrés Rumelt: a célallokáció nem stratégia, csak kernelben; a Crown és a Paccar ára a design következménye; Global Crossing "a költség a döntéshez tartozik" (5, solid)
• outside-in-business-case — Élő üzleti terv WTP-vel: Manheim DealShield, ár–érték–volumen–költség, kilenc lépés, a megölt freemium-terv. Cagan ellenpontja: az MRD-t nem olvassák, S/M/L a prototípus előtt, a business case a pénzügyes baráté. (2, solid)
• value-communication — Előny, nem funkció: SaaS ROI-spreadsheet, SmugMug, Carbonite "unlimited", MOCA-mátrix, szegmensspecifikus üzenet; marketing az első naptól; Berger: "news you can use", továbbadható csomagolás. Handley: Kinvey, Feast 10×, előny-főcím +26%, Wiebe "amplify the value". Cagan: landing page-teszt a prototípus előtt, solutions marketing, a PM az üzenet egyik forrása. (10, solid)
• behavioral-pricing — Viselkedési árazás hat taktikája: kompromisszum, horgony, ár mint minőségjel, borotva/penge, napi fillérek, küszöbök; start-up +36% ARPU; tesztelés; Berger: referenciapont, csökkenő érzékenység, 100-as szabály. Voss: alkuban a másik horgonyoz először, tartomány, pontos nem kerek szám (listaáron végződés, alkuban pontos szám: két mechanizmus). (9, solid)
• price-integrity — Ne vágj árat reflexből: Apple Watch, BMW 7-es, három nem-ár akció, eszkalációs KPI-k, deal deconstruction, Mercedes SL, árháború; Porter: az árvágás azonnal követhető, a "nem versenyzünk áron" csapda csak a költségvezetőé. Pink: az árvágás mögött szűk sales-cél; kompenzáció-zen. Voss: "never split the difference", Ackerman az elkerülhetetlen alkura, engedmény csak cserével. (8, solid)
• attention-scarcity — A figyelem a szűkös erőforrás; megszakításos marketing, napi 3000 üzenet, a tömegmarketing négy menekülőútja, a hét lépéses Catch-22; 80 cent/érintés; Berger: a YouTube-videók fele 500 alatt, a szájhagyomány 93%-a offline. Handley: kiadók bolygója, a válasz a minőség; Facebook 2,5%. Holiday: a hollywoodi launch kritikája, Pets.com vs. Hotmail, a termék mint csatorna. Wu: a zsúfoltság a modell természete, ciklusban mozog (kiábrándulás → lázadás → új platform), 2016-os állás (check-in, clickbait, Facebook-ültetvény, adblock), AdWords mint kivétel. (11)
• permission-based-marketing — Engedélyalapú marketing: várt, személyes, releváns; randevúzás vs. lánykérés a bárban; öt lépés; az engedély befektetés; négy szabály (nem átruházható, önző, folyamat, visszavonható); vadász vs. földműves; Berger: a hasznos hírlevelet továbbküldik, a BzzAgent fizetetlen opt-inje. Handley: CAN-SPAM, "a névjegy nem engedély", Facebook 16% → 2,5%, WWYO. Wu: Thuerk 1978 spam, AOL floppy 10% és 'You've got mail', AdWords mint tömeges kézfeltétel, a közönség engedélye a csendre. (8, solid)
• permission-levels — Az engedély öt szintje: intravénás és jóváhagyásos, pontok (felelősség/esély), személyes, márkabizalom ("túlértékelt"), szituációs, spam; a tejes bosszúja; a keretező tanulsága. (2, solid)
• frequency-vs-reach — Gyakoriság vs. elérés: bizalom ← ismerősség ← gyakoriság; Ali, magok, Levinson 27, Cosby-szpot, kalkulus-tanár; Sharp-ellentmondás feloldva csatorna szerint; Clear: a szokás gyakoriságon alapul, nem időn; Berger: a környezeti trigger gyakorisága (Michelob hétvége). Wu: Ellul totalitás, Creel 'volume, repetition, ubiquity', Bartos 1981, a csatorna kopása mint második görbe. (10)
• share-of-customer — Részesedés a vevőből: Peppers–Rogers, idegen → barát → vevő, Streamline, Amazon mint engedély-eszköz, "Get a life", kapuőrök és csatornakonfliktus (Dell vs. Compaq); Porter: a kiskereskedő alkuereje, "more bucks per baby" kategória-szinten.; Dib öt LTV-karja és a négy vevőtípus (7, solid)
• bait-and-curriculum — Csalétek és tanterv: a hirdetés a következő lépést adja el (Camp Arowhon, Hooked on Phonics, Crisco 1908, Robert Half, Zygi, Hard Manufacturing, Mercedes SUV, Girard, H&R Block); a csalétek szabályai. Pink: a csalétek rutinnál rendben, a tanterv olvasását kiszorítja. Cialdini: a kéretlen ajándék is kötelez, de a leleplezett trükk kikapcsol.; Dib: etikus megvesztegetés, 3/7/30, shock and awe csomag, marketing-infrastruktúra (7, solid)
• web-as-direct-medium — A web nem tévé: 12 mítosz, az engedélyszerző weboldal egy célja, egy engedély ára (6 dollár), négy kulcs, két weboldal. Handley: Silverpop 150 landing page, sagging page syndrome, kereső mint elérés. Holiday: a termék és a platform-API mint csatorna (Airbnb–Craigslist), a bérelt platform bezárhat. Wu: Prodigy, MSN 2.0 és a walled garden bukása, AdWords igazolás, Facebook mint tévészerű ellenpélda. (5, solid)
• habit-loop — Szokáshurok: jelzés → vágy → válasz → jutalom; Thorndike macskái, Skinner és Duhigg utódja; a vágy állapotváltozás, nem termék; a márka mint hurok táblázatban; Eyal: a termék horga (trigger, cselekvés, változó jutalom, befektetés) megfeleltető táblázatban. (2, solid)
• identity-based-habits — Identitásalapú szokások: három réteg, "nem dohányzom", minden cselekvés szavazat, Brian Clark manikűrje, "tartsd kicsin"; az identitás fenntart, nem kivált; ok-okozat feszültség Sutherlanddel. Pink: a cél-aspiráció tart meg, a profit-aspiráció nem. Cialdini: Freedman–Fraser mint a szavazat-tétel alapja, címkézés, emlékeztető regenerál. (3, solid)
• environment-design — Környezettervezés: Thorndike-büfé (−11,4% üdítő), gondolavég 45%, holland villanyóra, Schiphol-légy, Vietnam-heroin 5%, cue-induced wanting 33 ms, "a kontextus a jelzés", "egy hely, egy funkció"; Berger: tálca-szlogen, szavazóhely, a trigger a döntés helyén. Thaler–Sunstein: menza ±25%, Schiphol, kesudió, beruházási vs. bűnös javak, az etikai határ. Hari: "attentional pathogenic culture", Let Grow. (7, solid)
• compounding-and-systems — 1% naponta = 37,8×; British Cycling; a látens potenciál platója; célok helyett rendszerek; "soha ne hagyd ki kétszer"; Goodhart; Lakers CBE; a kreatív-csere elleni érv. Rumelt: a cél nem stratégia, de a közeli cél koordinál; Clear rendszere = koherens cselekvés; Goodhart az LAUSD-nál; a plató mint láncszem-beragadás; Doerr: input- és kimenet-KR párban, a YouTube 150 apró javítása egy 10× cél alatt (4, solid)
• supernormal-stimuli — Szupernormális ingerek: Tinbergen sirályai, bliss point, dinamikus kontraszt, Photoshop; csábítás-csomagolás (Netflix-bicikli, ABC TGIT), Premack-elv, motivációs rituálé. Thaler–Sunstein: az etikai határ a négy teszttel, Cinnabon. Wu: Chéret plakátjai mint triggerkatalógus, race to the bottom, a szupernormális inger csatornaszinten kopik. (4)
• wanting-vs-liking — Vágy vs. élvezet: Olds–Milner, a dopamin a jelzésre ugrik, nucleus accumbens 100/10%, hét ősi motívum (Tinder, Google), elégedettség = liking − wanting, a remény tapasztalattal csökken. Pink: a hét motívum kilencre bővítve (kompetencia, autonómia). (4, solid)
• three-groups-we-imitate — A közeli, a sok, a hatalmas: Polgár-lányok, Asch 75%, +57% elhízás, MIT 4/10 űrhajós, Nerd Fitness, csimpánz-diótörés; Sharp niche-feszültség; Berger: "a sok" csak látva hat, a visszaütő kampányok (Hornik, Petrified Forest, Arizona −30%); Moore: a pragmatikus nyáj és a vertikális referencia Cialdini: a három optimalizáló (bizonytalanság, sokaság, hasonlóság) mint mechanizmus, a Nagy Hiba és a trend. (5, solid)
• friction-and-least-effort — Legkisebb erőfeszítés törvénye: Diamond tengelye, lean, brit adó 19,2 → 23,4%, Ritty pénztárgépe, Hugo ruhái (elköteleződési eszköz), egyszeri döntések, autoplay, kétperces szabály, döntő pillanatok. Thaler–Sunstein: csatornatényezők (tetanusz 3 → 28%), elköteleződési eszközök (Clocky, klub, Stickk, CARES), az autoplay-határ. Hari/Raskin: a súrlódás visszatétele. (5, solid)
• immediate-reward — Azonnali jutalom: Safeguard Karachi (−52%, 95% hat év múlva), Wrigley, mentol; időinkonzisztencia; "Bőrkabát"-számla; gemkapocs; szokáskövető és lánc; Goodhart; szokásszerződés, biztonsági öv 14 → 88%. Pink: a tevékenység saját jutalma vs. a tevékenységért adott pénz. Rumelt: LAUSD API és a Boeing Fleet Planner mint Goodhart, a közeli cél feladat formájában (6, solid)
• variable-rewards — Goldilocks-szabály (flow ~4%), Steve Martin, "szeress bele az unalomba", Skinner véletlene, a változó jutalom felerősít, nem teremt; Google/Uber megbízhatóság-szokás; explore/exploit 80/20. Pink: a flow forrása a kihívás–képesség egyensúly, a változó jutalom függőség-oldala; Eyal: törzs/vadászat/én, autonómia, véges vs. végtelen változékonyság; háromoldalú Pink–Clear–Eyal feszültség. Thaler–Sunstein: az etikai keret (anyagi vs. társas változó jutalom). Wu: e-mail variable interval, Space Invaders flow mint nem-reklám modell. (6, solid)
• diderot-effect — Diderot-hatás: a skarlát köntös fogyasztási spirálja; minden cselekvés a következő jelzése; keresztértékesítés mint jelzés-tervezés; Sharp duplikációs feszültség. (1)
• five-forces — Az iparág öt versenyereje: belépés, helyettesítők, vevők, szállítók, rivalizálás = kiterjesztett rivalizálás; a legerősebb erő dönt; a kormány az erőkön keresztül hat; három stratégiai út; abroncs vs. kozmetika. Rumelt: az öt erő diagnózis, nem stratégia (Global Crossing, Crown PET), a vevői alkuerő a design eredménye (3, solid)
• entry-barriers — Hat belépési korlát (skála, márkaazonosítás "maradványérték nélkül", tőke, átállási költség, csatorna, mérettől független költségelőny) + kormány + megtorlás; belépést elrettentő ár; skála vs. tapasztalat; kilépési korlátok és a 2×2 mátrix; Sharp hűség-feszültség feloldva; Moore: owned market és teljes termék-ökoszisztéma mint korlát Rumelt: elszigetelő mechanizmusok (+ hálózati hatás, hallgatólagos tudás), mozgó célpont, a márka hígulása, láncszem-köteg Chen: a hálózati hatás a hetedik korlát — Porter méretgazdaságosságának keresleti oldali párja, de a korlát a vevők közti viszonyban van, hálózatonként áll (Uber lokális, Airbnb globális), és kategória-tulajdonság, nem cégelőny ("a versenytársadnak is van"); az Eyal-kérdés lezárva: tárolt érték vs. hálózati hatás szétválasztó tesztje. (7, solid)
• generic-strategies — Költségvezetés (Harnischfeger, Briggs & Stratton), differenciálás (Caterpillar, Mercedes), fókusz (Porter Paint, Martin-Brower); stuck in the middle (Clark), U-görbe, kockázatok (Ford T-modell, Kawasaki vs. Harley); Sharp-feloldás: csoportok közt vs. csoporton belül; Moore hídfője = átmeneti fókusz, a sales-driven cég = pre-chasm középen ragadás Rumelt: a generikus címke nem vezérelv (Crown: "rövid sorozatok"), tervezés vs. választás, a középen ragadás mint inkoherencia (4, solid)
• market-signals — Piaci jelzések: bejelentések nyolc funkciója, blöff, TI–Bowmar–Motorola, iparági kommentár, keresztvágás (Folger's–Maxwell House), harci márka (Mr. Pibb), antitröszt-per mint jel; Sutherland két címzettje. (1)
• competitive-moves-and-commitment — Fogolydilemma, nem fenyegető lépések (Timex és a svájciak), a megtorlás késésének négy forrása, kevert motívumok (Bic–Gillette, IBM mini), bázis megtagadása, az elkötelezettség hihetősége (Baxter), fókuszpontok (Schelling); Moore: Aruba vs. Cisco, "never attack a fortified hill", a piaci alternatíva mint fenyegető lépés Rumelt: az irakiak előrelátásának előrelátása, Marshall–Roche aszimmetrikus költség, Cannae, tehetetlenség meghatalmazottal (PSFS, T1 vs. DSL) (3, solid)
• buyer-selection — Vevőszelekció négy kritériuma; jó és árérzéketlen vevők (Letraset, Schlumberger, építőgépek); kiszolgálási költség; a jó vevő teremthető (átállási költség, döntéshozó áthelyezése, a választás alapjának szélesítése: GE turbina, EVC); beszerzési stratégia; Moore: a négy kritérium időben (látnok, pragmatikus, konzervatív), három vevőszerep (3, solid)
• strategic-groups — Stratégiai csoportok és mobilitási korlátok: 13 dimenzió, IBM vs. Control Data, a cégprofit kilenc meghatározója, Coke–Pepsi esernyő, 38 iparágból 15-ben a követő jövedelmezőbb, a térkép használata; Sharp duplikáció és kettős veszteség feloldva; Moore owned market mint új mobilitási korlát, a hídfő mint átmeneti csoport Rumelt: a csoportváltás tervezett konfiguráció, a mobilitási korlát mechanizmusa a láncszem-logika, elszigetelő mechanizmusok, hullám (4, solid)
• industry-evolution — Az életciklus négy kritikája; 14 evolúciós folyamat (vevői tanulás → kommoditizálódás, tudás diffúziója, marketinginnováció mint korlát: bor tévéreklám, Top 40 rádió); konszolidáció nem törvény (69 vs. 52); a cég alakíthatja a struktúrát; Moore: a szegmensváltás szakadék, bowling és tornádó Rumelt: exogén hullámok, öt útjelző, előrejelzési torzítások, vonzó állapot, 1875–1925 (3, solid)
• fragmented-industries — Miért marad szét (homár, tűzoltóautó, fodrász), legyőzés (feedlot, franchise: McDonald's, KOA, Century 21; több label), megélés (Ethan Allen 20% felár, Dillon), csapdák (Prelude "a homárszakma GM-je"), öt lépés. (1)
• emerging-industries — Nincsenek játékszabályok: technológiai bizonytalanság, spin-offok, első vásárlók; a korai korlát nem márka és skála; fejlődést gátló problémák (vevői zavar, az iparág hitele); korai piac = teljesítmény-előny; iparág- vs. cég-pártiság; belépés időzítése; szcenáriók; Moore szakadéka mint Porter korai/késői piacának mechanizmusa (2, solid)
• maturity-and-decline — Érettség kilenc változása és kilenc csapdája (cash trap, "nem versenyzünk áron", "magasabb minőség"); Gerber "more bucks per baby", Heilman; hanyatlás: keresleti zsebek (prémium szivar), kilépési korlátok (érzelmi, General Mills), négy végjáték (vezetés, niche, harvest, gyors kilépés), 12-2 mátrix. (1)
• global-industries — Globális ≠ multinacionális; az előny forrásai (acélmű 40%, McDonald's formula, kozmetika Párizsban) és akadályai; Honda termék-újradefiniálása; négy stratégia, koalíciók, NDC-verseny. (1)
• vertical-integration — Több mint make-or-buy: előnyök (gazdaságosság, technológia, alkuerő, differenciálás: TI, Perdue) és költségek (tőkeáttétel: Curtis, lock-in: Imasco, "rohadt alma"); tapered és kvázi-integráció; öt illúzió; keresletvezető szakasz. (1)
• capacity-expansion-and-entry — Kapacitás: a versenytársak előrejelzése, előfoglalási játék, a túlépítés okai (aszimmetrikus kockázat); belépés: tökéletes piacon sosem hoz átlag feletti hozamot, öt tökéletlenség (paternalista vezető: INCO, CPC), a vállalatok piaca, Reynolds–Del Monte, szekvenciális belépés (P&G–Charmin). (2)
• word-of-mouth-vs-advertising — Szájhagyomány vs. reklám: napi 16 beszélgetés, 7% online, "technológia, nem stratégia", a befolyásosok mítosza (Watts erdőtüze), azonnali vs. folyamatos, BzzAgent; Sharp ellenpontja (kis elérés, az új vevő beszél, East–Hammond) és a wiki állása. Pink: a pénz a küldő belső okát szorítja ki, nyilvános jótettnél a legjobban. Holiday: a termékfizette benyomás (Hotmail) nem szájhagyomány, hanem elérés; az ajánlóprogram (Dropbox 35%) igen. Wu: Peretti Nike-e-mail, viral lift, a vírusgyárak alig jövedelmezők. (12, solid)
• social-currency — Társas valuta: azt osztjuk meg, amitől jól nézünk ki; önfeltárás mint jutalom (25% fizetéscsökkenés), Carla és Todd, belső figyelemreméltóság (Snapple, Blendtec, Blair Witch), játékmechanika (törzsutas-szintek, Harvard-fizetés, Foursquare, Burberry +50%), bennfentesség (Please Don't Tell, Rue La La, McRib); a pénz kiszorít; Sharp- és szűkösség-feszültségek. Handley: #shelfies vs. #MyNYPD, rallying cry, Warby Parker. Cialdini: bennfentesség = szűkösség és egység, BIRG, a Rangers-barett. Wu: Tufekci grooming = kötődés + verseny, az én mint márka, figyelemben fizetés, O'Neill költsége. (6)
• triggers — Triggerek: "top of mind, tip of tongue"; a BzzAgent-adat (érdekesség nulla, triggerelt +15% és folyamatos), Mars-szelet, bor-zene, tálca +25%, szavazóhely +10 ezer, Rebecca Black, negatív kritika +45%, Kit Kat és kávé +33%, habitat (Boston Market +20%), poison parasite, a jó trigger kritériumai; = Sharp kategória-belépési pontjai; Eyal: a termék saját triggere és a belső (érzelmi) trigger névrokon, nem azonos; a wiki szótára. (3, solid)
• emotion-and-arousal — Érzelem és arousal: NYT 7000 cikk (érdekes +25%, hasznos +30%, áhítat +30%, szomorú −16%, harag/szorongás növel), arousal-mátrix, helyben futás 75%, United Breaks Guitars, Parisian Love, három miért, BMW The Hire, Motrin; "dühítsd, ne szomorítsd"; Lindstrom- és Miller-feszültség. Wu: BuzzFeed magas arousal, Creel gorillája, Hitler 'érzelem könnyebb, mint meggyőzés', a csatorna hitelének ára. (3, solid)
• public-visibility — Nyilvánosság: "ha látszik, nő"; társas bizonyíték (vese 97,1%, Halal Guys, MBA-k), "a viselkedés nyilvános, a gondolat magán" (Arizona −30%), 1,5 millió autó (1/8, LA vs. NY), Movember 174 millió, Hotmail, fehér fülhallgató, Louboutin, behavioral residue (Livestrong 85 millió, "I Voted", Lululemon), a visszaütő drogreklám (Hornik), Petrified Forest; Holiday: a nyilvánosság mint csatorna (Sent from my iPhone, TurboTax-tweet, Spotify–Facebook, Dropbox 150 MB). Thaler–Sunstein: Petrified Forest, reflektorfény 46/21%, Prius, Toxic Release Inventory. Wu: a Torches of Freedom legenda cáfolva, a nyilvánosság adat-költsége. (5, solid)
• practical-value — Gyakorlati érték: "news you can use"; Ken Craig kukoricája, porszívós túrázók, referenciapont (grill 75% vs. 22%), "SALE" +50% (Anderson–Simester), csökkenő érzékenység, korlátok, 100-as szabály, látható megtakarítás, Vanguard MoneyWhys, szűk közönség viraliasabb, vakcina-igazság; Sharp promóció-feszültség. Pink: a továbbadásért fizetett pénz kiszorít, a jótékonysági opció nem. (4, solid)
• stories-as-trojan-horses — Történetek mint trójai falovak: az információ fecsegés álcájában utazik; Lands' End-kabát, Jared 111 kiló, Dove "Evolution" 16 millió, értékes viralitás (Panda igen, GoldenPalace és Evian −25% nem), Allport–Postman 70%; Miller-, Sharp- és Lindstrom-kapcsolat. Handley: Chipotle Scarecrow, Skype, "igaz történet jól elmondva". Campbell: a szerkezet és a rakomány merőleges — a legjobb faló archetipikus szerkezetű és kihagyhatatlan rakományú. (4, solid)
• technology-adoption-life-cycle — Technológiai adopciós életciklus: öt vevőprofil (rajongó, látnok, pragmatikus, konzervatív, szkeptikus) és amit venni akarnak; két repedés és a szakadék; a teljes piacfejlesztési modell (korai piac → szakadék → bowling-pálya → tornádó → Main Street); Rogers-alap és a profilok empirikus gyengesége; Sharp és Porter viszonya. Bonforte: Lover/Irrational/Efficient/Laugher/Comfortable, a szakadék mélysége az érzelem erőssége (Skype vs. webkamera). (3, solid)
• the-chasm — A szakadék: miért rossz referencia a látnok a pragmatikusnak (négy ok), catch-22, a high-tech parable, a szakadék veszélyei (keselyűtőkés), hokiütő helyett lépcső, mikor költs; Porter korai/késői piacának mechanizmusa. (2)
• beachhead-segment — Hídfő és D-nap-stratégia: a piac = egymást referenciáló vevők; három ok a niche-re (teljes termék, szájhagyomány, piacvezetés), tűzgyújtás, "size matters" matek, célvevő-forgatókönyvek és tájékozott intuíció; Documentum, Salesforce, VMware, Macintosh; Sharp-feloldás kategória-életszakasz szerint. Rumelt: a hídfő = közeli cél + koncentráció a küszöb fölé + fókusz mint koordináció; a forgatókönyv = holdfelszín-spec (6, solid)
• whole-product — Teljes termék: Levitt négy szintje, a pragmatikus a teljes terméket veszi, az utópiac a vezető köré épül; Aruba vs. Cisco, Lithium, Infusionsoft, Rocket Fuel, Mozilla; taktikai vs. stratégiai szövetségek, nyolc tipp; teljes termék K+F. Cagan: "is it a whole product?", enterprise tíz kulcsa, a termék öt kritériuma, a csatornára tervezés; special vs. látnok-projekt. (2, solid)
• competitive-positioning — Pozicionálás és a versenytárs megteremtése: iránytű, piaci és termékalternatíva (Box, Workday; Segway, Better Place), négy elv és négy szakasz, "könnyű megvenni", lift-teszt és hatsoros sablon, a bizonyíték eltolódása, "hot new market" bevezetés. (2, solid)
• distribution-and-pricing-for-the-chasm — Csatorna és árazás a szakadékban: a csatorna az első cél; öt vevő–csatorna pár (direkt, web, Sales 2.0, kétszintű, VAR); vevő-, szállító- és csatorna-orientált árazás; piacvezetői árpont + prémium csatorna-árrés; négy elv. Cialdini: látnok = szűkösség, pragmatikus = peer-suasion, a trend mint jövőbeli bizonyíték. (2, solid)
• pioneers-vs-settlers — Pionírok és telepesek: a pre-chasm ígéretek foglya, vedlés; a pionír fejlesztő és értékesítő mint teher; célszegmens-menedzser és teljes termék-menedzser; termékmenedzser vs. termékmarketing-menedzser; kompenzáció penetrációért és fejlesztésért. Cagan: a PM a felfedezésé, nem a fejlesztésé; ugyanaz a szétválasztás, más határ. (3, solid)
• four-gears-model — Négy fogaskerék (B2C digitális): bevonás → szerzés → fordulópont → a hívek toborzása (NPS-szintek, churn <2%/hó) → monetizálás utoljára ("Ubiquity now, Revenue Later"); R–T-ütközés feloldva; Holiday négy lépése ugyanaz a sorrend, monetizálás nélkül. (3, solid)
• intrinsic-vs-extrinsic-motivation — Belső és külső motiváció: a harmadik hajtóerő (Harlow majmai, Deci Soma-kockái), SDT három szükséglete, három operációs rendszer, I-típus és X-típus, alapjutalom mint küszöb, algoritmikus vs. heurisztikus feladat (McKinsey 70%), Wikipedia vs. Encarta; a vevő nem alkalmazott: a vásárlás rutin, a részvétel nem; Doerr: a haladás mint motivátor, a bónuszcsekk csak megerősít. (4, solid)
• crowding-out-effect — Kiszorítási hatás: a "ha-akkor" jutalom hét halálos hibája; Lepper rajzoló óvodásai, 128-as metaanalízis, Madurai (a nagy bónusz a legrosszabb), gyertya-probléma (+3,5 perc), Amabile művészei, svéd véradók (52→30→53%), haifai bírság (kétszeres késés), Suvorov eszkalációja, Knutson, Goals Gone Wild; fizetett ajánlás, hűségprogram, közösség, sales-ösztönző, kis büntetés = engedély; Clear- és Berger-egyeztetés. Cialdini: a belsőleg választott elköteleződés, Freedman robotja, Pallak fordított kiszorítása, az előzetes ajándék. Hari: a lájk kiszorít. (9)
• if-then-vs-now-that-rewards — "Ha-akkor" vs. "most, hogy": rutinnál a jutalom rendben (kiürített doboz, MIT mechanikus feladat) három kísérővel; nem rutinnál váratlan, utólagos, informáló, nem pénz; az ismételt "most, hogy" is "ha-akkor"; Kimley-Horn, Zappos 2000 dollár; folyamatábra; surprise and delight, ajánlórendszer keretezése. (1)
• autonomy — Autonómia: a négy T (feladat, idő, technika, csapat); ROWE (Best Buy +35%), Atlassian FedEx-nap és 20% (48 projekt), 3M 15% (Post-it), Google 20% (Gmail), Zappos szkript nélkül, homeshoring, Cornell 320 kisvállalat (4×), elszámolható óra; "empowerment" = kontroll; a vevő autonómiája a termékben, CTA vs. nem kontrolláló nyelv; Doerr: az OKR-ek fele alulról, Grove a kotnyeleskedésről. (4, solid)
• mastery-and-flow — Mesterség és flow: engedelmesség vs. elköteleződés (Gallup 50%+), Csíkszentmihályi élménymintavétele, Goldilocks-feladat, flow-megvonás (két nap), Green Cargo, flOw-játék, 11 000 mérnök szabadalma; három törvény: szemlélet (Dweck), fájdalom (grit, Ericsson), aszimptota (Cézanne); onboarding, rangsor vs. tanulási cél, dicséret szabályai. Hari: Csíkszentmihályi 87 évesen, Skinner ellen. (4)
• purpose-motive — Célmotívum: célmaximalizálás a profit mellett; boomerek (13 percenként száz), TOMS ("a vevőt jótevővé alakítja"), B Corp, szövetkezetek, MBA Oath, Reich névmás-tesztje, Bazerman etikai ellenőrzőlista-csapdája, Dunn–Norton proszociális költés, Mayo (fele kiégés), Niemiec (a profitcél elérése szorongást hoz); a cél a részvételt mozgatja, nem a penetrációt (Sharp). (2, solid)
• the-gap — A rés: jövőbeli állapot − jelenlegi állapot = az eladás értéke (110 − 100 = 10 M$; 100 ezer 10 millióért igen, 1 millióért nem); a rés tágítható, szűkíthető, megfordulhat (síiskolai HR); pirula és daganat, a vontató 1000 dollárért, ARMS 29%; a WTP értékesítési párja. (2, solid)
• current-state-discovery — A jelenlegi állapot feltárása: öt elem; technikai vs. üzleti probléma, hatás, gyökérok; PIC; probing/process/provoking/validating kérdések "Vezess végig…" nyitóval; nyílt végű válasz tilos (22% vs. 25%); BANT helyett négy kvalifikáló kérdés; keresletteremtés (25 ezer kézi bevitel); Gong 1 M hívás; CRM-kihívás. Voss kalibrált kérdéseivel egyeztetve (sorrend: címke → tények → "hogyan"; mindkettő tiltja a "miért"-et). (3, solid)
• future-state-and-intrinsic-motivation — A jövőbeli állapot két kérdése, számokkal (80% teremkihasználtság, 22% profit), a belső motiváció ("miért pont 20%?", "mesélj, mi hajtja a változást"), Manny és a vontató, Darren Gloster "másodpilótája", ikrek; a jövő három rétege. (2, solid)
• problem-centric-selling — Problémaközpontú vs. termékközpontú: a kilenc igazság; "senkit nem érdekelsz" (Mandi és a Blot), tell-me vs. show-me; "kapcsolatok nem számítanak": Challenger 40% vs. 7%, Kurlan 82%, "légy szakértő, ne barát"; vedd rá, hogy hagyja, hogy segíts; RFP = szépségverseny. Cialdini: a viszonzás kinullázza a kedvelést, tekintély 12% > celeb 7%, Kurlan igény vs. Cialdini hatás; "légy szakértő" rögzítve. (3, solid)
• buyer-change-resistance — A vevő változásellenállása: longevity bias (73 éves csoki), Kanter tíz fenyegetése, a veszélymérő; a változás csak ha a jövő haszna > költség; ne pitchelj, kérdezz; a status quo költsége; Sutherland és Porter feszültség. Voss: a "nem" a status quo védelme, vádaudit, "what does doing nothing cost you", 90 napos garantált bevezetés ár helyett. Campbell: a hívás elutasítása a monomítosz 2. állomása — a "nem" állomás, nem végállapot, és az elutasítás ára a jelenlegi állapot romlása (Minós és a bika). (5, solid)
• sales-process-and-pipeline — Demó négy szabálya (nincs feltárás nincs demó, nincs "ha", hat funkció, horgony megerősítő kérdéssel); döntési kritériumok, "zavarban vagyok, azt mondtad…", vásárlási folyamat (5,4 döntéshozó), a következő igen, ROSE; eltűnt/elakadt ügylet, kifogás, három árkifogás (Kate háza); pipeline-áttekintés hét kérdése, commit ±15%, hónap vége 3×/11×, kilenc tulajdonság, 53% hűség az eladásból. Voss: hármas szabály a hamis igen ellen, "I'll try", az asztal mögöttiek, Ackerman csak ha a rés után alkuba visznek. (4, solid)
• gap-prospecting — Az első igen: egészséges pipeline = kvóta / zárás; ICP a PIC-ből A/B/C/D; "Kedves Értékesítő"; intrigue (meglepetés, rejtély, tudásrés, "oh-shit circuit"); ajánlat − kérés = érték; Barton e-mailje és a pontkártya; 8-12 érintés, sose mondj nemet a vevő helyett; Godin- és Sharp-feszültség. (1)
• writing-as-marketing — Mindenki ír, a szavak a márka követei; hasznosság × inspiráció × empátia; írás mint szokás (napi adag, szószám, TUFD, "előbb gondolat, aztán tinta", határidő); publikálni kiváltság; Sharp-nullhipotézis rögzítve (az üzenet szintje, nem a halmazba jutás). (2, solid)
• reader-first-empathy — Patologikus empátia: "so what? → because" lánc, Colman öt lépése, mi → te (Kinvey, Sirius), "Dear Mom", a vevő írja alá a fizetésedet, WWYO, Ira-szűrő; Feast tízszeres; Miller hős-tételének módszere. (1)
• brevity-and-plain-language — Rövidség = a felesleg levágása; Perelman SAT-kísérlete, CDC Simply Put, futóstart, Flesch–Kincaid (reklám 82, HBR 43, kötvény 10), 25 szó/3 mondat, valódi szavak vs. Frankenszó/weblish/klisé, 17 szócsere, szikés szerkesztés; Miller és Sutherland feszültsége feloldva. (1)
• show-dont-tell — "Geránium, ne virág": részlet, ismerős-de-meglepő analógia (Texas, London Eye, Minnesota), "milyen pokolból ment meg?", Cisco sört áruló CIO-ja, a nagyobb történet öt jellemzője (Chipotle Scarecrow 12,5 M, Skype, Levenfeld Pearlstein, Sciortino), analógia példa helyett. (1)
• brand-voice-and-tone — Hang (3-4 melléknév, logó-teszt, 404 és FAQ) vs. tónus (Gogo), "responsible" túlértékelt, személyre szabott nem személyes, Quinoa-humor, hashtag mint tónus, rallying cry; Sharp: a hang distinctive asset, nem differenciálás. (1)
• headlines-and-hooks — A főcímre annyi idő, mint a szövegre; kíváncsiságrés mértékkel, ígérd amit hozol, olvasó a címben, <70 karakter, számok, élénk szavak; BuzzFeed-formula bizalmat éget; lede-típusok, kicker; tárgysor 6-10 szó, keresztnév 18,3 vs. 15,7%. Wu: Day 'MELANCHOLY SUICIDE', Peretti contagious-jegyzetek, BuzzFeed headline optimization és Harlin 'klikk ≠ tetszés', HuffPo profit nélkül. (4, solid)
• brand-journalism — A márka kiadóként, szigorúbban: Lyons négy modellje (GE Reports, Intel Free Press, OPEN Forum, HubSpot), igazmondás, elfogult és kiegyensúlyozott ("egy nézőpont = sajtóközlemény"), Ira-szűrő, tényellenőrzés (Upworthy), elsődleges forrás, kleptomnézia, etikus kurálás (Verizon), szerzői jog és fair use (Gorgone), adat a kijelentés előtt, newsjacking (Kapost, Ban Bossy). (2, solid)
• content-formats — A 13 marketingszöveg: hossz-táblázat (Crestodina), Twitter (ne pitch-slap, írólétra), hashtag (#shelfies vs. #MyNYPD), Facebook (2,5%, Prep Obsessed 40 dollár/nap), LinkedIn (always be helping), e-mail (TaskRabbit, Brain Pickings, CAN-SPAM), landing page (Silverpop 150, +26%, négy B), főoldal (Vidyard, Dropbox stuff, you > we, Eat24), About Us, infografika, blog (Kawasaki, Buffer), éves jelentés (Warby Parker). (1)
• autopilot-and-pilot — Autopilot és pilóta: Kahneman két rendszere Barden szerint; 11 millió vs. 40 bit, a reklámkontaktus 1-2 s; kortikális tehermentesítés csak az első márkának; "ami együtt tüzel, összekapcsolódik"; a "jó érzés" az egyetlen tudatos jel; implicit vs. explicit attitűd (r = .30 vs. .64); a pszicho-logika mechanizmus-párja. Ez a wiki kanonikus kétrendszer-oldala; Haidt elefántja és lovasa itt áll, nem külön oldalon — a harmadik szótár, ami a funkciót adja hozzá: a lovas ügyvéd és szóvivő, nem gondolkodó. Plusz Zajonc affektív elsőbbsége és a puszta kitettség ("a basic principle of advertising"), Margolis "seeing-that vs. reasoning-why"-ja, és a következmény: az érv nem a döntést hozza, hanem a fedezetét. (3)
• brands-as-frames — A márka mint keret: a háttér színezi a figurát (Kahneman négyzetei); VW Sharan / Ford Galaxy +2000 euró, Virgin Mobile, Starbucks "rövid nyaralás", Deppe médiamárka-hitelesség; márkaérték = a keret értéke a vásárláskor; márka és termék nem ellenfelek; Sharp azonosítása előbb, a keret az ártűrésé. (1)
• net-value — Nettó érték = jutalom − fájdalom (Knutson: accumbens vs. inzula); négy játéktér; az ár minőségjel széles ársávnál (Plassmann bor); nyelv (Wansink, "75% sovány", Rolls cheddar); implicit ár (csillag, áthúzás, iPad 999 → 499, 39 > 34 = 44, sale-jelölő); idő és viselkedési költség (300 milliós gomb); az érték relatív (Economist +43%, sörpolc, Nespresso, Morwitz). (1)
• occasion-based-marketing — Alkalom-alapú marketing: a top of mind alkalomfüggő ("karácsonyi desszert"), a 2. márka alkalmakat birtokol, kontextusfüggő emlékezet; szénanátha szezon előtt, Frubes, SMA Solarchecker; = kategória-belépési pont a cél oldaláról; Sharp niche-feszültség. (1)
• perception-and-signals — Észlelés és jelek: a szem nem kamera, perifériás elmosott látás, elmosás-teszt (<100 ms); diagnosztikus jelek és kontextus (Tropicana −30 M euró, Peperami, B/13); rekódolás fogalommá (Halle Berry-neuronok, rózsa, SUV = státusz, Hasseröder); MAYA; értékalapú figyelem ("azt látjuk, amit akarunk", borivók 3×, rózsaszín gyapjúmosószer); pop-out; folyékonyság (villa +20%, Walkers, nagybetű); arcok (Tanner Tiger Woods); Coulter, Weber–Fechner, JND (5 → 7,5 MP); testesült megismerés (iPhone). (1)
• decision-interfaces — Döntési felületek: viselkedésváltás gondolatváltás nélkül (Wansink menza, Google, mosolygó tábla, Snickers 18, 2 pecsét 2×, "10" +5 euró, Opower = 20% áremelés, törölköző 35/44/49, "elveszít 200-at"); self-herding → a próba attitűd-eszköz; három metaelv: kézzelfoghatóság (Keep the Change, havidíj), azonnaliság (Rangel +60%, Fiat, Gym Pact), bizonyosság (Campbell's 12, default-szervdonor, taxi 10 → 22%, flat rate); Groupon, Save More Tomorrow, pizza 2×. Thaler–Sunstein: az etikai határ (négy teszt) és a hatásméret (default > keret > norma), NUDGES-megfeleltetés. + Knapp: a nyitójelenet a versenytársak mellett mint a döntési felület öt fős tesztje; a ragadós döntés mint belső választási architektúra. (4, solid)
• goal-value — Célérték: a jutalom jósol, a tetszés nem (Berns–Moore); éhes agy többet fizet (Rangel); a győztes mindent visz; Christensen tejturmixa és a célalapú kategorizálás; a célok irányítják a figyelmet (Yarbus, Vogt); implicit célkövetés (Apple-logó → kreativitás); a márka tárgy, nem személy (Yoon); várt célelérés = placebo (joghurt-fólia, aspirin-doboz, Lynx/Axe); explicit vs. implicit célszint (Toyota, Dove, Balisto); célhígulás (Google/Yahoo). (1)
• borrowed-memory — Kölcsönzött emlékezet és a megvalósítási szakadék: az "érzelem" homályos brief (Ekman, Carver–Scheier: az érzelem a célelérés jele); a célok jelekhez kötődnek (könnyű keksz fent); kategória előbb, az explicit cél birtokosa a vezető; Lenor barack, Guinness lovak, Du darfst, Gorilla vs. Trucks; célhígulás, Müller, Coke Group Hug; környezeti statisztika (Gosling, buba/kiki); kultúra (Müller–Lyer/zulu, Milka India, citrus/klór, az illat instabil); hitelesség beépítve (Syoss, Coors, Short Black, instant kávé); iPhone vs. Blackberry. (1)
• content-marketing — Tartalommarketing: saját média a bérelt helyett; "a vevőt nem érdekled te"; a médiacég és a márka egyetlen különbsége (honnan jön a pénz), egy közönség vs. kettő (Atlantic); LEGO, Red Bull, Coca-Cola Content 2020 ("additív"), Jyske, OpenView, River Pools (250 → 40 ezer dollár, feleannyi ciklus); érettségi modell, hat elv, 16 kudarcok, pilot és félelem; Sharp-nullhipotézis rögzítve (engedélyezett csatorna és keresési elérhetőség, nem tömegpiaci növekedési motor); Godin-leszármazás. Holiday: Ferriss öt év blogja mint előre épített közönség, a BitTorrent-csomag (2 M letöltés) bérelt tömegelérés kapu nélküli tartalommal. Wu: 'Content is King' → szolgaság, bloggerek kiégése, Tobaccowala, natív hirdetés, bérelt föld. (8)
• growth-hacking — Growth hacking: "csak ami tesztelhető, követhető, skálázható"; a hollywoodi launch kritikája (most movies fail, Pets.com 1,2 M$ vs. Hotmail 300 ezer $, HBR 80%); Ellis "awareness az első egy-két évben pazarlás"; az első ezer megfelelő ember és a stunt-lista (meghívásos, hamis profilok, platform-potyautas); "bármi, ami vevőt hoz, marketing"; Sharp-feloldás: bevezetés vs. érett márka, a termék mint elérés. Taleb: a launch-kritika strukturális oka (Extremistan, De Vany), a "tévedés olcsóvá tétele" = konvexitás, de hiányzik a súlyzó másik vége (a padló), és a könyv maga túlélő-minta. Chen (Holiday forrása) visszaszól: a growth hack lökés, nem stratégia — a mérce nem a regisztráció, hanem az önfenntartó atomikus hálózat és a "zero" aránya; a hurok a háromból egy, és kopik. (3, solid)
• product-market-fit — Termék–piac illeszkedés: "a legrosszabb marketingdöntés a termék, amit senki nem akar"; Airbnb négy pivotja, Burbn → Instagram (100 ezer/hét), Evernote nulla marketing, Amazon előzetes sajtóközlemény, a blogoló szerző, Ferriss 800 → 600 oldal; Andreessen "bármi, ami kell"; szókratészi módszer és kérdőív; R–T-feszültség: kereslet ≠ WTP; Moore: PMF szegmensenként. Chen: hálózatos terméknél a PMF a "Magic Moment", a mérhető fele a "zero" (hálózatonként bontott dashboard), és nem egyszer áll be, hanem hálózatról hálózatra újra; küszöbszámok (Slack 2000 üzenet → 93%; a16z 60/30/15) és a smile curve. (3, solid)
• viral-loops — Virális hurkok: "a viralitás mérnöki munka"; két mechanizmus: a használat mint benyomás (Hotmail P.S., 30 M/30 hónap, Sent from my iPhone, fehér fülhallgató, Spotify–Facebook) és az ösztönzött ajánlás (Dropbox 500 MB: +60%, 2,8 M meghívó/hó, 35%, vs. 233–388 $ hirdetés; Groupon 10 $, LivingSocial 3 → ingyen); Sharp-feloldás: termékfizette elérés, nem szájhagyomány; Berger ok vs. Holiday eszköz; Pink és a kétoldalú termék-valuta. Chen (a fogalom névadója) korlátozza a saját tézisét: a hurok a három hálózati hatásból egy, és retenció nélkül összeomlik (Prosperity Club lánclevél 1930); a virális faktor matematikája (0,5 → 2×, 0,95 → 20×), a legerősebb emelő a megmaradás, és a csatornakopás nem lineárisan üt (−50% konverzió → −80% új felhasználó). (3, solid)
• retention-and-optimization — Megtartás és optimalizálás: a lyukas vödör; Twitter/Elman (első napi ~10 követés, alapértelmezés helyett választás), Dropbox túra 250 MB és visszajelzés 125 MB, DogVacay-telefon, Uber 50 $ kártya; Bain 5% → 30% és "retention trumps acquisition" (cáfolt); a wiki pontosítása: aktiválás és konverzió növeszt, hűségprogram nem. (1)
• hook-model — A Hook-modell és a szokászóna: trigger → cselekvés → változó jutalom → befektetés; gyakoriság × észlelt hasznosság; vitamin vs. fájdalomcsillapító ("a szokás az, amikor a nem-cselekvés kicsit fáj"); Evernote 0,5% → 26%, Candy Crush, Buffett, Gourville 9×, QWERTY, LIFO-szokások; Sharp-nullhipotézis rögzítve (a horog a használat gyakoriságát mozgatja). Wu: prime time és check-in mint az első két tervezett figyelmi rituálé, Lukasik, Stafford/Skinner, 'You've got mail', Williams. (3)
• external-and-internal-triggers — Eyal triggerei: külső (fizetett, kiérdemelt, kapcsolati, saját = engedélyezett értesítés) → belső (negatív érzelem: unalom, magány, FOMO; Missouri-adat); 5 miért Julie e-mailjéig; deklarált vs. feltárt preferencia; Instagram; Berger-trigger = belépési pont = Clear-jelzés vs. Eyal-trigger szótár. Hari: a saját trigger is megszakítás, kötegelés. (2)
• action-and-fogg-behavior-model — Fogg B = MAT; három alapmotivátor; hat egyszerűségi tényező; "képesség a motiváció előtt"; Twitter kezdőlap 2009 → 2012; Blogger → Twitter → Instagram; heurisztikák (szűkösség 10 vs. 2 süti, keret: Bell és a 90 dolláros bor, horgony, kapott haladás +82%). (1)
• variable-reward-types — Törzs (lájk, Stack Overflow, Honor Points), vadászat (nyerőgép, feed, levágott Pinterest-kép, szan vadászat), én (WoW, inbox zero, Codecademy); Olds–Milner, Knutson, Skinner; Mahalo vs. Quora; reaktancia és "de szabadon dönthetsz" (2×); MyFitnessPal vs. Fitocracy; véges vs. végtelen változékonyság (Zynga −80%, WoW). Hari: streak, frackelés, a default. (2)
• investment-phase — Befektetés: IKEA-hatás (origami 5×), konzisztencia (17% → 76%), disszonancia; Mafia Wars-racionalizálás; Fogg–Nass reciprocitás; tárolt érték (tartalom, adat, követő, hírnév, készség); a következő trigger betöltése (Any.do, Tinder, Snapchat, Pinterest); a jutalom után, súrlódást növel; az előfizetés-lock-in kérdés részválasza. (1)
• manipulation-matrix — "Használnám? Javítja az életét?": facilitátor, kufár, szórakoztató, díler; Weight Watchers, Bogost "e század cigarettája", Cow Clicker, Graham "antitestek", a függő ~1% és a cég adat-felelőssége; a wiki etikai kérdése eszközt kap, nem választ; Indistractable-fordulat szerkesztői megjegyzésként. Thaler–Sunstein: a nyitott etikai kérdés lezárva a négy teszttel (kilépés, nyilvánosság, jólét, igazság). Wu: a szabadság mint az opciók tudata (Mac vs. PC vs. propaganda), ötödik teszt: zoning (hol és mikor). (4, solid)
• product-discovery — Termékfelfedezés (Cagan): "build the right product" vs. "build it right"; értékes–használható–megvalósítható; nem ütemezhető ("four weeks"); a kihagyott felfedezést a mérnökség pótolja élő vevőn (3+ kiadás, 1-2 év); startup: PM + tervező + prototípus-készítő a mérnökök előtt; "desirable + just now possible" (Google, iPod); R–T ár-köré vs. élmény-köré feszültség. + Knapp: a felfedezés egyhetes recept-változata (időkeret, Decider, storyboard); ütemezhető-e — a sprint egy tanulási kört ütemez. (2, solid)
• product-management-vs-product-marketing — A PM definiál és validál, a termékmarketing elmondja a világnak; három rossz szereposztás (marketingvezérelt, két ember egy szerep, egy ember két szerep); hol lakjon a termékszervezet; solutions marketing; Moore határvonala más, R–T monetizációs hőse gazdátlan WTP-t hagyhat. (2, solid)
• opportunity-assessment — Tíz kérdés a problémáról a megoldás előtt (MRD helyett); "build new or fix old" (9 → 18 = dupla bevétel); barát a pénzügyön; S/M/L becslés, termékbizottság négy mérföldköve; R–T élő terve a 3. mérföldkőnél. + Knapp: a hétfő (cél, sprintkérdések, térkép, célpont) mint csapatos, egynapos pár, piacméret és WTP nélkül. (2, solid)
• prototype-testing — R.I.P. PRD: a nagy hűségű prototípus mint tesztelhető spec; három validálás (megvalósíthatóság, használhatóság, érték) a mérnöki munka előtt; a teszt gyakorlata (Craigslist, kéthetente péntek, no-show 30% → 5-10%, Starbucks-asztal, papagáj, használati mód, hat egymást követő felhasználó); minimális termék, P1/P2/P3 ki; az érték-teszt kimondott preferencia. + Knapp: egynapos homlokzat, Goldilocks-minőség, öt vevő vs. hat egymást követő, ár nélkül, nyitójelenet, Interviewer ≠ építő. (2, solid)
• charter-user-program — 8-10 célpiaci vevő a projekt elejétől, hat élő referencia a bevezetésre; az alku; ne fizessen előre (R–T fizetős bétájával ütközik, feloldva); ne early adopter; "ha nem találsz jelentkezőt, nem fontos a probléma"; "nem beszélhetsz a vevővel? dust off your resume"; Moore szegmens-szabálya. + Knapp: a harmadik pozíció — a cég fizet idegen vevőnek egy óra reakcióért (Craigslist, 100 $), kapcsolat és torzítás nélkül. (4, solid)
• specials-vs-product-requirements — A special (nagy csekk hét funkcióért) rossz bevétel; vevői ≠ termékkövetelmény; feature factory és mérőszám-vezérelt javítás (7% → 15%); NPS mint PM-mérce; követelménykezelő eszközök; R–T feature shock szervezeti forrása; Sharp NPS-fenntartása. (2, solid)
• product-principles — Termékelvek priorizálva (nem tervezési elv, nem funkciólista; filmes oldal); a konfliktus feloldása négy keretező kérdéssel (probléma, persona, célok, sorrend); "drive-by"; Patton "mit, ne hogyan"; 20% headroom; churn. (1)
• emotional-adoption-curve — "People buy for emotional reasons": félelem/kapzsiság (enterprise), magány/vágy/kapzsiság/büszkeség (fogyasztó); Bonforte: "angry people dictate the future of technology", Lover/Irrational/Efficient/Laugher/Comfortable, Skype vs. webkamera, freshman test; "a valódi versenytárs az offline alternatíva"; Apple: hardver → szoftver → élmény → érzelem; Moore, Miller, Berger, Sharp viszonya. (2, solid)
• subscriber-as-the-goal — A feliratkozó mint egyesítő cél és a tartalom mint eszköz: CMI 3× gyorsabb zárás, 80%, 21 dollár/év; saját vs. másodlagos feliratkozás; "ne építs bérelt földre"; pop-up 50%; kapu nélkül 20-50× letöltés (Meerman Scott); Stratten három köre; Godin kapu-cseréje és Miller lead magnetje vs. Pulizzi szabad tartalma feloldva. (4)
• content-niche — A tartalmi niche ("content tilt"): a világ vezető információforrása egy szűk témában; "ha eltűnne, hiányozna?"; kisállatbolt → utazó gazdik; Google Trends breakout; hogyan lett "content marketing"; fraktál-marketing (levelek Buffettnek); tíz legjobb vevő; Sharp-feloldás: szűk tartalom, széles elérés. (5)
• content-marketing-mission-statement — Küldetésnyilatkozat: kinek + mit + milyen eredménnyel, eladás nélkül; Inc., Home Made Simple, OPEN Forum, CMI, PTC, Kraft táblázatban; "authority to publish"; lakmuszteszt; Miller one-linerének tartalmi párja. (3)
• audience-persona-and-engagement-cycle — Persona ("nem én vagyok a célpont"; Revella négy hibája, öt betekintés-gyűrű, friss vevőinterjú) és engagement-ciklus (a vevőt nem érdekli az értékesítési folyamatod; vásárlási pálya, tartalomszegmentálási rács, messy middle); Sharp célzás-feszültség feloldva. Cagan/Cooper: egy elsődleges persona kiadásonként, valódi felhasználókból, vegyes tesztminta. (5)
• content-types-and-channels — Tartalomtípusok számokkal (85% blog ≤5 poszt, webinár 80%/35%, print 40 ezer dollártól, ThinkMoney 90%, Eloqua Blog Tree 40×/49 üzlet), a print hét érve, platform (hub-and-spoke, WordPress, BeingGirl 4×), a csatornaterv kilenc eleme, social csatornák 2013; "a tartalomstratégia határozza meg a csatornát". (4)
• content-process-and-team — Kiadóként működni: szerkesztőségi naptár és stílusguide, szerepek (CCO, managing editor, alkotók, producerek, chief listening officer), szabadúszók (1 dollár/szó, retainer, teszt), Contently-kódex, "információ mint termék", négy igazság az ügynökségekről, tartalomaudit (ROT), freewriting. (2)
• content-promotion-and-influencers — A tartalom marketingje: 50 kulcsszavas hit list (duplázott forgalom), szindikáció, content 10-to-1 (Kelly 20 darab), képek +91%, blogkommentelés 10-15 blogon, Social Media 4-1-1, Top 42 lista és tartalomajándékok (300 fizetetlen poszt/év), harmadik kör; Berger "hírnök vs. üzenet" feloldva (a célpont kiadó, a mechanizmus társas valuta). (3)
• content-marketing-measurement — Return on objective: "egy év múlva mi lesz más?", a CXO három kérdése, ROO-piramis (elsődleges/másodlagos/felhasználói), négy mutatótípus, River Pools 30 oldal → 80%, 100 tweet/24 óra küszöb, 21 dollár/feliratkozó, ROI-képlet 1,5 overhead, korrelációs napló, automatizálás 12-50 ezer dollár; Godin tíz kérdésének párja, a Sharp-féle elérés-KPI hiánya rögzítve; Doerr: ROO-piramis = input/output/kimenet, a feliratkozó output-KR. (4)
• strategy-kernel — A stratégia magja: diagnózis ("what's going on here?", ítélet, nem levezetés: Starbucks 2008, Ouchi, Kennan, Gerstner), vezérelv (módszer és kizárás: Wells Fargo víziója vs. Kovacevich keresztértékesítése, Stephanie sarki boltja), koherens cselekvés (Wal-Mart komplementerei, Ford Jaguar–Volvo konfliktusa, a "kapcsolat nélküli lista"); a koordináció kényszerített és költséges; marketingterv-fordítás; Porter kereke és generikus útjai vs. a kernel. (1)
• bad-strategy — Rossz stratégia: négy tünet (fluff: "customer-centric intermediation", Arthur Andersen–Enron; a kihívás megkerülése: International Harvester; célok stratégiának: Chad Logan 20/20, Passchendaele; rossz célok: 47 stratégia és 178 akció, LAUSD) és három ok (a választás kerülése: DEC és Condorcet, Intel; sablon-stratégia: Dow, Enron, Cornell, NEC; New Thought: Mulford, Wattles, Senge); tünetek marketingtervekben; OKR-, Pink-, Miller-feszültség; Doerr beolvasva: a Crush kernel + OKR, a Pinto "2000/2000" Goals Gone Wild. (2, solid)
• proximate-objectives — Közeli cél: elérhető a meglévő képességgel (Kennedy és von Braun memója; Phyllis Buwalda holdfelszín-specifikációja; az üzleti iskola tíz célcége); minél dinamikusabb a helyzet, annál közelebbi cél; célok hierarchiája és a képességek létrája (PJ helikoptere); OKR-, Clear-, Moore-feloldás; Doerr: elkötelezett OKR = közeli cél, aspirációs csak keretezve. (2, solid)
• leverage-and-anticipation — Tőkeáttétel: a hatalom felfedezése (Dávid, Wal-Mart "hálózat, nem bolt", Marshall–Roche aszimmetrikus költség), előrelátás (Toyota hibrid, Pierre Wack "felmegy, beránt, lezuhan"), pivot pont (7-Eleven Japán, Reagan a kapunál), koncentráció és küszöbhatás (reklám-pulzálás vs. Sharp; Getty Trust). (1)
• chain-link-systems — Láncszem-rendszerek: a leggyengébb szem (Challenger O-gyűrű, GM), minőség-illesztés és beragadás, Tinelli három kampánya (minőség → értékesítés → költség), az IKEA három feltétele a másolhatatlansághoz; Sharp lánca, Moore teljes terméke, Clear négy törvénye. (1)
• design-strategy — Stratégia mint tervezés: Cannae (előre megfontolás, a másik előrelátása, koordinált cselekvés), "smile per dollar", JPL trade-off (erőforrás vs. szoros integráció), a vállalkozás íve (Xerox, a betolakodóktól tanulj), Paccar; fókusz = koordináció + célpont: Crown Cork & Seal rövid sorozatai, a stratégia azonosítása a politikákból; Porter fókusza vs. Rumelt vezérelve. + Neumeier: ugyanez a vevőélményre ("you can't decide it, you have to design it"), tervek ↬ kísérletek (Schrage), DMI 228%, Mini 80%/1%. (2)
• growth-fallacy — A növekedés mint hamis cél: Crown Avery alatt (világelső, részvény 55 → 5, hozam 18,5% → 2,4%), helyettesítés-plafon, felvásárlási prémium ~25%, Telecom Italia–Cable & Wireless "economies of mass", SGI "nőjünk 50%-ot"; egészséges növekedés = képesség iránti kereslet; Sharp penetráció-tézisével egyeztetve. (1)
• advantage-and-dynamics — Előny és dinamika: aszimmetria, elszigetelő mechanizmusok, az ezüstgép és az "érdekes" előny (eBay, Resnick), négy front (Gilbreth, DuPont, Disney három szabálya, POM Wonderful, olajmezők, Windows mint mozgó célpont); a változás hullámai (1875–1925, Cisco négy hulláma, a szoftver és a mikroprocesszor, a számítástechnika dekonstrukciója), öt útjelző, vonzó állapot, napilapok szétcsomagolása. (2)
• inertia-and-entropy — Tehetetlenség (rutin: Continental és a Boeing Fleet Planner; kultúra: AT&T és a Bell Labs; meghatalmazott: PSFS 5%-os betétesei, T1 vs. DSL, a CLEC-ek halála) és entrópia (Denton's púp-diagram és GTO, Sloan GM-rendje és bomlása: kilenc modell 25 500 dolláron); egyszerűsítés → fragmentálás → triázs → alfa-csere; portfólió-rend a marketingben. (1)
• strategic-thinking-tools — A stratéga gondolkodása: a stratégia hipotézis (Hughes, Galilei, anomália, Schultz és a Starbucks-iteráció, saját információ, Segafredo), a lista (Carnegie–Taylor), gyors lezárás (TiVo, Blink), kernel / probléma–megoldás / create-destroy / virtuális panel (Scott, Chandler, Teece, Jobs), ítélet-gyakorlás, Global Crossing öt erője a tőzsde ellen, zárt kör (Gödel), 2008 öt hibája, nyájhatás és belső nézet. Taleb-vita feloldva: mindketten azt mondják, 2008 nem volt fekete hattyú — a különbség a beavatkozási ponton van (diagnózis vs. kitettség); a smooth-sailing fallacy = a pulyka, a zárt kör = a valószínűség önreferenciája. (2, solid)
• tactical-empathy — Taktikai empátia: hallgatás mint harcművészet; lassítás; három hang (DJ, játékos, érvényesítő); tükrözés (utolsó 1-3 szó, +70% borravaló); címkézés ("it seems like…", Lieberman, Harlem hat óra); vádaudit (Anna 1 M$); összegzés → "that's right" (Sabaya) vs. "you're right"; BCSM; 7-38-55; Keenan "szakértő, ne barát" feloldva. (1)
• no-oriented-questions — A "nem" a biztonság és az autonómia szava, vele kezdődik a tárgyalás (Camp); három igen (hamis, megerősítő, elköteleződő); "Is now a bad time?"; Marti; Ottenhoff +23%; félrecímkézés; "Have you given up on this project?"; "no No means no go"; Godin–Keenan ismétlés-vita harmadik útja. (1)
• calibrated-questions — Kalibrált "mi/hogyan" kérdések: Dos Palmas → Pittsburgh "how do I know she's all right?"; a kontroll illúziója, Dutton unbelief, viszonzás nélkül; "How am I supposed to do that?"; a "miért" vádol; a hét standard kérdés; a "nem" négy lépcsője a szó nélkül; Julie 5 M$ → 16 500 $; Keenan kérdéseivel sorrendben egyeztetve. (2, solid)
• guarantee-execution — "Yes is nothing without How": a végrehajtást a másik írja le; "I'll try" = plan to fail; hármas szabály; az asztal mögöttiek (Florida); Pinocchio-hatás, névmások; Chris-kedvezmény; börtönlázadás walkie-talkie. (1)
• bending-reality — Ne felezz (fekete és barna cipő); határidő kétélű (Haiti péntek, Cohen vs. Moore); a "fair" irracionális (ultimátumjáték, Williams/Aladdin, Irán, NFL); kilátáselmélet-taktikák: érzelmi horgony a veszteségre, a másik menjen először, tartomány (Ames–Mason), nem-pénzügyi tétel (Memphis-címlap), pontos szám (4 751 $), ajándék; fizetéstárgyalás (Angel Prado); R–T és Berger/Barden végződés-szabályával egyeztetve. (1)
• ackerman-bargaining — Az FBI alkumodellje: cél → 65 → 85 → 95 → 100%, csökkenő lépések, pontos végszám, nem-pénzügyi tétel; 4Runner 36 → 30 ezer $, Mishary 1 829 $, Farouq 750 $, Bruno 23 567 €, Charleston 3,6 M$; ZOPA-kritika, az ütés elviselése és a visszaütés (valódi düh, stratégiai sértődés); R–T árintegritásával egyeztetve (listaáron R–T, alkuban Ackerman). (1)
• negotiator-types — Analitikus / alkalmazkodó / érvényesítő: idő = felkészülés / kapcsolat / pénz, a csend három jelentése, viszonzás; "I am normal"-paradoxon (66%); Williams: a hatékonyak 75%-a kooperatív; Keenan Challenger-adatával feloldva; validálatlan tipológia. (1)

• black-swans-in-negotiation — Voss fekete hattyúi (unknown unknowns, nem Taleb eseménye): Griffin 1981; három tőkeáttétel (pozitív, negatív, normatív); a másik "vallása" (Watson, harmadik nap hajnala); hasonlósági elv (stewardship); Langer "because" 60 → 90%; "nem őrült, hanem nyom" (rosszul informált, korlátozott, más érdek; Coca-Cola-kontakt); face time, őrizetlen pillanatok; Charleston. Taleb beolvasva: a szótár lezárva — Vossnál felderíthető információ, Talebnél nem felderíthető esemény; a két oldal nem hivatkozhat egymásra bizonyítékként. (2, solid)

• click-whirr-automaticity — "Click, run": rögzített cselekvési minták, trigger-jellemzők, ítélkezési heurisztikák (Langer "because" 60/94/93%, "expensive = good": türkiz 2×, 1,89 vs. 0,89 dolláros ital), kontrollált válasz = motiváció + képesség, Captainitis, mimikri és álértékelések (bizalom 72 → 68%), a kontraszt-elv (három vödör, öltöny előbb, setup házak, extrák utólag, a vicc-voucher), a modern túlterheltség és az etikai vonal ("shortcuts shall be sacred"); Sutherland pszicho-logikájának fogadó-oldali párja, Sharp nullhipotézise rögzítve. (1)

• reciprocity — Viszonzás: Regan kólája (2× sorsjegy, a kedvelés kinullázva), kéretlen és személyre szabott ajándék (DAV 18 → 35%, joghurt +24%), egyenlőtlen csere, ingyen minta (+42%, más cukrot), Amway BUG, csekk előre > jutalom utólag, cukorka +14%, lufi +25%; viszonzott engedmény (rejection-then-retreat 17 → 50%, Watergate, több megjelenés és elégedettség); védekezés: újradefiniálás; Keenan, Godin, Pink, Sharp feszültségek. (2)
• liking — Kedvelés: Tupperware (a barát-kötés 2× a termékpreferencia), Girard "I like you", vonzerő-halo (2,5× szavazat), hasonlóság (Gregar 2×, mimikri), bók (pontatlanul is), kontakt és együttműködés (Sherif, jigsaw, Good Cop/Bad Cop), asszociáció (MasterCard 87 vs. 33%, Razran, Breitling-mosoly, BIRG); védekezés: a hatást figyeld; Keenan "légy szakértő" feloldva (Regan, BIT 7 vs. 12%). (1)
• social-proof — Társas bizonyíték: "legnépszerűbb" +13-20%, McFlurry +55%, Netflix; három optimalizáló (bizonytalanság: Goldman kocsija, pluralisztikus tudatlanság, Genovese cáfolva; sokaság: 80%, claque, konzervnevetés, energia-norma 3,5×, amygdala; hasonlóság: Opower, bibliaárus +119%, Werther, Jonestown); a Nagy Hiba (Petrified Forest 2,95 → 7,92 vs. 1,67%); jövőbeli bizonyíték (trend); régió 80%; Berger, Clear, Sharp viszonya rögzítve. (2)
• authority — Tekintély: Milgram 2/3 (előrejelzés 1-2%), in vs. an authority, BIT 5/7/11/12/17%, szimbólumok (nővérek 95%, Bickman 42 → 92%, luxusautó), a hatás alábecsülve; hiteles tekintély = szakértelem + megbízhatóság (gyengeség korán: Domino's, Buffett, Avis; 4,2-4,7 csillag, negatív értékelés +67%; több szakértő > egy); Vincent; két védekező kérdés; Keenan és Sutherland egyeztetve. (1)
• scarcity — Szűkösség: veszteségkerülés mint mag ("Megvan az egyezség"), készlet > idő (6700 A/B-teszt), reaktancia (Brehm, Romeo és Júlia, Dade County, cenzúra), exkluzív info 6×, "But you are free" 2×, Worchel sütije (újonnan szűkös, versenyben, nem finomabb), New Coke, Davies J-görbe, Poseidon, Rangers-barett; védekezés: arousal a jel, birtoklás vs. használat; Sharp elérhetőség-feszültsége feloldva. (3, solid)
• commitment-and-consistency — Elköteleződés és következetesség: strandi rádió 4 → 19/20, Freedman–Fraser 17 → 76%, Sherman +700%, "Hogy van ma este?" 18 → 32%, kimondatott ok +19%, 4 → 3 mező +50%, svéd banán 51%; négy feltétel (aktív, nyilvános, erőfeszítéses, belsőleg választott: Aronson–Mills, Freedman robot 77 vs. 33%); low-ball (24 → 56%, Pallak 15,5%); emlékeztetők (+45%, −27%); gyomor és szív; 50 felett és individualisták; Clear, Pink, Keenan egybevág. (2, solid)
• unity — Egység (a hetedik elv): "közülünk való" ≠ "olyan, mint mi", IOS-skála, elektromágnes (ghánai taxi, lengyel levelek); összetartozás (rokonság: 97% szülői válasz, Buffett "family"; hely: Sugihara, Le Chambon, Obama 700 iroda, Kalisch rabbi) és együttcselekvés (szinkron 18 → 49%, menetelés +50%, zene csak érzelmi terméknél, 36 kérdés, közös szenvedés, társalkotás: "tanács" > "vélemény"); "the merger is the message"; fókusz mint erősítő; a "we"-kódex visszaüt; Sharp, Lindstrom, Pink viszonya. (1)
• choice-architecture — Választási architektúra: nincs semleges design (Carolyn menzája ±25%, öt elv), "minden számít" (Schiphol-légy −80%, Lake Shore Drive), inger–válasz kompatibilitás (fogantyú, Stroop, Norman), mikor kell nudge (ritka, nehéz, késleltetett, visszajelzés nélküli, nehezen leképezhető), Nudger–Nudgee, a piac vegyes ítélete (kiterjesztett garancia); Sharp: a fizikai elérhetőség mikroszintje, nem növekedési motor; Barden, Clear, Eyal, Sutherland viszonya. (6, solid)
• libertarian-paternalism-and-ethics — Libertárius paternalizmus és a nudge etikája: "az ő megítélésük szerint", egykattintásos kilépés, hamis feltevés és két tévhit, csúszós lejtő, gonosz nudgerek (átláthatóság, RECAP), a tévedés joga, kötelező választás, Rawls nyilvánossági elve (szubliminális bejelentve sem), semlegesség (szavazólap +3,5), aszimmetrikus paternalizmus (szolárium, hűlési idő); a wiki négy tesztje (kilépés, nyilvánosság, jólét, igazság) a keretezés–manipuláció és a szokás–függőség határra; Sutherland, Eyal, Handley, Pink, Barden és a kritikusok (Gigerenzer, Rebonato). Hari: default- és ösztönző-teszt, a tilalom érve. (8, solid)
• defaults-and-status-quo — Alapértelmezések: négy mechanizmus (tehetetlenség, veszteségkerülés, status quo, vélt ajánlás); 401(k) 20 → 90% (Madrian–Shea), kötelező választás +25 pont, quick enrollment 9 → 34%, szervdonor 42/82/79%, Németország 12 vs. Ausztria 99%, svéd default vs. aktív választók (0,17 vs. 0,77% díj, −29,9 vs. −39,6%), Medicare Part D véletlen default és Maine, minimumfizetés-horgony, Sell More Tomorrow; hogyan válaszd (reflective chooser, kötelező választás mikor, jó default, intelligens hozzárendelés); a wiki szótára (veszteségkerülés / status quo / bizonytalanságkerülés / satisficing); Sharp: default-megtartás nem hűség. (5, solid)
• nudges-framework — A hat elv (NUDGES): ösztönzők négy kérdése és szaliencia (taxióra vs. autó, INSEAD, termosztát, Stairmaster), leképezés (megapixel → nyomtatási méret, üzemanyag dollárban, nyugdíj lakásképben, RECAP / smart disclosure), visszajelzés (hamis zárhang, riasztás-fáradás, mennyezetfesték, Ambient Orb), hibatűrés (metrójegy, benzinsapka, postcompletion error, forcing function, napi egyszer, 28 tabletta), struktúra (kiküszöbölés szempontok szerint, festékkerék, kollaboratív szűrés, háromszintű menü); Barden, Clear, Eyal, R–T, Sharp megfeleltetés. (4, solid)
• social-nudges — Társas nudge-ok: információ vs. nyomás; Asch (1/3, 3/4, 130 kísérlet 17 országból, 20-40%), Sherif hagyománya és belsővé válása, pluralista tudatlanság, Salganik nyolc világa, "Don't Mess with Texas" −29/−72%, reflektorfény 46 vs. 21%, Minnesota 90%, Petrified Forest (leíró vs. előíró), Montana 81%, San Marcos bumeráng és emotikon, evés társaságban +35/75/96%, mere-measurement (+25% szavazás, +35% autó), csatornatényezők (tetanusz 3 → 28%), priming replikációs kérdőjellel; alkalmazás (többségi leíró norma, közeli referencia, bumeráng-védelem, igazság); Sharp, Berger, Clear, Barden, Moore. Hari: Let Grow, gym buddy. (6, solid)
• sludge-and-dark-patterns — Sludge (Thaler 2018) és sötét minták: önérdekű default (bepipált hírlevél, magazin-automegújítás, bevezető ár), worcesteri "barátságos lebeszélés" (4700-ból 1), FAFSA 100+ kérdés, preferred lender, apró betű a jelzálognál (Woodward +600/+1160 dollár), minimumfizetés-horgony, rejtett díjak, a svéd alapok reklámja, "Just Maximize Choices"; dark pattern-szótár (roach motel, drip pricing, confirmshaming, fake scarcity) és szabályozás szerkesztői megjegyzésként; önvizsgálat (szimmetria, nyilvánosság, RECAP, Worcester); Eyal, Holiday, Godin/Handley, R–T, Sharp. Wu: AOL adateladás 'tagsági előnyként', GoTo jelöletlen találatai, ad tech stalker-hirdetések, Tugwell-törvény bukása, zoning. Neumeier: a sludge márkaköltsége (Ryanair, 80/80, forgiveness-design, jelölt kijárat). (9, solid)
• econs-vs-humans — Econok és emberek: SIF-ek (137 pontos vizsga), a Gauntlet négy ellenvetése és a válaszok (as if, Grether–Plott, Binmore-kontinuum, invisible handwave), három korlát, a Becker-sejtés bukása az NFL-drafton (52%). (3, solid)
• mental-accounting — Mentális könyvelés: szerzési és tranzakciós hasznosság, a számla lezárása, címkézett büdzsék (Hastings–Shapiro 14×), vagyon-hierarchia, house money és break-even (poker, Deal or No Deal), "Invest Now, Drink Later, Spend Never", Costco és Prime mint befektetés. (3, solid)
• transaction-utility — Tranzakciós hasznosság és referenciaár: a "sör a strandon" eredetije (7,25 vs. 4,10), SRP mint hamis referencia, Macy's és JC Penney EDLP-bukása, Walmart/Costco, rebate vs. árcsökkentés, GM 2,9%, "secret sale" és kupon. (4, solid)
• fairness-and-pricing — Méltányosság és árazás: hólapát 82% unfair (MBA 76% fair), Cabbage Patch, kedvezmény vs. felár (42/71), ragadós nominális bér, First Chicago, Coke-automata, Whitney Houston, Uber surge és a 3× plafon, síszálló, Kokonas, ultimátum-, diktátor- és büntetőjáték, feltételes kooperátorok. (4, solid)
• endowment-effect — Endowment-hatás: WTA ≫ WTP (halálkockázat, Rosett bora, Karlan jegyei), Knetsch–Sinden 82/38, Cornell-bögrék 2:1 piaccal és tanulással, status quo bias, a Coase-tétel bukása, próba és kedvezmény-keret; Plott–Zeiler fenntartás. (3, solid)
• sunk-cost-fallacy — Elsüllyedt költség: a le nem zárt számla, Vince és a cipő, Gourville–Soman payment depreciation, Arkes–Blumer, Liquid Assets, ten-pack 60/60, Costco/Prime tagdíj, time-share, "outtakes" mappa; Eyal tárolt értéke mint párja. (3, solid)
• planner-doer-model — Tervező és cselekvő: cashews phenomena, Smith–Jevons–Pigou–Fisher–Samuelson, jelen-torzítás (Wimbledon, béta–delta), Mischel, Odüsszeusz viasza és árboca, energiaszeletek és Kitchen Safe, hot–cold gap; Clear és Eyal párja. Hari: kSafe, Crockett, "gázmaszk". (6, solid)
• save-more-tomorrow — Save More Tomorrow: három akadály (tehetetlenség, nominális veszteségkerülés, jelen-torzítás), Madrian–Shea 49 → 86%, unintentional 3%, Tarbox 78% és 3,5 → 13,6%, Chetty 99/1, one-click feltételek, két BIT-mantra, libertarian paternalism; a Nudge-oldalakra hivatkozik. (3, solid)
• narrow-framing — Szűk keretezés és "dumb principal": inside/outside view, 23 vezetőből 3, gyógyszercég, Samuelson–Brown, myopic loss aversion (40 vs. 90%), taxisok napi célja, big peanuts, NFL-draft ösztönzői; Peters-feloldás. Taleb: az alagútlátás egyoldalúsága (26/47 vs. 56 nap) és az aszimmetrikus mérési horizont. (2, solid)
• how-to-produce-advertising-that-sells — Ogilvy receptje: házi feladat (Rolls-Royce 3 hét → "At 60 miles an hour", Mercedes 10 000 → 40 000), pozicionálás ("mit csinál és kinek": Dove, SAAB, VW, Avis), nagy ötlet öt kérdése (30 év), termék a hős, "positively good", "moving parade", bizottságok, Clio-kritika, direct response leckéi; marketing-tételek (promóció "Bloody fools", árazás találgatás, reklám mint termelési költség, nehéz felhasználók, Ehrenberg repertoárja). Sharp: meggyőzés vs. memóriafrissítés. (1)
• brand-image — Márkaimázs = személyiség (név, csomag, ár, stílus, termék), minden hirdetés hozzájárulás, évtizedekig ugyanaz; "first class ticket", "tasting images" (Old Crow/Jack Daniel's, desztillált víz), Marlboro, Hathaway, Whitehead, Container Corporation "másképp öltözik"; vs. Sharp distinctive assets (a felismerhető fele egyezik, a "személyiség 90%" nem), Sutherland jelzés, Barden keret, Lindstrom/Ogilvy "védjegy anakronizmus". Wu: MacManus soft sell és 'melegház', Chamberlin 1933 'irracionális kötődés', Pepsi Generation, Facebook mint MacManus-örökös. (2)
• print-advertising-rules — Főcím 5× a szövegnél, benefit 4×, hír +22%, idézőjel +28%, vak főcím −20%, márkanév, konkrétum (Sears 5%); illusztráció 15 pontja (story appeal, before/after 70 kampány, fotó > rajz 3×, saját nem, 4 szín +100%); szöveg (5%, egy embernek, rövid szó, történet, testimonial, ár, hosszú copy); layout (kép–főcím–szöveg +10%, képaláírás 4×, szerkesztőségi külső 6×, serif, iniciálé +13%, sorköz +12%, negatív tilos, spread +28%); poszter 3 elem; metró 21 perc; tipográfia. Wu: Chéret 'első képernyője' mint Ogilvy tényezőinek őse, a szerkesztőségi külső mint natív hirdetés. (2)
• long-copy-and-direct-response — A DR dollárra tudja: 2 perces spot, késő este, hosszú copy ("Only amateurs use short copy"); Merrill Lynch 6450 szó → 10 000 válasz; tesztelés (ár: $29,95/29 szám +35% nettó; prémium-vevő nem marad; kontroll; "less can be more"; postagalamb); kupon mini-hirdetés, sürgetés (2× annyi válasz vész el), DR-tévé (nézőszám ≠ rendelés); Godin őse, Sutherland "viselkedési kísérlete", Holiday A/B-je. Wu: a DR patikaszer-eredete (Dr. Shoop's, Liquozone-minta 91 cent, 400 ezer röplap), Reeves, infomercial, AOL 10%. (3)
• tv-commercial-patterns — Márkapreferencia-változás (3× vásárlás), nem recall; átlag felett: humor (már), slice of life, rejtett kamerás testimonial (80 éves mosónő 4. → 2.), demonstráció (ragasztó a plafonon), probléma–megoldás, talking heads, karakter (Titus Moody 26 év), reason why, hír, érzelem (+ racionális ürügy); alatt: celeb (Eleanor Roosevelt $35 000), rajzfilm, zenés vignetta; 16 tipp (márkanév 10 mp, "open with the fire", jingle "when you have nothing to say, sing it", supers, on-camera, Jacoby félreértés 19–40%, $2000/mp); P&G-recept (egy ígéret, moment of confirmation, folytonos, 45 mp); rádió 4 tényezője. Wu: Weaver magazin-formátuma, 15 mp-es spot, zap-proof, Super Bowl-kirakat, a prime time ára. (2)
• corporate-and-b2b-advertising — Vállalati (81/100 cég, +2% árfolyam, DuPont 47 év, felcserélhető szlogenek, kezdőbetűk tilalma, advocacy: egyszerűsíts, önérdek, őszinteség, "thought leaders are spread throughout the population" → tévé), B2B (McGraw-Hill $178 vs. 17 cent, 4 befolyásoló, 10% prospect, hosszú copy >350 szó több olvasó, szakértői testimonial, saját demonstráció, Owens-Corning rózsaszín, megkeresés-elemzés −25%), jó ügyek (UNCF-vonatlevél $26 000, Sierra Club, norvég 155 üveg, indiai rákszűrés ×3, "a reklám érzékenyít"), turizmus (unikális, árak, félelem, Britain 5. → 1.). (1)
• advertising-research-methods — A kutatás 18 csodája; ígéretteszt (importance × uniqueness; split-run); recall "for the birds" (4 hiba, "gorilla in a jock strap") vs. márkapreferencia-változás; wear-out (Shell 5 év); Gallup olvasottság; kis minta (20 háziasszony); csapdák (Jack Benny/Shakespeare, GWTW "tervezi?", üveg vs. konzerv, 37 vs. 56 centime sajt); két kérdés, amit nem tud (kumulatív érték, ár); "drunkard uses a lamppost"; 9 panasz a kutatókra; Vicary sosem tesztelt; Bernbach ellen. (1)
• okr-objectives-and-key-results — OKR: O = mit (jelentős, konkrét, inspiráló), KR = hogyan mérve ("nincs KR szám nélkül"), 3–5, negyedévente, nyilvánosan; Drucker MBO → Grove iMBO (1971) → Doerr; MBO vs. OKR táblázat; Grove hét higiéniai szabálya; elkötelezett (1,0) vs. aspirációs (0,7) kosár; Locke, Goals Gone Wild; a wiki állása: az OKR a kernel mérőrendszere, nem stratégia; Rumelt-, Clear-, Pink-, Sharp-feszültség. (4, solid)
• four-superpowers — Fókusz (3–5 cél, "put more wood behind fewer arrows", YouTube login-OKR, Pinto és Wells Fargo, párosított KR, Indy 500-kontinuum), igazítás (Sand Hill Unicorns kaszkádja és négy baja, Bock piaci modellje, 50/50, 20% idő, ki nem mondott függőségek: MyFitnessPal, Intuit 2500 cél), követés (82 ezer Word-fájl, OKR-pásztor, check-in négy opciója, 0–1,0 pontozás, önértékelés-táblázat, reflexió, Gates DALY, Lumeris "add el a pirosaidat"). (3)
• stretch-goals — Nyújtózó célok: Locke, Grove "stretched goals", két kosár, Crush 2000 design win (Tahiti), 10× (Gmail 1 GB), Chrome 20/50/111 M és V8, YouTube egymilliárd óra ("a tévézés 20%-a", 150 apró javítás), stretch-változók (RMS, MyFitnessPal konzervatív KR-jei, Gates malária 2015, "more red!"); Rumelt közeli célja vs. kék ég feloldva (közeli O, nyújtott KR), Pink, Clear, Sharp. (4, solid)
• input-output-outcome-metrics — Input/output/kimenet KR és a hiúsági mutatók: Remind (regisztrált → aktív tanár), YouTube (megtekintés → watch time → elégedettség, csokornyakkendő-teszt, DAV × idő), ONE ("az aláíró nem tag"), Google lakmusz ("Launch X" → +25% sign-up), Gates jamgyökér, Pinto/Wells Fargo párosítás; marketing-táblázat Sharp mérőszámaival; Clear–Goodhart, Sharp, Rumelt, Pulizzi, Holiday, Sutherland egyeztetve. (6, solid)
• cfr-conversations-feedback-recognition — CFR és folyamatos teljesítménymenedzsment: az éves értékelés 7,5 órája (12% hatékony), Adobe Check-in (80 ezer óra, februári lemorzsolódás), Pact Propel, Grove 90 perce, öt beszélgetéstípus és öt kérdés, konkrét visszajelzés, pulsing, JetBlue és 31%, az elismerés öt szabálya, Zume nem-munkáról szóló órája; Pink eszköztárának menedzsment-változata. (2)
• okr-and-compensation — OKR ≠ bónusz: Grove "eszköz, nem fegyver", az MBO végzetes hibája, sandbagging, A vs. B dolgozó, Google ≤ 1/3 és törölt pontszám, Adobe büdzsé; ellenpélda a Crush Tahiti-útja kollektív büntetéssel, Lumeris "mérjük a főnökeiteket"; Pink rutin/nem rutin vonalával feloldva, Rumelt Goodhart-példái, R–T eszkalációs KPI. (3, solid)
• culture-and-okr — Kultúra mint a cél közege: Grove (hatékonyság), Project Aristotle öt kérdése, Amabile katalizátor/tápláló, Seidman trust index (3% → 8%, 96/95/94%), Coursera értékekre fűzött OKR-ek, Lumeris (kirakat-OKR, a HR 85%-a cserélve, pilot 98/72/92%, nincs sárga), ONE ("ki az ügyfél?", afrikai pivot, "more red!"); Rumelt sablon-kritikája és Pink tápanyagai egyeztetve. (3)
• design-sprint — Design sprint: öt nap egy nagy kérdésre (térkép → vázlat → döntés → homlokzat → öt vevő); mikor (nagy tét, kevés idő, elakadás), "no problem is too large" (Graco), "solve the surface first"; a Decider (SquidCo, OstrichCo), ≤7 fő + bajkeverő, Facilitátor ≠ Decider, 10–17, eszköztilalom, két tábla, Time Timer; Cagan felfedezésének egyhetes recept-változata, az ütemezhetőség-vita feloldva; Sharp áll. (2)
• map-and-target — Térkép és célpont: "start at the end" (Apollo 13), hosszú távú cél optimistán, sprintkérdések pesszimistán (feltevés → kérdés), térkép 5–15 lépésben (Flatiron), Ask the Experts ("nobody knows everything" — Wendy), How Might We (P&G/IDEO) 30–100 cédula és pontszavazás, a Decider célpontja (egy vevő, egy pillanat; Marie Tharp); Cagan lehetőségértékelésének és Rumelt közeli céljának egyheti párja. (1)
• sketch-not-brainstorm — Vázlat, ne brainstorm: Knapp mért brainstorm-kudarca és Yale 1958; az absztrakt ötlet alul-/túlértékelt; "work alone together"; Lightning Demos (Melitta Bentz, Tcho-ízkerék, a Savioke-szemek); négylépéses vázlat (jegyzet, ötlet, Crazy 8s, megoldásvázlat: önmagát magyarázó, névtelen, "ugly is okay", "words matter", cím); Byard Duncan "Mind Reader"-je; Ogilvy és Handley "ne bizottságban írj" párja. (1)
• decide-without-debate — Döntés vita nélkül: "unnatural but efficient"; a ragadós döntés (művészeti múzeum, hőtérkép, gyorskritika írnokkal és hallgató szerzővel, szalmaszavazás, supervote), "make honest decisions" (OstrichCo), Rumble hamis márkákkal (Slack vs. Gather), Note-and-Vote, storyboard 15 kockával és nyitójelenettel a versenytársak mellett, "don't drain the battery"; belső választási architektúra (Thaler, Cialdini), Miller története tesztelhetően. (1)
• fake-it-prototype — A "fake it" prototípus: westernhomlokzat, "90% real on day one", prototype mindset négy elve, Goldilocks-minőség (Burka), "reactions are solid gold, feedback pennies"; Keynote, Brochure Façade; szerepek (Makers, Stitcher, Writer, Asset Collector, Interviewer aki nem épít), főpróba; öt eset (FitStar, Slack élő botok, Foundation Medicine papírcímlap, Savioke, One Medical klinika egy estére); Cagan spec-prototípusának első köre; R–T ár-tesztjének lehetséges hordozója. (2)
• five-user-test — Az ötfős teszt és az ötfelvonásos interjú: Harry Potter és Alice; Nielsen 83 tanulmány, 85% öt fő után; egynapos napirend; Craigslist + szűrőkérdőív, tilos a barát és a család; Margolis öt felvonása ("I didn't design this", kincsvadászat-feladat, "three magic wishes"); nyitott és tört kérdés, DON'T igen/nem; együtt nézni, cédularács, minta ≥3/5; efficient failure / flawed success (Slack 4/5 → 5/5, Airbnb 200 → 3200 $/hét, Medium); nem fókuszcsoport; Cagan hat felhasználója és R–T WTP-je mellé rendezve. (2)
• large-vs-small-sales — Miért más a nagy eladás: ciklus (a pitch 8 pontjából egy hét múlva kevesebb mint fele, a szándék "valószínűtlen"-re fordul), elköteleződés (érték, nem termék: Buffalo), kapcsolat (a 70 000 $-os rendszer), nyilvános hibakockázat (40 000 $ vs. 1500 $), az érzelmi eladás visszaüt; Newcastle 48 → 24; fejezetenkénti táblázat kis vs. nagy. (2, solid)
• spin-questions — SPIN: helyzet (negatív), probléma (kicsiben 2×), implikáció (a döntő; 20 kérdésből 1), need-payoff (a vevő mondja a hasznot; a hívások felében nincs); Hertz +63% vs. Dallas +6%; nyílt/zárt cáfolata; Quincy szabálya; Motorola +53/+60%; Keenan három ütközése feloldva, Voss "miért"-tilalma egyeztetve. (3, solid)
• implied-vs-explicit-needs — Implicit (probléma) vs. explicit (akarat) igény; 646 kis eladás 2× vs. 1406 nagy: csak az explicit jósol; értékegyenlet (zsebszámológép, Contortomat); vásárlási jel = a vevő cselekvésről beszél; Keenan résének adatolt elődje. (2, solid)
• features-advantages-benefits — Funkció (árérzékenység), advantage (a tréningek "benefitje": kifogás, csak az első hívásban), benefit (kimondott explicit igényre: helyeslés); 18 000 és 5000 hívás; 7,8 hívásos ciklus; új termék 3× funkció, a problémára tanított csoport +54%; a két óra-hirdetés; value-communication három szintre bontva. (3, solid)
• objection-prevention — A kifogás az értékesítő terméke (problémakérdés → implicit igény → advantage → kifogás); 10× szórás egy csapatban; tréning a "kifogás" szó nélkül −55%; 694 hívás: több kifogás = kevesebb siker; a japán versenytárs emberei +30% árkifogás; tünet vs. ok (tífusz); két jel a megelőzhető kifogásra. (3, solid)
• closing-techniques-dont-work — A zárás kutatása: 190 hívás 11 vs. 21; attitűd-skála; tréning után kevesebb eladás; fotóbolt 72 → 76% vs. 42 → 33% (109 $); 54 beszerző 2/18/34; utólagos elégedettség; AA 0/1/2+ zárás 22/61/<20%; miért hisznek benne (részleges megerősítés); helyette: aggályok, összegzés, reális következő lépés; Cialdini szűkössége előjelet vált a döntésmérettel. (4, solid)
• call-stages-and-advances — Négy szakasz; megrendelés / előrelépés (cselekvés) / folytatás (szép szavak: sikertelen) / nem-eladás; John C. vs. Fred F.; hívás-cél; az utolsó tíz hívás tesztje; nyitás: ki vagy, miért, jog a kérdezésre; személyes érdeklődés és opening benefit statement nem működik nagyban; max. 20%. (2, solid)
• sales-behaviour-analysis — Viselkedéselemzés (számolj, ne kérdezz: a 23 vámos); a tréning-bizonyíték 90%-a kígyóolaj; három próbatétel; Kodak, Motorola Canada (+17% vs. −13%, dollár +27,4 pont), matched kontroll, a Hawthorne-hatás izolálva; a készségtanulás négy aranyszabálya (egy viselkedés, háromszor, mennyiség, biztonság; a 650 000 $-os program). (1)
• target-market-niche — Célpiac és niche kisvállalatnak: "mindenki = senki", az íjász a ködben, "egy hüvelyk széles, egy mérföld mély", PVP-index (élvezet, érték, profit), avatár (Max Cash, Angela Assistant), "a niche irrelevánssá teszi az árat"; a Sharp-ütközés méret szerint feloldva (küszöb alatti büdzsé, kínálat-definíció vs. médiacélzás); Moore, Godin, Pulizzi, Porter, R–T viszonya. (8, draft)
• direct-response-marketing-principles — A DR elvei (Kennedy-iskola): nyolc ismérv, "pénz kedvezménnyel", egy hirdetés egy cél, "ne a nevedet vidd ki, a prospekt nevét hozd be", CAC és LTV a válaszarány helyett, korlátlan büdzsé a működőre, "egy a legveszélyesebb szám" (öt leadforrás), USP és elevator pitch képlet, az ajánlat nyolc eleme, a fájdalomra célozz, öt motivátor, közös ellenség, "kinek nem való", "a cím = a tartalom"; Sharp, Ogilvy, Godin, Miller, Cialdini feszültségek. (7, draft)
• sales-conversion-and-guarantees — Konverzió, pozicionálás, kockázat-átvállalás: "minden kutya harap", Joshua Bell 32 vs. 60 000 dollár, kártevőből vendég ("educate"), bizalomgyártás olcsó jelekkel, outrageous garancia (dupla tét a konkrét félelemre), ár mint jel (standard/prémium, unlimited, ultra tétel), kiskutya-zárás, mindenki értékesítő, az értékesítés-megelőzési osztály; Sutherland, Sharp, R–T, Thaler, Cialdini, Keenan viszonya. (9, draft)
• lifetime-value-levers — Az LTV öt karja (áremelés reason why-jal és grandfathering, upsell kontraszttal, ascension, gyakoriság: emlékeztető/utalvány/előfizetés, reaktiválás), front end/back end, a négy kulcsszám és a +10%×3 → +431%, szennyezett bevétel (Törzs, Churner, Vámpír, Hópárduc), "a jó vevőnek mindig igaza van"; Sharp: profit-karok, nem növekedés-karok. (9, draft)
• attention-economy-critique — A figyelemgazdaság kritikája: Lehmann gyorsuló témái (17,5 → 11,9 óra; 1880 óta), 174 újságnyi információ/nap, a hat kár, "ha dühítőbb, elkötelezőbb" (+20% retweet), a Facebook belső jelentése, Eriksen növekedési gépe; a zaj adaptív, a megszakítás a címzett pénze, a KPI dönt; Godin, Sharp, Eyal, Pulizzi/Handley egyeztetve. (1)
• switch-cost-and-multitasking — Váltásköltség és a multitasking mítosza: Miller négy költsége, Mark 3 perc / 23 perc / soha egy szabad óra, CMU −20-30%, Strayer részeg-adata, Gazzaley kidobója; a push ára a címzettnél, kötegelés, a "csak egy pillanat" CTA. (1)
• infinite-scroll-and-engagement-metrics — Végtelen görgetés (Raskin +50%, 200 000 élet/nap), "screen time, not life time", a dashboard-visszagörgetés, Snapchat streak, Common Ground ("anti-growth"); engagement ≠ érték, szándék-KPI, trampolin-modell, a streak kilépés-tesztje. (1)
• surveillance-capitalism-and-ads — Zuboff és a "voodoo baba", Gmail-profil, miért ingyenes a Maps; tilalom / előfizetés / BBC-modell, kockázat-aszimmetria; két reklám van (elérés vs. profil), a célzás bizalomból vesz, szabályozási kitettség; Sharp és Godin egyeztetve. (1)
• flow-and-deep-attention — Skinner vs. Csíkszentmihályi, "fragmentáció vagy flow", pozitív cél kell; olvasás −40%, screen inferiority (54 tanulmány), Mar empátia-tornaterme, McLuhan a Twitterre; default mode network; Williams három fénye; a mély figyelem termékérték, a formátum üzenet. (3)
• pre-commitment-devices — kSafe, Freedom, Jitterbug, nyilvános bejelentés; Crockett 2013; Williams "gázmaszk"; Eyal tízperces szabálya; a Tervező fizet, beépített kért korlát (időkeret, lassulás, kötegelés), a gomb nem pótolja a defaultot. (4)
• attention-ethics-regulation — Kegyetlen optimizmus (Berlant/Purser), a Hari–Eyal vita mindkét oldalról, Harris humane-tech kapcsolói, a szabályozási menü (tilalom, négynapos hét, right to disconnect, Let Grow, site battle); a wiki döntése: négy teszt + default + ösztönző. (4, solid)
• attention-resale-model — A figyelem továbbadásának modellje: "az olvasó a termék" (Day 1833), Paley 1928-as affiliate-ajánlata, a rádió három fordulata, "programs are scheduled interruptions of marketing bulletins", AOL "harvest" és walled garden, Google válaszútja, Facebook "attention plantation", "you're the product" (Serra 1973 → Cook 2015); átmeneti vs. fenntartott figyelem; a modell nem mindig jövedelmező (BuzzFeed 100 M vs. People 1 Mrd). (5, solid)
• attention-industry-cycles — Feltalálás → túlterhelés → kiábrándulás → lázadás → új platform: Párizs plakátadója, patikaszer 1907, reklámköltés harmadára az 1930-as években, kvízbotrány, távirányító, Great Refusal → Pepsi Generation, blogoszféra hatványeloszlása, adblock 100–200 M, Netflix; "négyszer eltemetett ipar"; a sport kivétel; Sharp elérés-adatával egyeztetve. (5, solid)
• propaganda-and-mass-persuasion — Kitchener (napi 30 ezer, 54 M plakát), Creel (75 M röplap, 755 190 beszéd, 134 M hallgató), Lippmann "manufactured consent", Bernays, Goebbels receptje (könnyűzene + betét + "nemzeti pillanat", Volksempfänger, rádióőrség), Hitler a propagandáról (kevés pont, ezerszeres ismétlés), Ellul "totális", közös figyelem (Bryan 1896); a szabadság mint az opciók tudata (Mac vs. PC vs. propaganda); Cialdini és a nudge-tesztek mellé a zoning. (4)
• demand-engineering — Keresletmérnökség: a probléma eladása (Listerine "halitosis" 115 ezer → 8 M $, Pepsodent "film", narancslé csecsemőknek, "poor Edna"), titkos összetevő (kígyóolaj → açaí, Nike Air), Watson behaviorizmusa a JWT-nél (nem Freud), MacManus soft sell (Cadillac "Penalty of Leadership", "megtérít"), Lansdowne "A skin you love to touch", Lucky Strike ("Reach for a Lucky" +8,3 Mrd szál), Pepsi Generation ("a felhasználóról beszélj"); Ogilvy–Wu kettős Hopkins-portré, Sharp kategória vs. márka. (5, solid)
• prime-time-and-captive-audience — A prime time mint iparilag tervezett figyelmi szokás: Amos 'n' Andy (40–50 M/este egy hirdetővel, Pepsodent 2×), Nielsen, peak attention (Lucy 71,3%, Elvis 82,6%), Weaver Today/Tonight és a magazin-formátum (a reklámszünet, amely csak versenyhiány miatt működött), kvízbotrány, Zenith Flash-Matic 1955, zapping 1985, grazing, "a távirányító az impulzív hálózatot erősíti"; Sharp folytonosság-szabályának empirikus talaja. (4, solid)
• celebrity-and-self-branding — Luce, People 1974 (Stolley: "young > old… anything > politics"; oldalár 350 ezer $), paraszociális interakció (Horton–Wohl 1956), Oprah-modell (68 ezer → 4 M kötet; sosem fogadott el fizetést; 276 Pontiac; Dove 49 M $), reality mint figyelemben fizetett tartalom (Real World 1400 $, 63% prime time), Kardashian, mikrohírnév (Sorgatz, D-lista, Twitter-követő), az én mint márka (Zuckerberg 2009, Tufekci grooming), Instagram (like, #selfie 53 M, 1 $/like, O'Neill kilépése); Ogilvy celeb-szkepszise és Berger "hírnök" tétele egyeztetve. (5, solid)
• ad-avoidance-and-subscription — Reklámkerülés és fizetős figyelem: Flash-Matic, zapping, Bartos 1981 ("az irritáció segít, de kopik a hitel"), iOS 9 adblock 2015 ("robbery", 22 Mrd $; Wolff: aki elkerüli, nem megy vissza), Cook "you're the product", Netflix "zig" (House of Cards 100 M $, bingelés 61%, fenntartott figyelem), HBO 18–20 M, a tévé bevételének 50%-a előfizetés, sport kivétel; Godin intravénás szintje és Ramanujam–Tacke modellválasztása egyeztetve; a könyv utáni reklámos streaming mint a ciklus folytatása. (5, solid)
• search-and-intent-advertising — AdWords mint a megszakítás ellentéte: Brin–Page 1998 ("a reklámos kereső elfogult"), Gross GoTo (fizetett találat, "nutrition" → 221 diétaoldal, FTC), Veach 2001: reklám csak a kimondott szándéknál, aukció + minőségi pontszám, a metrika, amely kielégíti a hirdetőt ("reptéri utas taxit keres: klikk"); Facebook: awareness-szakasz, nem kattint (1/10 bevétel, 100–200×/oldal), Smallwood "99% látta, nem kattintott" = MacManus-örökség; Godin kézfeltétele tömegesen, Sharp: a kereső fizikai elérhetőség. (5, solid)

Vezetés és végrehajtás (a The Hard Thing About Hard Things beolvasásából, 2026-09-14)

• wartime-and-peacetime-ceo — Háborús és békeidős vezetés: békeidő = nagy előny a magpiacon + növekvő piac (a feladat a piac tágítása, széles kreativitás, Google 20%); háború = közvetlen egzisztenciális fenyegetés (egy golyó a tárban, nulla konszenzus, Intel kilépése a memóriából 1985-ben a dolgozók 80%-át érintve). A 21 ellentétpár, a diagnózis eszköze (a how-firms-compete három rétege) és a marketinges fordítás (békeidőben penetráció és elérés, háborúban nyerési arány egy nevesített ellenfél ellen). Feszültségek: rétegzi Rumelt kernelét (a koncentráció háborús logika, nem általános szabály) és kiegészíti a wiki Rumelt–Taleb vitáját a koncentráció vs. redundancia tengelyen. Normatív csúszásveszély kiírva. (1, draft)
• lead-bullets — "Nincs ezüstgolyó, csak sok ólomgolyó": ha a terméked ötször lassabb, nincs partnerség, akvizíció vagy pozicionálás, ami ezt megkerüli (Netscape vs. IIS 1995; Opsware vs. BladeLogic 2006, kilenc hónapos termékciklus). A diagnosztikai kérdés: piaci vagy termékprobléma? Ha a kategória vásárol, csak nem tőled, minden kitérő menekülés — ez a zag kategóriaváltás-tanácsának szükséges korlátja. Plusz a wiki egyik legjobb megfogalmazása arról, hogy a helyes termék kitalálása az innovátor dolga, nem a vevőé → market-research-limits. Hatókör-korlát: B2B-technológiában a termék az ólomgolyó, tömegpiacon a penetráció és a disztribúció. (1, draft)
• management-debt — Menedzsmentadósság, a technikai adósság szervezeti párja (Horowitz fogalomalkotása): kényelmes rövid távú szervezeti döntés drága, növekvő kamattal. Három forma: "két ember egy dobozban" (megszűnik az elszámoltathatóság), a kilépéssel fenyegető kulcsember túlfizetése (a cég megtanulja a zsarolást), és a teljesítményértékelés hiánya ("rendszerszinten szar cégteljesítmény"). Mindhárom kamata az információáramlás romlása. A záró szabály: a tapasztalt CEO-k szervezeti kérdésben a nehéz választ választják, mert már fizettek érte. (1, draft)
• hire-for-strength — Erősségre vegyél fel, ne a gyengeség hiányára (Colin Powell / Horowitz): a konszenzusos felvétel rendszerszinten a gyengeség hiányára szelektál, ezért a döntés legyen magányos (az input széles, a szavazás marad el). A Mark Cranney-eset (a teljes stáb és igazgatóság ellenezte; az árbevétel tízszereződött). Négy csapda (look-and-feel, "central casting", gyengeség hiánya, túl korai felvétel skálára); a Peter-elv és a Law of Crappy People (a szint a leggyengébb emberéhez konvergál); Andreessen vs. Zuckerberg a titulusok magasságáról; a skálázás-anticipációs tévedés (ne értékeld előre, hogy két év múlva megfelel-e — Moore tanácsával szemben, feloldva); és Grove jó fajta ambíciója ("me"-prizma vs. "team"-prizma). (1, draft)
• people-products-profits — "Emberek, termék, profit — ebben a sorrendben" (Barksdale): a "jó hely dolgozni" üzemi definíciója (a munkára tudsz koncentrálni és tudod, hogy elvégezted-e — vs. szervezeti határok, belharc, törött folyamatok), és hogy ez miért túlélési, nem morális kérdés (amikor a gazdasági okok elpárolognak, csak az marad, hogy szereti a munkáját → spirál). Az átláthatóság-tétel: "a szükséges kommunikáció fordítottan arányos a bizalommal", "bad news travels fast", és hogy a "ne hozz problémát megoldás nélkül" maxima az információáramlás ellensége. A kultúra mint sokk (Amazon ajtóasztalai, a16z 10 $/perc, "move fast and break things") — és hogy a jóga perk, nem kultúra. Horowitz maga mondja ki a korlátot: "a kultúra nem csinál céget", a PMF és a piac elvétele az első → product-market-fit. Haidt adja hozzá a mechanizmust (a közös gyakorlat köt, nem a kimondott érték). (1, draft)
• the-struggle — A Küzdelem és a döntés bizonytalanságban: a CEO tipikusan a HBS-esettanulmány információjának kevesebb mint 10%-ával dönt, nincs kihez fordulnia, és a kérdés gyakran eldönthetetlen az adott pillanatban ("a kulcs az volt, hogy egyik narratívához se házasodjak hozzá"). A társadalmi hitel-mátrix: a helyes kontrariánus döntés jutalma láthatatlan, a rossz büntetése emlékezetes — és a tömeg nemcsak félrevezet, hanem átértékel (egy 70-30-as döntést 51-49-esnek mutat); a "Hamlet"-eset megmutatja, hogy a stáb tanácsa gyakran a CEO saját ambivalenciájának visszhangja → satisficing. Frontális ütközés a wiki előrejelzés-anyagával: "I don't believe in statistics. I believe in calculus." — a feloldás a cselekvési és a kitettségi döntés szétválasztása → forecasting-limits, thinking-in-bets. A "nem adtam fel" mint magyarázat a túlélő minta tankönyvi esete. (1, draft)

Értékesítés és meggyőzés (a To Sell Is Human beolvasásából, 2026-09-14)

• non-sales-selling — Nem-értékesítési értékesítés: minden meggyőzés, amelynek végén senki nem vásárol; Pink 9 057 fős felmérése szerint a munkaidő ~40%-a (csúszkás kontrollkérdésre 41%, kétpúpú eloszlással: "most of us are movers, some are super-movers"). Három ok: entrepreneurship (21 M non-employer vállalkozás, Etsy 875 ezer bolt, Kickstarter > NEA), elasticity (Atlassian 100 M $ nulla eladóval; Palantir forward-deployed engineerjei; SpaceX "every day is a sales day"), Ed-Med (a legnagyobb és leggyorsabban növő szektor; Ferlazzo "irritation vs. agitation"). A bizonyíték gyenge: önbevallás, nem lektorált, a szerző rendelte, sugalmazó kérdés → market-research-limits. Feszültségek: Sharp (a penetráció nem meggyőzésből jön — más szint, nem cáfolat) és Cialdini (foglalkozás-tézis vs. mechanizmus-tézis). (1, draft)
• information-parity-and-caveat-venditor — Caveat emptor → caveat venditor: Akerlof citrompiaca megfordítva; a vevő nemcsak tud, hanem vissza is tud beszélni. Girard (1 425 autó/év, Kowalski-hívások, 1977 óta nem ad el, "Not at all. There's only one way. My way.") vs. Darvish ("ma a vevő mondja meg nekem a gyári számlát"); SK Motors nyolc vevő/szombat vs. CarMax ugyanennyi az első negyed órában, fix árral, az autó árától független jutalékkal és kifelé fordított monitorral. Részletes ütköztetés Neumeier "a vevő irányít" tézisével (the-brand-flip): a közös mag megalapozott, a felépítmény nem — Pinknek van mérése (természetes kísérlet + Akerlof modellje), Neumeiernek tanácsadói statisztikái és egy fiktív esettanulmánya. Pink saját ellenpéldája: a caveat venditor szegmensfüggő, nem korszakos. (5, draft)
• perspective-taking — Perspektívafelvétel és a hatalom ára: Galinsky E-tesztje (magas hatalom 2,9× "önmagának olvasható" E); a perspektívafelvétel (gondolat) veri az empátiát (érzelem) a megállapodásban (benzinkút-tárgyalás, 76%); social cartography; Bezos üres széke. Erős fenntartás kiírva: a hatalom-priming a replikációs válság epicentrumában, a mimikri-irodalom nagy része Guéguen vizsgálat alatt álló adataira épül; a tanács iránya olcsó és használható, a számai nem. Voss-ütközés feloldva (Voss "taktikai empátiája" Galinsky definíciója szerint perspektívafelvétel). (4, draft)
• ambivert-advantage — Az ambivert-előny: 35 vizsgálat, 3 806 értékesítő metaanalízisében az extraverzió–eladás korreláció r = 0,07; Grant 300+ callcenterese fordított U-t rajzol, a csúcs a 4,0-s pontszámnál (208 $/óra vs. introvert 120, extravert 125). A legrombolóbb eladói viselkedés nem a tájékozatlanság, hanem a túlzott rámenősség. A wiki állása: az "extravert = jó eladó" cáfolata erős, az "ambivert = legjobb" egyetlen vizsgálat. Rackham független megerősítése: a Huthwaite elvből viselkedést mért, nem személyiséget. (2, draft)
• buoyancy-and-explanatory-style — Lebegőképesség: kérdő önbeszéd előtte (Bob the Builder "Can we fix it?"; "Will I" ~2× "I will"), pozitivitás közben (Kopelman: azonos feltételek, 2× elfogadás), optimista magyarázati stílus utána (MetLife ~100 ügynök: +37% eladás, a felső decilis +88%, a pesszimisták 2× lemorzsolódás). A ⚠ jelölt rész: a 3:1 "pozitivitás-arány" (2,9013; 11:1 felső határ) visszavont eredmény — ne használd. Duke-ütközés feloldva (Seligman a kitartást, Duke a kalibrációt optimalizálja; külön menetben mindkettő). (3, draft)
• problem-finding — Problémamegtalálás > problémamegoldás: Hershfield öregített avatárja (172 $ vs. 80 $ nyugdíjra; a valódi probléma nem a diszkontálás, hanem hogy a jövőbeli énünk idegen); Csíkszentmihályi–Getzels ~36 művészhallgatója és 18 éves utókövetése; Conference Board (a munkáltatók a "problémaazonosítást" teszik elsőnek, a tanfelügyelők nyolcadiknak); Perfetti (hét helyett öt íz, versenytárs a polcon), Takagi ("hipotézisalkotás"), Palantir. Plusz a kurálás (Kanter: Seek–Sense–Share) és Pantalon két kérdése. A SPIN-kérdés lezárva: nincs ellentmondás, Rackham adja a mérést és a hiányzó felet (a vevőnek kell kimondania a hasznot). (4, draft)
• improv-rules-for-selling — Az improvizáció három szabálya: hear offers (a kifogás álruhás ajánlat: "nem tudok 200-at adni" / "nem most"), yes and (a "yes, but" lefelé, a "yes and" felfelé pörget), make your partner look good (Fisher win-win és Covey 4. szokásának cselekvésre fordított változata). Történeti keret: az NCR 200 oldalas szkriptje és Book of Arguments-e a stabil, aszimmetrikus világ terméke. Alfred Fuller: "Never argue. To win an argument is to lose a sale." A könyv legkevésbé mért fejezete; Rackham kifogás-megelőzése az erősebb oksági magyarázat. (3, draft)
• servant-selling — Szolgáló értékesítés: Greenleaf "servant leadership"-jéből; két teszt ("jobb lesz-e az élete?", "jobb hely lesz-e a világ?"). Make it personal: a kenyai matatu-kísérlet (2 276 sofőr, randomizált, −2/3 biztosítási kárigény, −50% súlyos baleset) és Turner CT-fényképei (fénykép nélkül a mellékleletek 80%-a elmarad); Il Canale "call my cell". Make it purposeful: Grant–Hofmann kézhigiénia-táblái (PATIENTS működik, YOU nulla, +10% és belső replikáció rejtett megfigyeléssel) és Grant callcentere (ötperces ösztöndíjas-történet → 2× vállalás). Plusz upselling → upserving, a jutalék megkérdőjelezése (Microchip 60/40 → 90/10, gyenge bizonyíték) és az érzelmileg intelligens tábla. (4, draft)

Pénz, kockázat és elvárás (a The Psychology of Money beolvasásából, 2026-09-14)

• experience-cohort-effect — Tapasztalati kohorsz: "senki sem őrült". A pénzügyi és fogyasztói döntést nem a preferencia, hanem a megélt tapasztalat magyarázza (Malmendier–Nagel, NBER 2006, 50 év Survey of Consumer Finances: a kockázatvállalást a saját generáció élménye hajtja, nem az intelligencia vagy a képzettség). Marketinges átkeretezés: a szegmensek közti különbség élettörténet, nem ízlés — és az érv nem pótolja az élményt. (1)
• enough-and-the-moving-goalpost — "Elég" és a mozgó célpont. Boldogság = eredmény − elvárás; "the hardest financial skill is getting the goalpost to stop moving"; a társas összehasonlítás plafonja (Trout → hedge fund → Buffett → Bezos) elérhetetlen. Gupta, Madoff, LTCM: az "elég" hiánya nem kapzsiság, hanem kockázatszerkezet. Ugyanaz, amit Storr a státuszjátékokból vezet le, más nyelven. (1)
• room-for-error — Mozgástér és biztonsági ráhagyás. Graham: "the purpose of the margin of safety is to render the forecast unnecessary." Nem óvatosság: adott kockázati szint mellett növeli a túlélés esélyét. A megtakarítási ráta mint az egyetlen irányítható változó (az energiahatékonyság-analógia), az egyetlen hibapont (a sztálingrádi tankok és a mezei egerek), Gates egy évnyi bérköltsége a bankban. (1)
• pessimism-premium — A pesszimizmus prémiuma. A rossz hír okosabbnak hangzik és olcsóbban kap figyelmet (Panarin a WSJ címlapján 2008-ban; a japán tükörkép nevetséges lett volna). Négy ok: veszteségkerülés, mindenkit érint, az egyenes extrapoláció hihetősége, és hogy a haladás lassú, a kár gyors. A wiki figyelem-anyagának hiányzó pszichológiai lába. (1)
• playing-different-games — Különböző játékok, különböző időhorizontok. A buborék nem irracionalitásból, hanem az időhorizontok összeomlásából keletkezik; a kárt az okozza, hogy más játékot játszók viselkedéséből olvasunk jelzést. Porter stratégiai csoportjainak pszichológiai párja; a versenytárs-másolás legjobb ellenérve. (1)
• volatility-as-a-fee — A siker ára: díj, nem büntetés. A Netflix 35 000%-os hozama mellett a napok 94%-án a csúcs alatt kereskedtek vele; a taktikai alapok 112-ből 9-en múlták felül a 60/40-et. Aki kerüli az árat, kétszer fizet. Marketingre: a bukott teszt díj, nem hiba — és az "elsimított" negyedéves szám (a GE-tanulság) később drágábban jön vissza. (1)

Monopólium, hatványtörvény és disztribúció (a Zero to One beolvasásából, 2026-09-14)

• creative-monopoly — Teremtő monopólium ("a verseny veszteseknek való"): teremtett vs. megtartott érték (2012: légitársaságok 160 Mrd $-ból 37 cent utasonként, Google 50 Mrd $-ból 21%); a piacdefiníció két hazugsága (a monopolista unióként kicsinyíti magát, a nem-monopolista metszetként nagyítja — "brit konyha ∩ étterem ∩ Palo Alto"); a négy monopólium-jellemző (saját technológia a 10×-szabállyal, hálózati hatás, méretgazdaságosság, márka — a leggyengébb); kezdj nagyon kicsiben, sorrendezd a szomszédos piacokat, "ne diszruptálj". Frontális ütközés a wiki Sharp-alapállásával (a duplikált vevőbázisú kategóriában a kisebb márka normális márka, double-jeopardy) — a feloldás hatókör szerint, kiírva. (6, draft)
• last-mover-advantage — Az utolsó lépő előnye: "moving first is a tactic, not a goal"; a Twitter 24 Mrd $-os tőzsdei ára a nyereséges NYT tizenkétszerese, a PayPal jelenértékének 75%-a 2011 utánról; a tartósság nem mérhető, ezért mérési mániával helyettesítik (Zynga, Groupon). A wiki egyik legszebb egybeesése: Thiel normatívan mondja azt, amit Chen empirikusan mér ("a nyertes rendszerint későn érkező") — a kettő együtt megfelezi Neumeier "first mover + popularity = leadership" képletét. (5, draft)
• power-law-of-venture-capital — Hatványtörvény a kockázati tőkében — és a Thiel–Taleb feszültség: azonos premissza, ellentétes recept. Thiel: "as few investments as possible" (Founders Fund 5-7 cég/alap; a 2005-ös alapban a Facebook többet hozott, mint az összes többi együtt; az a16z 312×-es Instagram-hozama sem elég, mert 19 Instagram kellene). Taleb: súlyzó (padló + minél több olcsó fogadás), és a VC-k túl keveset fogadnak. A vita helye az ex ante felismerhetőség; a wiki feloldása szintenként, plusz a marketingbüdzsé és a csatornaválasztás szétválasztása. (4, draft)
• definite-vs-indefinite-optimism — Határozott és határozatlan optimizmus: 2×2 (Kína / Európa / Nyugat 1660-1960 / USA 1982-től); az opcionalitás mint folyamat a tartalom helyett (pénzügy, politika, Rawls és Nozick, Eeroom-törvény: a milliárd dollárnyi K+F-re jutó gyógyszerengedélyek száma kilencévente feleződik). Plusz a szerencse-vita ("You are not a lottery ticket", Gladwell név szerint) és a lean startup elleni támadás — részben szalmabáb (Cagan és Knapp sem kérdezi ki a vevőt), a lokális vs. globális maximum viszont valódi hozzáadás. (6, draft)
• secrets — Titkok: konvenció (mindenki tudja, nem ad előnyt) / titok (fontos, ismeretlen, nehéz de megtehető) / rejtély (lehetetlen); négy trend ölte meg a keresést (inkrementalizmus, kockázatkerülés, önelégültség, "laposság"); titkok az emberekről ("miről nem szabad beszélni? mi tabu?") = Sutherland pszicho-logikája és Neumeier fehér foltja közös nevezőn; a HP-ív (1999 végén tette a feltalálást márkakampánnyá, és akkor hagyta abba: 135 → 23 Mrd $). Fenntartás: a fogalom cáfolhatatlan, kérdezési nyelv, nem validáló eszköz. (5, draft)
• distribution-channel-economics — A disztribúció gazdaságtana: "superior sales and distribution by itself can create a monopoly, even with no product differentiation. The converse is not true" — a wiki elérhetőség-tézisének legerősebb külső megerősítése. CAC/CLV-kontinuum: komplex eladás (1 M $+, Palantir: nulla értékesítő, a CEO havi 25 napot utazik) → személyes eladás (10-100 e $, Box) → holt zóna (~1000 $, ahol nincs gazdaságos csatorna) → hirdetés (Warby Parker) → viralitás (PayPal: 20 $/vevő, napi 7% növekedés). Plusz a csatorna hatványtörvénye ("nail one channel"), amely ütközik Dib "egy a legveszélyesebb szám" szabályával és Taleb rejtett kockázatával — a wiki életszakasz szerint dönt. (7, draft)
• founders-paradox — Az alapító paradoxona: fordított haranggörbe, bennfentes-kívülálló, Girard bűnbakja (Thiel Girard-tanítvány; a verseny mint utánzott vágy — Microsoft vs. Google, miközben az Apple megelőzte mindkettőt); Branson, Parker, Gaga, Hughes, Gates, Jobs. A záró korlát a legjobb rész: "her villains were real, but her heroes were fake." Nulla adat, csupa híres túlélő. (5, draft)

Vevőbeszélgetés és validálás (a The Mom Test beolvasásából, 2026-09-14)

• compliments-fluff-and-ideas — Bókok, vatta, ötletek: a hamis pozitív három formája. A rossz adat nem semleges — a bók ingyen van, a vatta (generikum + jövő idő + hipotetikum) a jövő énjéről szól, a funkciókérés a megoldást mondja, nem a problémát. Három művelet: terelés, horgonyzás, ásás. Négy forrás magadban: bókhorgászat, a Pathos-probléma, pitch-mód, túl sok beszéd. "10 millió dolláros" I would definitely buy that; az MTV-riportok esete; a cipőfűző-teszt; "szeresd a rossz hírt" ("There's more reliable information in a 'meh' than a 'Wow!'"). Mechanizmust Kahneman, Wilson, Shotton és Knapp ad hozzá. (6, draft)
• commitment-currencies — Az elköteleződés valutái: idő, hírnév, pénz. "A compliment costs them nothing, so it's worth nothing." Zombi leadek; nincs olyan, hogy "jól ment a megbeszélés"; a nyolc megbeszélés-zárás osztályozva a "Can I buy the prototype?"-ig; earlyvangelisták (Blank négy ismérve); "ha a próbád túl olcsó, drágítsd meg". Rackham advance-ének felfedezési párja, egy új skálával — és a need-payoff-ütközés feloldva (mérsz vagy zársz). (6, draft)

Keretrendszerek

• mom-test-rules — A Mom Test három szabálya: beszélj az ő életükről, ne az ötletedről; kérdezz múltbeli konkrétumról, ne jövőbeli véleményről; beszélj kevesebbet. "When you do it right, they won't even know you have an idea." Teljes folyamat-checklist (előtte: list of 3, két kockázat-előhívó kérdés, "legyen egy kérdés, amitől félsz"; közben: Vision / Framing / Weakness / Pedestal / Ask keretezés, keeping it casual, ne zoomolj korán; utána: közös áttekintés, meta-kör), 12 jegyzetelési szimbólum, és a "mikor ne használd" (termékkockázat, tömegpiaci növekedés, "csak hívd fel őket"). (6, draft)
• good-question-bad-question — Kérdéskatalógus: 14 kérdés végigelemezve, párban a javítással. Rossz: "Szerinted jó ötlet?", "Megvennéd?", "Mennyit fizetnél?", "Fizetnél X-et?". Jó: "Miért bajlódsz ezzel?" (a Dropbox-eset), "Mik a következményei?", "Vezess végig, mikor történt legutóbb", "Mi mást próbáltál már?", "Hogyan kezeled most?" (árhorgony), "Honnan jön a pénz?", "Kivel beszéljek még?". Plusz a "számít-e ez a probléma" kérdések és a vatta-invitáló listák. Ütköztetve Keenannal, Rackhammel, Vossal, Knappal és R–T-vel. (6, draft)
• customer-slicing — A szegmens mint ki-hol pár. "If you aren't finding consistent problems and goals, you don't yet have a specific enough customer segment." A "students"-eset (húsz beszélgetés húsz különböző vevőtípussal), a "hirdetők"-eset (semmit nem lehetett sem igazolni, sem cáfolni); szeletelő kérdéssor, viselkedés-alapú megtalálhatóság, három választási szempont (nyereséges / elérhető / neked is élvezetes). Felderítési, nem növekedési szegmentálás — ezért Sharp cáfolata nem érinti, és ez a smallest-viable-market legvédhetőbb olvasata (a kilépés ki van mondva). (6, draft)
• new-abc-of-selling — Az új ABC (Attunement, Buoyancy, Clarity) az "Always Be Closing" helyén, plusz három képesség (pitch, improvise, serve); a hat elem összekapcsolódik (az improv első szabálya a ráhangolódáson, a második a lebegőképességen, a harmadik a tisztánlátáson ül). Hatlépéses ellenőrzőlista egy mozgatási helyzethez. Feszültség kiírva: a keret a belső állapotra súlyoz, míg a wiki mért értékesítési anyaga (spin-selling, gap-selling) a viselkedést méri; és a keret bizonyítéka egyenetlen (a "B" egyik lába visszavont, az "A" priming-szomszédságban, a legerősebb eleme az ambivert-metaanalízis). (1, draft)
• pitch-formats — Hat pitch-formátum a liftbeszéd utódaként: one-word (Saatchi "one-word equity": search, priceless, Obama "Forward"), question (Reagan 1980 — de csak erős érv mellett, gyengénél ront), rhyming (Cochran "If it doesn't fit, you must acquit"; McGlone–Tofighbakhsh; processing fluency), subject-line (haszon vagy kíváncsiság, nem mindkettő, plusz ultra-konkrétság), Twitter (43 000 értékelés: a tweetek 36%-a olvasásra érdemes), Pixar-pitch (Once upon a time… Until finally…). Kerete: Elsbach–Kramer öt éves hollywoodi terepmunkája — a pitch célja nem a lezárás, hanem hogy a "catcher" társalkotóvá váljon. Plusz sorrend-szabály (piacvezető elsőnek, kihívó utolsónak), granuláris számok (120 perc > 2 óra), pecha-kucha. A Pixar-sablon monomyth- és storybrand-sb7-összevetése kiírva. (5, draft)
• simple-marketing-worksheet — Godin marketing-munkalapja: az öt lépés, a háromsoros ígéret („a termékem azoknak szól, akik azt hiszik, hogy ⸏”), a 13 kérdés (kinek / mire / milyen világnézet / mitől félnek / hogyan változik a státuszuk / mit fognak elmondani a barátaiknak / hol a hálózati hatás / milyen eszközt építesz), és a „jobb üzleti terv” öt szakasza (igazság / állítások / alternatívák / emberek / pénz). Gondolkodási segédlet, nem validált módszertan. (1 forrás, draft)
• truthseeking-pod — Igazságkereső csoport: charter és szabályok. A három elem (pontosság a megerősítés helyett, előre bejelentett beszámoltathatóság, nézetsokféleség — Lerner–Tetlock + Haidt) és a négy működési szabály (Merton CUDOS: adatmegosztás, "ne lődd le az üzenetet", érdekeltség-vakság, szervezett kételkedés). A legkonkrétabb szabály: ne mondd el a kimenetet — és a saját véleményedet sem —, mielőtt kérdezel. Sunstein bírói adatai (43% → 10%), a Heterodox Academy 10:1-e, a State Department Dissent Channelje, a CIA red team-jei, a "Lettermanning" figyelmeztetése. (3 forrás, draft)
• premortem-and-backcasting — Backcasting és premortem: a jövő felderítése két irányban. "Elértük a célt!" vs. "Nem értük el" főcím; prospective hindsight +30% (Mitchell–Russo–Pennington 1989); Oettingen mentális kontrasztolása (a pozitív fantáziálók 24 fonttal kevesebbet fogytak); scenario planning + várható érték (a nonprofit pályázati esete, ahol a sorrend megfordult); a hindsight bias láncfűrész-képe és Easterbrook bíró ítélete. A Klein/Kahneman-premortem részletes eljárásoldala. (4 forrás, draft)
• executive-hiring-and-firing — Vezetői felvétel és elbocsátás — eljárás. A the-hard-thing-about-hard-things legpraktikusabb rétege, kész forgatókönyvekkel arra, amit a legtöbb vezető rögtönöz: vezető felvétele (tudd, mit akarsz → töltsd be te a szerepet; illeszkedés-kereső folyamat két interjúcsoporttal; magányos döntés; agresszív integráció — "ha nincs kérdése, fontold meg a kirúgását"); vezető kirúgása (gyökérok-elemzés: "nem ő szar, hanem te"; a testület; a beszélgetés — "I have decided", nem "I think"; a céges kommunikáció sorrendje); leépítés hat lépésben (ne késlekedj; mondd ki, hogy céges és nem személyes kudarc; minden vezető a saját embereit bocsátja el; "az üzenet a maradóknak szól"; legyél jelen); lojális barát lefokozása (szégyen + árulás, "szabotázs-koktél"); és a Reflexive Principle of Employee Raiding. Korlátok: egy ember tapasztalata, és az eljárás at-will munkajogra épül — az elvek átvihetők EU-s környezetbe, a tempó nem. (1, draft)
• monomyth — A monomítosz (hősutazás) és marketinges rövidítései. Campbell 17 állomása (elválás–beavatás–visszatérés) eredeti terminológiával, egy táblázatban Vogler 12 lépésével (1992, forgatókönyvírói adaptáció, nincs beolvasva) és Miller SB7-ével (üzenetszűrő) — oszloponként látszik, kinek a rövidítése melyik, és mit dob ki (a hívás elutasítása, a küszöb őre, az apával való kibékülés, a visszatérés kudarca; és mit tesz hozzá: a Tervet). Campbell saját egybekezdéses összefoglalója ("The Keys"), nyolcpontos ellenőrzőlista a teljes ívhez, és egy táblázat arról, melyik oszlop melyik csatornára való. Feszültségek: Sharp (a vevő közömbös), Taleb (a szerkezet maga a hiba), és hogy a minta nem mért univerzálé. (2, draft)
• reference-class-forecasting — Referenciaosztály-előrejelzés (Flyvbjerg három lépése) és premortem (Klein): a tervezési tévedés és a csoportgondolkodás elleni két szervezeti eljárás, plusz a "decorrelate error" szabály és a sorrendi szabály (a külső nézet legyen az első kimondott szám, különben horgony lesz a belső becslés). Checklist egy nagy marketingdöntés elé. Korlát: Mediocristan eszköze, ott nem használható, ahol a kimenet Extremistanból való. (3, draft)
• when-to-trust-intuition — Mikor bízz a szakértői intuícióban (Kahneman és Gary Klein "ellenséges együttműködése", "A Failure to Disagree"): két feltétel — szabályos környezet + hosszú gyakorlás gyors, egyértelmű visszajelzéssel. Az érvényesség illúziója (a fal-feladat; Odean 163 000 tranzakciója: az eladott részvény évi 3,2 pp-tal jobban teljesít; 25 vagyonkezelő 8 évének korrelációja 0,01); Meehl ~200 vizsgálata (a képlet ~60%-ban nyer, ellenpélda nincs; a radiológus 20%-ban mond mást ugyanarra a röntgenre); Dawes egyenlő súlyai; Apgar; "broken-leg rule"; és Kahneman felvételi protokollja (hat független jellemző, faktuális kérdések, egyesével pontozva, a végén "csukd be a szemed"). Táblázat arra, mikor bízz a marketinges megérzésben és mikor mérj. (4, draft)
• seven-stages-of-action — A cselekvés hét szakasza (cél → terv → specifikálás → végrehajtás → észlelés → értelmezés → összehasonlítás) és a két szakadék (Gulf of Execution / Gulf of Evaluation); hét kérdés hét tervezési feladatként, checklist formában; feedforward vs. feedback; a három feldolgozási szint (visceral / behavioral / reflective) a szakaszokra vetítve, és hogy az ajánlás a reflektív szinten születik; Norman Levitt-korrekciója ("Levitt stopped too soon": nem fúró, nem lyuk, hanem polc — és miért ne lenne lyuk egyáltalán). A flow a behavioral szinten magyarázva. Korlát: a használat modellje, nem a vásárlásé; és Rumelt közeli célja adja hozzá a hiányzó megállási szabályt a célhierarchiában. (1, draft)
• norman-design-principles — Norman hét tervezési alapelve ellenőrzőlistaként (discoverability, feedback, conceptual model, affordances, signifiers, mappings, constraints) + a hibakezelés három záróelve; audit-használat ("melyik szakasznál bukik el, melyik elv hiányzik?"). És a wiki dark pattern-auditjának hiányzó fele: Norman legitim listája a szándékosan nehezített designról (minden tétel a felhasználó vagy egy harmadik fél védelme, egyetlen sem a tervező bevétele) plusz a hatelemű szabotázs-recept, ami detektorként használható. (1, draft)
• human-centered-design — HCD és a kettős gyémánt (discover → define → develop → deliver); a négy iteratív tevékenység (megfigyelés / ötlet / prototípus / teszt); design research vs. market research ("designers understand what people really need, marketing understands what people actually buy"); alkalmazott etnográfia és a Wizard of Oz prototípus; tevékenységközpontú tervezés (iPod); "never solve the problem I am asked to solve"; Norman törvénye és a válasz rá (vedd ki a kutatást a projektből); inkluzív design és a stigma-probléma (OXO). Bevallott korlát: a HCD inkrementális, radikális innovációhoz nem elég. (1, draft)
• zag-17-checkpoints — Neumeier 17 checkpointja a radikális differenciálás megtervezéséhez: fókusz (ki vagy, mit csinálsz, mi a vízió), trend, differenciálás (brandscape-hierarchia, onliness-mondat, sacrifice game, ökoszisztéma, ellenség) és kommunikáció (név, trueline/tagline, érintőpontok, élmény, hűség, kiterjesztés, portfólióvédelem); a 6. checkpoint a kapu. Korlátai: nem validál, nincs benne elérés és ár, és kernel (Rumelt) nélkül szép mondatok gyűjteménye. (2, draft)
• moral-foundations — A hat morális alap (Haidt): Care/harm, Fairness/cheating (arányosság, nem egyenlőség), Loyalty/betrayal, Authority/subversion, Sanctity/degradation, Liberty/oppression — univerzális "ízreceptorok", kultúránként és szegmensenként eltérő konyhával. A marketinges eszközzé tevő két fogalom az eredeti vs. mai kiváltó ("to get your vote, your money, or your time, they must activate at least one of your moral foundations") és a "prewired, not hardwired" veleszületettség. Bizonyíték: MFQ 1600 → 132 000 fő, kutyafajta-preferencia, prédikációk LIWC-elemzése, EEG az első fél másodpercben. Auditlista egy üzenetre, alaponkénti marketinges fordítás (hol bukkan fel, mi az üzenet, hol üt vissza), és a WEIRD-torzítás: a marketingcsapat morális ízlése a saját piacán belül szélsőséges kisebbség. Korlátok: önszelektált minta, adathoz igazított faktorszerkezet, üzenetdiagnosztika, nem célzási séma (Sharp-korlát). (1, draft)
• three-status-games — A három státuszjáték diagnosztikai kerete: dominancia (elvett rang), erény (a helyes hitért járó rang) és siker (a bizonyított kompetenciáért járó); mit jutalmaz, milyen kultúrát termel, hol jó és hol rossz mindegyik; a dominancia/presztízs kettősség lektorált adata (a dominancia a vezetővé válás egyik legrobusztusabb prediktora — de rosszabbul vezet); a hízelgés ára (451 CEO: több hízelgés → nehezebb irányváltás → tartósan rosszabb teljesítmény; a dolgozók 85%-a nem mer fontos problémát felvetni); és hogy a vevő három különböző státuszt vehet, három különböző termékkel. Ellenőrzőlistával. (5, draft)
• cold-start-theory — Chen öt szakasza a hálózatos termék életciklusára (Cold Start Problem → Tipping Point → Escape Velocity → Hitting the Ceiling → The Moat), szakaszonként más céllal, metrikával és eszköztárral; bevezetési checklist küszöbszámokkal, a Tipping Point öt eszköze (meghívásos indítás, come for the tool stay for the network, szubvenció, Flintstoning, hustle), Rocketship Growth Rate (T2D3; marketplace-re 2,4×/év hat éven át), és minden mankóhoz kilépési stratégia. Moore szakadék-modelljével és Rumelt közeli céljával egyeztetve; korlátja, hogy retrospektív, és nem tudja megkülönböztetni a "még nincs elég ember"-t a "rossz termék"-től (Glitch). (1, draft)
• sharps-seven-rules — Sharp hét szabálya (elérés, könnyű megvenni, észrevétetni, memória, distinctive assets, következetesség, ne adj okot a nem vásárlásra), marketing-mérleg, a törvények listája. (1)
• storybrand-sb7 — A hét modul és a BrandScript táblázatban, kötelező szabályokkal és munkamenettel. + honnan jön: a monomítosz rövidítése Vogleren át (monomyth), és mit hagy el belőle. (2)

• storybrand-marketing-roadmap — Weboldal öt eleme, one-liner, lead generator, nurturing e-mail, testimonial-kérdések, ajánlórendszer; Godin az eredeti. Handley: a végrehajtási szint (Silverpop, message match, TaskRabbit, you > we). Cialdini: az öt lépés a hét elvvel megfeleltetve, 4,2-4,7 csillag. (6, solid)

• rorys-rules-of-alchemy — Rory 11 szabálya és a hét lecke ellenőrzőlistaként, munkamenet-sablonnal és hibáztatás-mátrixszal. (1)

• nine-rules-of-monetizing-innovation — A monetizálás kilenc szabálya ellenőrzőlistaként CEO-kérdésekkel; Jump-Start & Pilot, Scale & Stick; monetizációs hős; kilenc buktató; Dräger CPM. Pink: a monetizációs hős célból, ne kvótából dolgozzon. Cagan: a PM vs. a monetizációs hős; a két ellenőrzőlista egymás után; Doerr: párosított KR a monetizációs hősnek. (4, solid)
• evaluating-a-permission-program — Godin tíz értékelő kérdése (csalétek, engedély ára és mélysége, kompresszió, élettartam), tíz első lépés, három buktató, tesztelés. (1)
• four-laws-of-behavior-change — Clear négy törvénye (nyilvánvaló, vonzó, könnyű, kielégítő) és inverzük 19 taktikával táblázatban; diagnózis-munkamenet; marketingfordítás Sharp és Eyal mellé. Pink: a 4. törvény a termékbe épített jutalomra áll, a pontprogramra nem. (3, solid)
• implementation-intentions-and-habit-stacking — "[VISELKEDÉS] [IDŐ]-kor [HELY]-en" (91% vs. 35-38%), "miután [szokás], [új szokás]" (Fogg), jelzésválasztó lista, kétperces szabály, szokásformálás fokozatai; onboarding-fordítás. (2, solid)
• industry-analysis-checklist — Porter iparág-elemzése ellenőrzőlistaként: a stratégia kereke és a konzisztencia-tesztek, az öt erő kérdésekben, három stratégiai út, iparágon belüli öt lépés, a 14 evolúciós kérdés, a B. függelék adatgyűjtése és terepinterjú-szabályai. (1)
• stepps-framework — Berger STEPPS ellenőrzőlistája (társas valuta, trigger, érzelem, nyilvánosság, gyakorlati érték, történet) kérdésekkel, diagnózis-munkamenettel (azonnali vs. folyamatos, értékes viralitás-teszt), fordítás Sharp, Clear és Miller keretére, és mire nem való. (2, solid)
• competitor-analysis-framework — A versenytárs négy komponense (célok: 11 + 15 kérdés; feltevések és vakfoltok: Miller, Gerber; stratégia; képességek: 3-2 lista), válaszprofil és 3-3 mátrix (hot buttons), csatatér-választás, hírszerző rendszer, portfólió-technikák. (1)
• chasm-crossing-checklist — Moore ellenőrzőlistái: előszűrő, egyoldalas célvevő-forgatókönyv sablon, 4 showstopper + 5 pontozási szempont, hétlépéses kiválasztás és méretellenőrzés, teljes termék nyolc tippje, hatsoros pozicionálási sablon és négy pont, indítás négy elve, post-chasm utómunka. (1)
• motivation-3-0-toolkit — Pink eszköztára ellenőrzőlistaként: jutalom-folyamatábra (alapjutalom, rutin?, "most, hogy", eszkaláció), a kompenzáció zenje (méltányosság, átlag felett, széles mérőszámok kis téttel), autonómia-audit és három lépés, FedEx-nap, 20% segédkerékkel, flow-teszt, Goldilocks csoportoknak, "mi a mondatod?", névmás-teszt, Shirky-elvek; szülői változat (zsebpénz és házimunka külön, dicséret öt szabálya); a wiki fordítása vevőprogramokra táblázatban (kupon, ajánlás, UGC, onboarding, egészség, sales-ösztönző, ügyfélszolgálat, márkacél) és diagnózis-munkamenet; Doerr: OKR ≠ bónusz, B.3 egyeztetve. (2, solid)
• gap-selling-discovery-checklist — Keenan módszere egy oldalon: PIC-sablon (probléma / hatás / gyökérok) és ICP-rangsor, e-mail-pontkártya és kadencia, feltáró kérdéslista nyitószavakkal, négy kvalifikáló kérdés és rés-számítás, demó-szabályok, "zavarban vagyok" mozgatás, vezetői hét kérdés, egészséges pipeline, kilenc tulajdonság; mire nem való. (1)
• writing-checklist — Handley 12 lépéses írás-GPS-e táblázatban (cél, so-what, adat, szerkezet, egy ember, TUFD, séta, átírás, főcím, szerkesztő, olvashatóság, "és most mi?"), a TUFD menetrendje, láncfűrészes és szikés önszerkesztés, Gillin 15 kerete, 15 pontos publikálás előtti ellenőrzőlista, kétnapos munkamenet. (1)
• content-marketing-playbook — Pulizzi folyamata ellenőrzőlistaként (előfeltételek, cél, persona és pálya, niche és küldetés, naptár és csapat, típusok és csatornaterv, promóció, ROO-mérés), a 42 tennivaló és a 24 gyorsválasz sűrítve, "mire nem való". (1)
• decode-goal-map — A Decode-célok térképe: promóció/prevenció → Big 3 (biztonság, autonómia, izgalom; Panksepp) → hat terület (biztonság, élvezet, izgalom, kaland, autonómia, fegyelem) táblázatban; ajánlat = "explicit cél, hogy implicit cél" (Volvo/Mercedes fékrendszer); kreatív-értékelés átfedéssel (Gorilla/Trucks); pozicionálási ellenőrzőlista; nem vevőszegmentáló, pozicionáló eszköz. (1)
• decoding-a-touchpoint-checklist — Egy touchpoint dekódolása: elmosás-teszt, "mi ez / mit jelent / ér-e nekem", diagnosztikus jelek és kontextus, célillesztés, négy játéktér, három metaelv, beépített hitelesség és JND, mérés (gyors válasz, versenytárs + ár), 60 perces munkamenet; Sharp 3-6. szabályának mikroszintje. (1)
• growth-hacking-playbook — Holiday négy lépése ellenőrzőlistaként (gondolkodásmód, PMF, első ezer ember és stunt-lista, hurok a termékben, aktiválás és optimalizálás) a wiki kiegészítéseivel (WTP, hídfő, aktiválás ≠ hűség), a 4-Hour Chef kitöltött mintája (60 ezer példány bolt nélkül, BitTorrent 2 M letöltés), mire nem való. (1)
• hook-model-checklist — Eyal öt kérdése és a "Do This Now" feladatok fázisonként, etikai szűrő, Habit Testing (azonosít, kodifikál, módosít; 5%; szokásút: Twitter 30 követés), hol keress lehetőséget (tükör: Buffer; kezdődő viselkedések: Brownie, Facebook; lehetővé tevő technológia: Maples hullámai; felületváltás); munkamenet és "mire nem való" (Sharp, B2B, reklám). (1)
• discovery-techniques-checklist — Cagan folyamata egy oldalon (lehetőségértékelés → keret → charter userek → prototípus → három validálás → minimális termék és becslés → építés churn nélkül → bevezetés és gyors reagálás → mérés), tesztnapi ellenőrzőlista (előtte/közben/utána), a tíz legjobb gyakorlat, a PM tíz aggodalma; mire nem való (ár, go-to-market, márka). + Knapp: az egyhetes, csapatos változat (design-sprint-checklist) a 4–5. lépésre. (2, solid)
• strategy-kernel-checklist — Rumelt kernelje ellenőrzőlistaként marketingtervekre: a négy tünet előszűrője ("kinek mondtunk nemet?"), diagnózis / vezérelv / koherens cselekvés / közeli cél kérdésekben, koncentráció és küszöb, a stratéga önellenőrzése (lista, create-destroy, virtuális panel, hipotézis, előzetes elköteleződés, külső nézet, zárt kör, növekedés-teszt), egyoldalas sablon, mire nem való; Doerr: az OKR a kernel után. (2, solid)

• negotiation-one-sheet — Voss tárgyalási egylaposa: cél (BATNA-kritika, wimp-win, "fall to your highest level of preparation"), összegzés a "that's right"-ig, 3-5 címke/vádaudit sablonnal, 3-5 kalibrált kérdés (alap, asztal mögötti, üzletgyilkos ügyek: "what does doing nothing cost you?"), nem-pénzügyi ajánlatok; + Ackerman-terv táblázatban vevőként és eladóként, beszélgetés-ellenőrzőlista; mire nem való. (1)

• seven-principles-checklist — Cialdini hét elve táblázatban: egy mondat, marketing-alkalmazás igaz bizonyítékkal, hamisítás (ellenség), védekező kérdés; Neidert Core Motives sorrendje (kapcsolat → bizonytalanság → cselekvés); "arm vs. harm" etikai feltétel + a wiki két tesztje (utólagos elégedettség, napvilág); hétlépéses diagnózis-munkamenet Sharp-teszttel; fordítás Sharp, Berger, Clear és Ramanujam–Tacke keretére; mire nem való (nem hoz elérést, nem független, nem előrejelző). (1)

• choice-architecture-checklist — Választási architektúra ellenőrzőlista: a hat elv (NUDGES) kérdésekben checkoutra, árlapra, onboardingra, lemondásra; a wiki négy etikai tesztje (kilépés, nyilvánosság, jólét, igazság); mintafuttatás előfizetéses checkoutra táblázatban; 45 perces munkamenet; mire nem való (elérés, üzenet, WTP, észlelés); Barden listájának tervezési és etikai párja. (4)
• mental-accounting-pricing-checklist — Thaler árazási tanulságai ellenőrzőlistaként: számla, referenciaár, kedvezmény vs. felár, rebate, előrefizetés és breakage, veszteség vs. elmaradt nyereség, méltányossági plafon, tervező vs. cselekvő, default, house money; 45 perces munkamenet. (3)
• ogilvy-print-ad-checklist — Ogilvy print-szabályai ellenőrzőlistában, két oszlopban (1983 print / mai landing page, hirdetés, e-mail): előkészítés, főcím, kép, szöveg, layout, tipográfia, poszter/banner, B2B- és DR-kiegészítés, öt kérdéses publikálás előtti teszt. (1)
• okr-writing-checklist — OKR-írás ellenőrzőlistája: előszűrő (van-e kernel), az O és a KR szabályai, a Google hat csapdája (kosarak összemosása, business-as-usual, félénk aspiráció, sandbagging, "kit érdekel?", elégtelen KR), elkötelezett/aspirációs táblázat, lakmusztesztek, ciklus és pontozás, marketing-példák Sharp mérőszámaival (elérés + felismerés, disztribúció + forgás, belépési pontok, promóció + alapszint, hídfő-penetráció, feliratkozó + aktív), mire nem való. (3)
• design-sprint-checklist — A design sprint ellenőrzőlistája: előkészület (Decider, ≤7 fő, Facilitátor, öt nap, két tábla, kellékek), hétfő–péntek napirend táblázatban (cél, sprintkérdések, térkép, szakértők, HMW, célpont; Lightning Demos, négylépéses vázlat, toborzás; ragadós döntés, Rumble, Note-and-Vote, storyboard; eszközök, szerepek, főpróba; labor, ötfelvonásos interjú, megfigyelés, minták, wrap-up), GYIK-sűrítmény, mire nem való (ár, piacméret, növekedés, teljes termék). (1)
• spin-call-planning-checklist — Rackham egy oldalon: előrelépés-cél, három probléma, implikáció tervezése ("na és?"-teszt), SPIN-sablontáblázat, nyitás három eleme, képesség bemutatása explicit igény után, elköteleződés három lépése, felülvizsgálat, önmérés (20 mp-es magnó, utolsó tíz hívás, implicit/explicit számlálás, kifogás/óra, zárás-attitűd), tanulási sorrend. (1)
• one-page-marketing-plan — Dib kilenc négyzete táblázatban (három fázis × három lépés, minden négyzet a wiki oldalára és a Sharp-ellenőrzőpontokra kötve), 30 perces kitöltési útmutató, a marketing-infrastruktúra (CRM, naptár, esemény-triggerek, három szerep, négy rendszer); Godin–Miller-recept sablonban, Cialdini-lánc, Rumelt-kernel viszonya. (7, draft)
• barbell-strategy — Súlyzóstratégia: 85-90% maximálisan biztonságos + 10-15% maximálisan spekulatív, sose "közepes kockázat"; Apellész szivacsa és a pozitív baleset; marketing-táblázat (média, csatorna, portfólió, üzenet, szerződés, ár), hatlépéses munkamenet, Taleb öt tanácsa ("Go to parties!"); mire nem való. (6, solid)
• fourth-quadrant — A negyedik negyed: döntési térkép két tengelyen (bináris vs. nyitott kifizetés × Mediocristan vs. Extremistan), marketing-besorolás (mi mérhető és mi nem), a kilenc fronetikus szabály, 45 perces munkamenet; a kommunikációs fordulat ("itt működik a tudásod" vs. "ez rossz"). (4, solid)
• humane-attention-checklist — Figyelem-etikai ellenőrzőlista: hat teszt (kilépés, default, nyilvánosság, jólét, igazság, ösztönző), a megszakítás költségvetése, a Harris–Raskin kapcsolólista, döntési szabály; a hook-model-checklist szűrője. (4, solid)
• brand-commitment-matrix — Neumeier IAM/POV mátrixa: a vevő identitása, céljai és törzsi szabályai a cég purpose-a, onlynesse és értékei mellett, soronként illesztve ("ha nem illeszkednek, törött márkád van"); hatmezős kitöltés, ellenőrzőlista, és amit nem tud (elérés, ár, stratégia-kernel, validálás). (5, draft)
• brand-experience-map — Touchpoint-térkép: a fraktál-elv ("minden élmény a márka kicsiben; ami nem tükrözi, húzd ki"), a legkevesebb de legbeszédesebb pont, 1-5 pontozás transzcendens élményre, négy negyed (felszínes/mély × általános/személyes), creative swarm és prototípus-teszt; Watermark +43%/−33,9%, DMI 228%, Mini 80%/1% — korrelációs fenntartással. (5, draft)
• brand-commitment-scale — Márkalétra a tölcsér helyett: elégedettség → elragadtatás → elköteleződés → felhatalmazás, nyolc kérdés, 20-100 pont, a felhatalmazás 4× súllyal, ~1000 minta; a tölcsér öt hibás feltevése; Havas MBi 120%, Stengel 50 400%, Forrester CXi, NPS. Sharp: attitűdöt mér és méretfüggő, csak saját trendre jó. (5, draft)
• attention-cycle-diagnostic — Figyelemciklus-diagnosztika: melyik szakaszban van a csatornád (feltalálás / túlterhelés / kiábrándulás / lázadás / új platform) jelek és mérőszámok táblázatban (reklámterhelés, valós vs. fizetett expozíció, elkerülési arány, CPM-változás, formátum-innováció iránya), mit tegyen a marketinges szakaszonként, három kérdés a kampányra (kreatív vagy csatorna kopik; fogva tartott vagy választó közönség; zoning). (4)
• seven-questions-for-a-business — Thiel hét kérdése a cleantech-buborék boncolásából (>50 Mrd $ befektetés; 2012-ben egy év alatt 40+ napelemgyártó csődje): mérnöki (10×?), időzítési, monopólium- (kis piac nagy hányada?), ember-, disztribúciós, tartóssági ("mi akadályozza meg Kínát?") és titok-kérdés. Végigfuttatva a Teslán (7/7) és a Better Place-en (800 M $, 1000 eladott autó). Diagnosztikai szűrő, nem stratégia — Rumelt kernele elé kerül. Korlátok kiírva: utólagos lista túlélő mintán, cáfolhatatlan szerkezet, az "öltönyszűrő" reprezentativitási hiba, és hiányzik belőle az ár. (5, draft)

Személyek

• malcolm-gladwell — Kanadai-brit újságíró (1963–), a New Yorker munkatársa, a the-tipping-point (2000) szerzője. A wikiben nem a kutatásáért, hanem a szókincséért szerepel: a "tipping point", a "connector", a "maven", a "stickiness" és az influencer-marketing gondolati alapja tőle jön, ezért ismerni kell ahhoz, hogy érvelni lehessen ellene. Módszere (anekdota → egy laborkísérlet → nagy általánosítás) a wiki narrative-fallacy oldalának tankönyvi esete: csupa győztes, egyetlen kísérlet = általános törvény, a konkurens magyarázat retorikai félresöprése, kizárólag utólagosság. A mérleg: amikor mért dolgot ír le (Distracter, szemkamera, Wunderman, nikotin-küszöb), jó; amikor magyaráz (bűnözés, divat, 150), rossz. (1 forrás, draft)
• duncan-watts — Ausztrál hálózatkutató és szociológus (1971–), a "kis világ" hálózatok 1998-as Nature-cikkének társszerzője (Strogatzcal), az Everything Is Obvious (2011) szerzője. A wikiben nem forrásként, hanem cáfolóként: az ő mérései buktatták meg Gladwell "kevesek törvényét" — Watts–Dodds 2007 (a kaszkádot a befolyásolhatók kritikus tömege hajtja, az influenszer-célzás nem robusztusan költséghatékony), Dodds–Muhamad–Watts 2003 (61 168 fő, nincsenek hubok), Salganik–Dodds–Watts 2006 "Musiclab" (14 341 fő, ugyanaz a dal világonként eltérő siker: a siker útfüggő), Goel–Watts–Goldstein 2012 (a terjedési láncok rövidek). Az erdőtűz-hasonlat forrása: "a tűz méretét nem a szikra nagysága adja." Általánosabb tétele a wiki narrative-fallacy oldalához: a józan ész utólag mindent megmagyaráz, ezért rossz társadalomtudományi eszköz. (3 forrás, draft)
• annie-duke — Amerikai döntéselméleti előadó és visszavonult profi pókerjátékos (1965–), a thinking-in-bets szerzője; kognitív pszichológiából végezte a doktori kurzusokat a Penn-en, disszertáció nélkül. A wikiben a fordító, nem a kutató: Kahneman, Gilbert, Tetlock, Lerner, Haidt, Merton, Duhigg, Thaler és Oettingen eredményeit desztillálja gyakorlati döntési eszközökké — saját mérés nélkül, pókeranekdotákra építve. Négy fenntartás nyilvántartva: a póker nem általánosítható környezet, ludikus tévedés, nulla marketinges adat, n = 1 anekdoták.
• joseph-campbell — Amerikai összehasonlító mitológus (1904-1987), az the-hero-with-a-thousand-faces szerzője; a wikiben a marketinges történetmesélés őse (StoryBrand, Vogler, Pixar-sablon mind innen), és egyben az egyik legrosszabbul megtámasztott forrás: nulla mérés, jungi alap, falszifikálhatatlan mintaszabály, a nőalakok a hős fejlődési fokai. A wiki termékeny sablonként tartja, nem bizonyított univerzáléként — ahogy ő maga írja: a mítosz Próteusz, aki "csak arra válaszol, amit kérdezel tőle". (1)
• michael-lewis — Amerikai újságíró (Moneyball, The Big Short), a the-undoing-project szerzője; a wikiben eredettörténetet ad, nem fogalmi tekintélyt. Egyben a narratív erő kockázatának esettanulmánya: a könyve egy huszonöt éves kutatási programot barátságdrámává formál, miközben maga idézi Tversky figyelmeztetését a "creeping determinism"-ról → narrative-fallacy. (1)
• will-storr — Brit újságíró és ismeretterjesztő szerző (The Heretics, Selfie, The Science of Storytelling, The Status Game); a wikiben ő adja az egységes motívumot a szétszórt megfigyelések alá: a státuszt. Legértékesebb hozzájárulása a három játék (dominancia / erény / siker) szétválasztása. Nem kutató: másodlagos forrás, jelöletlen bizonyítékerősséggel, cáfolhatatlan fő tézissel. (1)
• richard-shotton — Brit médiatervező és viselkedéstudományi tanácsadó (Astroten), a The Choice Factory szerzője; a wikiben a replikátor: klasszikus laborkísérleteket futtat újra mai brit fogyasztón és valódi márkákkal, cellás módszertannal, ~7 penny/fő költségen; a küszöbérve: nem 95% szignifikancia, hanem aszimmetrikus kifizetés. Egyetlen replikációja sem lektorált. (1)
• andrew-chen — Kockázati tőkés az a16z-nél, korábban az Uber növekedési vezetője (Driver Growth Team); a "growth hacking" és a "viral loop" kifejezések elterjesztője (Holiday forrása), a The Cold Start Problem szerzője. A hálózati hatás lebontása három erőre, az atomikus hálózat, a hard side, a Law of Shitty Clickthroughs. Operátor-befektető, nem kutató: túlélő mintára épülő esettár, pénzügyi érdekeltséggel a bemutatott cégekben. (2)
• byron-sharp — Ehrenberg-Bass igazgató, a How Brands Grow szerzője; a wiki "nullhipotézise". (1)
• andrew-ehrenberg — NBD (1959), Dirichlet, kettős veszteség; stub. (2)
• martin-lindstrom — Dán márkatanácsadó, a Buyology szerzője; érzéki márkázás, neuromarketing. (1)
• donald-miller — StoryBrand alapítója; történetalapú üzenetszűrő, hős–kalauz. Handley a végrehajtási szintje; Campbell a forrás, és a rövidítés ára a mélység → monomyth. (3)
• rory-sutherland — Ogilvy UK alelnök, az Alchemy szerzője; gondolkodásának magja és forrásai. (2)
• madhavan-ramanujam — Simon-Kucher partner (SF), a Monetizing Innovation elsőszerzője; SaaS/B2B árazás. (1)
• georg-tacke — Simon-Kucher társ-vezérigazgató, a Global Pricing Study és a könyv európai esetei. (1)
• seth-godin — Yoyodyne-alapító, a permission-marketing (1999) és a this-is-marketing (2018) szerzője; figyelem, engedély, gyakoriság → majd változás, státusz, kultúra és feszültség. Sharp ellenpólusa (a smallest-viable-market a legfrontálisabb ütközés a wikiben), Miller elődje. Módszertani fenntartás: nulla saját mérés, túlélő minta — ahol igaza van, ott rendszerint más mérte meg (Storr, Haidt, Cialdini, Chen, Kahneman). (8)
• james-clear — Az Atomic Habits szerzője, jamesclear.com; a szokáshurok és a négy törvény; Sharp "hűség = szokás" tételének mikromechanizmusa. (2)
• michael-porter — Harvard-professzor, a Competitive Strategy szerzője; öt erő, generikus stratégiák, mobilitási korlátok; a wiki stratégia-alapkönyve, Sharp strukturális párja. Rumelt: diagnózis vs. stratégia rögzítve. (2, solid)
• jonah-berger — Wharton-professzor, a Contagious szerzője, Chip Heath tanítványa; STEPPS, a hírnök helyett az üzenet; Sharp tartalmi párja, a triggerek a belépési pontok rokona; Holiday hurkainak alapja. (3)
• geoffrey-moore — Chasm Group-alapító, a Crossing the Chasm szerzője; szakadék, hídfő, teljes termék, tornádó; a wiki kategória-születési és B2B go-to-market forrása, Porter dinamikus párja, Sharp kiegészítője új kategóriában. Cagan és Bonforte: érzelmi címkék a profilokra, a PM a felfedezésé. (3, solid)
• nassim-taleb — Libanoni születésű kereskedő-filozófus és opciós szakember (Wharton, First Boston, Empirica), a The Black Swan szerzője; episztemológia (narratív tévedés, néma bizonyíték, ludikus tévedés), Extremistan-statisztika, a következmény a valószínűség helyett, súlyzóstratégia. Sextus, Montaigne, Popper, Poincaré, Hayek, Mandelbrot és Seneca örököse; polemikus és érdekelt, de a kerete használható. (3, solid)
• benoit-mandelbrot — A fraktál fogalmának megalkotója, IBM-ipari kutató, Taleb egyetlen "hús-vér tanára"; skálafüggetlen véletlen, hatványtörvény-kitevők, a maszkírozás-probléma; szürke hattyút csinál a feketéből, de pontos valószínűséget nem ad. (1)
• daniel-kahneman — Pszichológus, közgazdasági Nobel-díjas (2002), a viselkedési közgazdaságtan egyik atyja Tverskyvel. Saját könyve beolvasva 2026-09-14 (thinking-fast-and-slow), az oldal solid: a könyv célja explicit módon szótárat adni ("művelt pletyka"), nem döntési technikát; elutasítja az "irracionális" címkét ("a kutatásunk csak azt mutatta meg, hogy az embert nem írja le jól a racionális ágens modellje"); és kimondja, hogy az 1. rendszer nem nevelhető — csak a hibára hajlamos helyzetek felismerése javul, elsősorban másokon. 2017-ben visszavonta a saját priming-fejezetét → replication-crisis. (13, solid)
• gerd-gigerenzer — Német pszichológus, az ökológiai racionalitás képviselője és Kahneman fő vitapartnere. Az oldal most a vitát rögzíti: a heurisztika hiba vagy környezethez illeszkedő eszköz? A wiki állása szerint a vita a környezetről szól, nem a heurisztikáról — és Kahneman két feltétele (when-to-trust-intuition) lényegében ugyanaz a kritérium. Gigerenzer természetes gyakorisági formája ("100-ból hányan") mérhetően csökkenti a konjunkciós tévedést (65% → 25%), de nem szünteti meg. (3, draft)
• herbert-simon — stub (satisficing, "az intuíció nem több és nem kevesebb, mint felismerés"); nincs könyve a forráslistában.
• jonathan-haidt — Szociálpszichológus (UVA, majd NYU Stern), a társas intuicionista modell (2001) és a Moral Foundations Theory megalkotója; az elefánt és a lovas metaforája, a "belső sajtóosztály", a hat morális alap és az MFQ (Graham és Nosekkel), a kaptárkapcsoló és a morális tőke. Kísérletező és szintetizáló egyszerre: saját, replikálható paradigmákat épített, de a nagy elméleti íveket (csoportszelekció, vallás mint adaptáció) érveléssel támasztja alá — és ezt ki is mondja. Négy rögzített fenntartás: a tisztaság-priming vonal a válság árnyékában; a hat alap adathoz igazított; az MFQ önszelektált mintán fut; a könyv fele politikai értelmezés. (4, draft)
• don-norman — Kognitív tudós, mérnökből lett pszichológus, designer és iparági vezető (Apple, HP); a "user experience" kifejezés egyik első használója (az Apple-nél vezetett csoportja "the User Experience Architect's Office" volt), a Nielsen Norman Group társalapítója. A Three Mile Island-i vizsgálóbizottságban fordult a gondolkodása: az azonnal "emberi hibának" minősített eseménynél a vezérlőterem tervezése tette elkerülhetetlenné a hibát. Négy tétel a wikinek: affordance ≠ signifier; a system image; "human error? no, bad design"; tudás a fejben vs. a világban. Norman törvénye: "a termékfejlesztés az indulás napján késésben és a kereten felül van". Módszertani profil: kognitív pszichológus és tervező, érvelő mű, anekdotikus példákkal — a wikiben diagnosztikai szótár, nem hatásbecslés. (2, draft)
• daniel-pink — A drive és a to-sell-is-human szerzője, Reich és Gore egykori beszédírója; az SDT és a flow üzleti közönség elé vivője; Berger "ne fizess a beszédért" tételének mechanizmusa, Sharp hűségprogram-adatának második magyarázata; Doerr idézi a haladásról, OKR ≠ bónusz. A második könyvvel: "mindenki értékesítő", caveat venditor, új ABC, servant selling. Módszertani mérleg kiírva: ugyanaz a szerző hoz egy 2 276 fős randomizált terepkísérletet és egy visszavont küszöbszámot (Fredrickson–Losada 3:1), jelölés nélkül, egy hangnemben — a wiki tanulsága: a bizonyítéktípus jósol, nem a szerző hírneve. (4, solid)
• mihaly-csikszentmihalyi — A flow fogalmának megalkotója (Chicago, Claremont); a wikiben a Drive (mastery mint belső motiváció), az Atomic Habits (Goldilocks-szabály: a képesség határán lévő feladat) és a Stolen Focus (az elmélyült figyelem mint a fragmentálás ellentéte) hivatkozza. Saját könyve nincs a forráslistában. (3 forrás, draft)
• keenan — Jim Keenan, A Sales Guy (Denver, 2011), a Gap Selling szerzője; volt IT-alelnök 300 M$-ral; a rés, a feltárás, "senkit nem érdekelsz"; Ramanujam–Tacke értékesítési párja, Miller B2B-változata, Rackham utódja; Voss beszélgetés-technikai párja (Keenan a mit, Voss a hogyan). (3)
• ann-handley — MarketingProfs tartalomigazgató, a Content Rules és az Everybody Writes szerzője; írás mint szokás, patologikus empátia, brand journalism; Miller végrehajtási szintje, Godin és Pulizzi írói kézikönyve. (1)
• joe-pulizzi — Penton Media, a "content marketing" kifejezés 2001-től, a Content Marketing Institute alapítója (2007), Content Marketing World; Godin tantervének kiadói folytatója, Miller receptjének stratégiai kiegészítője, Sharp ellenében a keresés-vezérelt B2B tanúja. (1)
• phil-barden — Volt Unilever/Diageo/T-Mobile márkavezető, a Decode tanácsadója, a Decoded szerzője; autopilot/pilóta, nettó érték, célérték, a márka mint keret; Sharp mikroszintű párja, Sutherland rendszerezett, Lindstrom lektorált változata. (1)
• ryan-holiday — American Apparel marketingigazgató, Tim Ferriss és Tucker Max PR-ese, a Trust Me, I'm Lying és a Growth Hacker Marketing szerzője, később sztoikus szerző; a "megtért" hagyományos marketinges, aki Chen, Ellis, Ginn, Elman és Ries tételeit szintetizálja; a wiki bevezetés- és nulláról-egyre forrása, Sharp bevezetési kiegészítője, Godin termékoldali folytatója. (1)
• nir-eyal — A Hooked szerzője (Stanford GSB, NirAndFar.com, két startup, Shiv- és Habif-kurzusok); a horog gyártója; Clear termékoldali párja, Sharp mellett a használat gyakoriságának mechanizmusa, Pink jutalom-vitájának másik fele; az Indistractable-fordulat szerkesztői megjegyzésként. A Hari-vita (Indistractable, "push the button"). (2, solid)
• b-j-fogg — Stanford Persuasive Technology Lab; B = MAT, három motivátor, hat egyszerűségi tényező, "képesség a motiváció előtt", Fogg–Nass reciprocitás; Tiny Habits (Clear szokásláncolásának forrása); stub. Hari: a labor Harris szemével; draft. (3)
• marty-cagan — HP, Netscape/AOL, eBay (SVP product), az SVPG alapítója, az Inspired szerzője; termékfelfedezés, prototípus-teszt, charter user program; R–T validálás-párja (élmény köré vs. ár köré), Moore referencia-mechanikája, Sutherland és Lindstrom "a vevő nem tudja" tételének termékes oldala. + Knapp mint a felfedezés receptírója: egyetértés és eltérés rögzítve. (2, solid)
• richard-rumelt — UCLA-professzor, egykori JPL-rendszermérnök, Harvard-doktor, a Good Strategy/Bad Strategy szerzője, a "bad strategy" fogalom megalkotója; kernel, közeli cél, láncszem, tervezés, hullámok; a wiki stratégia-minőségi tesztje: Porter a diagnózis, Sharp a végrehajtás, Rumelt a "stratégia-e egyáltalán". (1)

• chris-voss — Az FBI volt vezető nemzetközi emberrablási tárgyalója (Schilling, Dos Palmas, Haiti, Ecuador, Watson), a Black Swan Group alapítója, a Never Split the Difference szerzője; taktikai empátia, a "nem", kalibrált kérdés, Ackerman, fekete hattyú; Keenan beszélgetés-technikai párja, R–T árintegritásának taktikai oldala, Cialdini elveinek hivatkozás nélküli használója. (1)

• robert-cialdini — ASU-professzor, az Influence szerzője, három év beépülés + kísérletek; "click, run", hét elv, jujitsu, az etikai vonal a bizonyíték hamisítása; Sharp halmazon-belüli párja, Berger fogadó-oldali forrása, Sutherland pszicho-logikájának célpont-oldali leírója; Opower vezető tudósa. (3, solid)

• cass-sunstein — Jogtudós (Chicago, majd Harvard; OIRA 2009-12), a Nudge társszerzője; libertárius paternalizmus, nyilvánossági elv, semlegesség és szólásszabadság-korlát, konformitás-kutatás, közzététel mint szabályozó; a wiki etikai mércéjének forrása, Eyal önvizsgálatának külső párja. (1)
• richard-thaler — viselkedési közgazdász, Nobel 2017; a mentális könyvelés, a méltányossági árkorlát, a tervező–cselekvő modell és a választási architektúra forrása; a wiki vásárlás-pillanat és ár-keret elmélete, Sharp növekedési nullhipotézise mellett; viták Kahnemannal, Gigerenzerrel, Normannel, Pinkkel, Talebbel (10 forrás, solid)
• edward-deci — Richard Ryannel az önmeghatározás-elmélet (SDT) alkotója; Soma-kocka 1969, a jutalom kiszorítja a belső motivációt (128 kísérletes metaanalízis), kompetencia–autonómia–kapcsolódás; Pink, Eyal és Hari közvetítésével, saját könyve nincs a forráslistában; viták Clearrel, Sharppal, a változó jutalomról Eyallal (3 forrás, solid)
• amos-tversky — Kahneman társszerzője (heurisztikák 1974, kilátáselmélet 1979), Thaler mentora; "Amos jóváhagyná?"; Jensen vacsorája. Bővítve a thinking-fast-and-slow beolvasásával (2026-09-14): az 1969-es jeruzsálemi szeminárium és a Café Rimon; a módszer, amely véletlenül tette híressé a munkát (a kérdések teljes szövegének közlése, hogy az olvasó saját magán lássa a hibát); a horgonyzás két mechanizmusáról folytatott, évtizedekig eldöntetlen vitájuk, amelyben mindkettőjüknek igaza volt; és a "lawyers for the misguided" minősítés. (2, solid)
• david-ogilvy — Ogilvy & Mather-alapító (1949), szakács, Aga-ügynök, Gallup-kutató; a reklám információ, a mérce az eladás; tényezők, nem szabályok; ígéret, márkaimázs 30 évre, hosszú copy, direct response, kutatás viselkedéssel; kampányai (Rolls, Hathaway, Schweppes, Dove, Puerto Rico, Sears, AmEx) és bevallott kudarcai; a hat óriás; Sutherland főnöke, Holiday mottója, Godin elődje, Sharp ellenpárja és társa. (3, solid)
• claude-hopkins — Scientific Advertising (1923), "salesmanship in print" iskola; tesztpiac, kuponos minta, copy-kutatás feltalálója; Schlitz 5 oldal; "becoming style" = márkaimázs egy generációval előbb; Ogilvy "Hopkins with a college education"; stub. Wu: prédikátorból patikaszer-reklámos, Dr. Shoop's, Liquozone, 1905–06 bukás, Lasker és Pepsodent, kettős portré. (2)
• bill-bernbach — DDB (VW "Think small", "Lemon", Avis "No. 2"); a kreatív forradalom, az eredetiség és a kutatásellenesség hőse Ogilvy/Hopkins ellenpólusaként; "unchanging man"; stub. (1)
• john-doerr — Kleiner Perkins-partner, Intel-gyakornok 1975-ben Grove alatt, a Google első nagy befektetője (11,8 M$ 12%-ért), a Measure What Matters szerzője, az OKR "Johnny Appleseedje"; a wiki végrehajtás- és mérés-forrása: Rumelt a teszt, Sharp a tartalom, Doerr a negyedéves mérőrendszer; érintettség (portfóliócégek, BetterWorks). (1)
• andy-grove — Gróf András, az Intel harmadik alkalmazottja és CEO-ja (1987–98), az OKR atyja (iMBO 1971, High Output Management), "Intel delivers", párosított mutatók, one-on-one, kultúra mint hatékonyság, Operation Crush; Rumeltnél az inflexiós pont és a "kilépnénk a memóriából"; stub. (2)
• jake-knapp — Design sprint-kitaláló (Google: Priority Inbox, Hangouts; GV design partner 2012-től, 100+ sprint), a Sprint társszerzője John Zeratskyval és Braden Kowitz-cal, Michael Margolis (interjú) és Daniel Burka (Goldilocks) mellett; a felfedezés receptírója Cagan elve mellé; kézikönyv-stílus, GV-esettár, befektetői érdek. (1)
• neil-rackham — Brit kutató pszichológus, a Huthwaite alapítója, a SPIN Selling szerzője; 35 000 hívás, 116 viselkedés; "ne higgy a csúcsteljesítőnek"; a nagy eladás más; az egyetlen adatalapú értékesítési forrás a wikin: Keenan és Voss elődje, Cialdini zárás-mechanizmusának terepi mérője. (1)
• allan-dib — Ausztrál vállalkozó és coach, az 1PMP szerzője; Kennedy–Abraham–Gerber–Girard örököse, Godin és Miller rokona, Sharp ellenpólusa a niche és a branding kérdésében; kevés adat, erős végrehajthatóság. (1)
• johann-hari — A Stolen Focus szerzője: újságíró, 250 interjú, a Provincetown-kísérlet; a figyelemválság mint rendszerprobléma; a 2011-es plágium-ügy és a hangfelvételek; Eyal ellenoldala, Godin folytatója, Sharpot nem érinti. (1)
• tristan-harris — Bűvész, Fogg-tanítvány, a Google első design ethicistje, Center for Humane Technology; "screen time, not life time"; Aza Raskin (végtelen görgetés, voodoo baba) és James Williams (három fény) ugyanitt; stub. (1)
• barry-schwartz — Swarthmore-i szocitálteoretikus pszichológus, a the-paradox-of-choice (2004) szerzője; tőle származik a wiki maximalizáló/kielégítő fogalompárja mérőeszközzel (Maximization Scale), a másodrendű döntések és a chooser/picker megkülönböztetés. Piackritikus kiindulópont (The Costs of Living, 1994), ehhez keresett pszichológiai bizonyítékot — ezt a wiki módszertani fenntartásként rögzíti. A becsületére: a korrelációt korrelációnak nevezi, a depresszió-láncot spekulációnak. (1)
• sheena-iyengar — Columbia Business School; a lekvár-kísérlet (Iyengar–Lepper 2000) és a 401(k)-vizsgálat (~750 000 munkavállaló, ~1 000 cég) szerzője. A wiki azért tart róla külön oldalt, mert ugyanaz a kutató, ugyanaz a kérdés — a laborkísérlete megbukott, a nagy mintás terepadata áll: pontosan az a szabály, amit a replication-crisis oldal fogalmaz meg (a bizonyítéktípus jósol, nem a szerző hírneve). The Art of Choosing (2010) nincs beolvasva. (2)
• tim-wu — Columbia jogászprofesszor, a "net neutrality" névadója, a Master Switch és a The Attention Merchants szerzője; figyelem mint termény, lefelé tartó verseny, disenchantment és lázadás, propaganda mint a reklám nagytestvére, a szabadság mint az opciók tudata, zoning ("hol és mikor"). (1)
• marty-neumeier — Márkastratéga és designer (Liquid Agency, korábban Apple/Netscape/Adobe/HP-tanácsadó), a Critique alapító szerkesztője; a "whiteboard overview" műfaj kitalálója (The Brand Gap, Zag, The Designful Company, The Brand Flip; beolvasva: zag és the-brand-flip); "a brand isn't what you say it is, it's what they say it is", onlyness, radikális differenciálás, zsúfoltság, törzs, storyframing, "design, don't decide". Sharp ellenpólusa a pozicionálásban — a vita lezárva a Zaggel: kategória-szintű differenciálás; Miller rokona az üzenetben, Rumelt párja a designban; tanácsadói érdekeltség, forrás nélküli adatok. (2)
• ben-horowitz — A Netscape termékvezetője, a Loudcloud/Opsware alapító CEO-ja (0,35 $/részvény → 1,65 Mrd $ HP-exit), majd Marc Andreessennel az a16z társalapítója; a the-hard-thing-about-hard-things szerzője. A wiki végrehajtás- és szervezet-szerzője: ahol richard-rumelt a stratégia kernelét és john-doerr a mérőrendszert adja, ő azt, mi történik, amikor a koherens cselekvést emberekkel kell elvégeztetni egy haldokló cégben. andy-grove harmadik — és egyetlen gyakorlati — közvetítője a wikiben; andrew-chen partnere (ugyanaz a portfólió, ugyanaz a módszertani korlát); marty-cagan Netscape-es kortársa. Marketinges tartalma gyakorlatilag nincs; egy ember, egy cég, túlélő minta → silent-evidence. (1)
• edward-bernays — Freud unokaöccse, a Creel-bizottság munkatársa, "a PR atyja", Propaganda (1928); a csoportszokás megváltoztatása mint keresletteremtés; a CBS Tiffany-pozicionálása; a "Torches of Freedom" legenda Wu forráskritikájával cáfolva; stub. (1)
• morgan-housel — Pénzügyi újságíró (Motley Fool, WSJ) és a Collaborative Fund partnere, a the-psychology-of-money szerzője; nem kutató. A wikiben összekötő szövet: Taleb, Kahneman, Duke és Storr állításaihoz ad hozzáférhető nyelvet és konkrét számokat — saját kutatás és marketingadat nélkül.

• peter-thiel — A PayPal társalapítója (Confinity 1998; 2000-ben 50-50 fúzió Musk X.com-jával; 1,5 Mrd $-os eBay-exit 2002-ben), a Palantir és a Founders Fund alapítója, a Facebook első külső befektetője; Stanfordon René Girard tanítványa, innen a mimetikus verseny-tézis. A zero-to-one a 2012-es CS183 kurzus jegyzeteiből készült (Blake Masters volt a jegyzetelő hallgató). A wikiben a monopólium-tézis, a hatványtörvény és a disztribúció szerzője — és a legerősebb módszertani figyelmeztetés hordozója: befektető, nem kutató, saját portfólió mint esettár, nulla kontrollcsoport, érdekelt fél. Thiel, andrew-chen és ben-horowitz nem független források (ugyanaz a szilícium-völgyi kockázatitőke-kör, átfedő portfólió, közös esettár) → silent-evidence. (1 forrás, draft)

• rob-fitzpatrick — YC-alapító (Habit: közösségi hirdetési tech, három év, elégett befektetői pénz, Sony- és MTV-üzletek), a the-mom-test szerzője. Saját meghatározása szerint technikus, nem sales-es — ezért ír a nulláról. A wiki kérdéstechnikai kézikönyve: a market-research-limits diagnózisát osztja, de a kérdezést megjavítja, nem elveti (Norman ellenpólusa, Keenan rokona). Nulla mérés, tiszta túlélő minta — a fő tétele máshonnan (Kahneman, Wilson, Shotton, Rackham, Norman) jól alátámasztott. (1)

Könyvek

• the-psychology-of-money — Morgan Housel, The Psychology of Money (2020): a pénzzel való bánás soft skill, nem kemény tudomány — Ronald Read, a 8 millió dolláros hagyatékot hagyó házmester vs. Richard Fuscone, a csődbe ment Harvard-MBA. Öt tétel: szerencse és kockázat ugyanannak az éremnek a két oldala (Bill Gates és Kent Evans); a farok hajtja a hozamot (Berggruen, Disney, Russell 3000: 40% tartós bukás, a hozam 7%-tól); az "elég" és a mozgó célpont; a megtakarítási ráta > hozam, és a mozgástér > mindkettő; ésszerű (reasonable) > racionális. Kritikailag: nulla saját kutatás, nulla marketingadat, túlélő minta — a mért rész (farok-eloszlások, Malmendier–Nagel, Morningstar) és az anekdotikus rész élesen szétválasztva a könyvoldalon. Beolvasva 2026-09-14, 2-23. rész. (draft)
• the-mom-test — Rob Fitzpatrick, The Mom Test (2013): "ne kérdezz senkit arról, jó ötlet-e az üzleted" — a Mom Test három szabálya (az ő életükről, múltbeli konkrétumról, beszélj kevesebbet) olyan kérdéseket termel, amelyekre még az anyád sem tud hazudni → mom-test-rules, good-question-bad-question. A fő ellenség a hamis pozitív: bók, vatta és ötlet, terelés / horgonyzás / ásás ellenszerrel → compliments-fluff-and-ideas; a kimondott szó helyére az elköteleződés valutája lép (idő, hírnév, pénz) → commitment-currencies, ami Rackham advance-ének (call-stages-and-advances) felfedezési párja; a szegmentálás nála felderítési, nem növekedési, ki-hol párral → customer-slicing. Anekdoták: a két anya-párbeszéd, az MTV-riportok (90% felesleges), a 10 millió dolláros "I would definitely buy that", az 5 perc alatt megölt dealflow-ötlet, a "Can I buy the prototype?". Módszertani fenntartás: nulla kontrollcsoport, nulla mérés, tiszta túlélő minta — bizonyítékként nem áll meg. Ugyanakkor a fő tétele (a kérdezés torzít, a múltbeli viselkedés informatív) több független, mért forrással egybevág (Kahneman helyettesítése, Wilson indoklás-hatása, Shotton adatai, Rackham 35 000 hívása, Norman terepmegfigyelése) — a wiki eljárásként fogadja el, nem bizonyítékként. Beolvasva 2026-09-14, 1-29. rész. (draft)
• to-sell-is-human — Daniel H. Pink, To Sell Is Human (2012): "mindenki értékesítő" — az 1/9 hagyományos eladó mellett a másik 8/9 is non-sales sellinget végez, Pink saját felmérése szerint a munkaidő ~40%-ában → non-sales-selling. A háttér az információs aszimmetria vége: caveat emptor helyett caveat venditor (Akerlof citromjaitól a CarMax kifelé fordított monitorjáig, SK Motors nyolc vevő/nap vs. CarMax ugyanennyi negyed óra alatt) → information-parity-and-caveat-venditor. Az "Always Be Closing" helyére új ABC lép — Attunement, Buoyancy, Clarity —, rá három képesség (pitch, improvise, serve) → new-abc-of-selling, perspective-taking, buoyancy-and-explanatory-style, problem-finding, pitch-formats, improv-rules-for-selling, servant-selling. A legerősebb anyaga nem az értékesítésről szól: a kenyai matatu-terepkísérlet (2 276 sofőr, randomizált, biztosítási kárigény mint kimenet: −2/3 kárigény, −50% súlyos baleset) és Grant–Hofmann kézhigiénia-tábláinak két hulláma (a "PREVENTS PATIENTS" működött, a "PREVENTS YOU" nulla) → servant-selling, purpose-motive; plusz a metaanalízis, hogy az extraverzió nem jósolja az eladást (35 vizsgálat, 3 806 fő, r = 0,07) → ambivert-advantage. Korlátok, ezek adják a kritikai szakasz gerincét: a központi 40%-os adat önbevallásos, nem lektorált, a szerző által megrendelt felmérés → market-research-limits; a "Buoyancy" fejezet gerince a visszavont Fredrickson–Losada 3:1 pozitivitás-arány (Brown–Sokal–Friedman 2013; az American Psychologist visszavonta a modellezési részt), amelyhez Pink még önteszt-linket is ad; a ráhangolódás-fejezet két lába (Galinsky hatalom-primingje, a Guéguen-féle mimikri- és érintés-irodalom) a replikációs válság hatálya alatt áll → replication-crisis; és a "mindenki értékesítő" tézis nem cáfolható → narrative-fallacy. Sharp-korlát kimondva: a tömegpiaci penetráció nem egyéni meggyőzésből jön. Beolvasva 2026-09-14, 2-17. rész. (solid)
• the-tipping-point — Malcolm Gladwell, The Tipping Point (2000): a wiki legkockázatosabb forrása, rétegezve felvéve. Innen jön a szakma fél szókincse (tipping point, connector, maven, stickiness) és az influencer-marketing gondolati alapja — és a központi állításai közül négy megdőlt. Amit a wiki elvet: a kevesek törvényét (Connector / Maven / Salesman; "no one else matters") Watts mérései ellen; a betört ablakok oksági állítását a New York-i bűnözésről (országos csökkenés, rossz időrend, átlaghoz húzás); a Stanford Prison Experimentet (nem volt kísérlet); a 38 szemtanút (újságírói tévedés); és a 150-es Dunbar-számot mint konstanst. Amit átvesz: a ragadósságot (ez az egyetlen mért fejezet — Wunderman aranydoboza +80% vs. +19,5%, Leventhal térképe 3% → 28%, a Sesame Street Distractere és szemkamerája, a Blue's Clues ötszöri ismétlése), a kontextust mint kérdést, a terjedés küszöb-logikáját (amit Chen mér ki), a fordítást (leveling / sharpening / assimilation), és az Airwalk fel- és leszállását. Olvasási szabály: amikor Gladwell mért dolgot ír le, jó; amikor magyaráz, rossz. Beolvasva 2026-09-14, 1-9. rész. (draft)
• this-is-marketing — Seth Godin, This Is Marketing (2018): a marketing változás előidézése, nem hirdetés; öt lépés (dolog → a kevesek → történet a legkisebb életképes piacnak → terjesztés → évekig jelen lenni); a kultúra normalizációval változik (people-like-us-do-things-like-this), a kultúra motorja a státusz két mércével (affiliation-vs-dominion), a változásé a feszültség (tension-and-forward-motion); plusz a permission asset, a szemiotika, az érzelmi munka és az XY-pozícionálás. Nulla saját mérés, kizárólag túlélő minta, sok nem falszifikálható állítás — a wikiben hipotézis-gyűjtemény, nem bizonyíték; ahol Sharppal ütközik, Sharp áll. (beolvasva 2026-09-14)
• the-paradox-of-choice — Barry Schwartz, The Paradox of Choice: Why More Is Less (2004): a wiki egyik legtöbbet hivatkozott állításának forráskönyve — és az az állítás időközben megszűnt állni. A lekváros pult (Iyengar–Lepper 2000: 24 vs. 6 íz, 3% vs. 30% vásárol) átlagos hatásmérete két metaanalízisben (Scheibehenne 2010: ~50 kísérlet, ~5 000 fő; Chernev 2015) gyakorlatilag nulla; a hatás négy moderátortól függ (előzetes preferencia, rendező elv, idői nyomás, szakértelem) → choice-overload, replication-crisis. Ami áll a könyvből: (1) satisficing — a maximalizáló/kielégítő üzemmód mérőeszközzel (13 tételes Maximization Scale; a maximalizáló objektíve jobb, szubjektíve rosszabb állást szerez; a boldogtalanság-összefüggés korreláció, nem okság, és Schwartz ezt ki is írja); (2) a konfliktus → halasztás mechanizmus (Tversky–Shafir Sony/Aiwa: 66% → 54% két jó opcióval, 73% egy gyengébbel — az indok konvertál, nem a szűkítés) → decoy-effect; (3) másodrendű döntések (szabály, vélelem, sztenderd, rutin) — a vásárló saját alapértelmezései, Sharp prózai hűségének döntéselméleti magyarázata → defaults-and-status-quo; (4) a megbánás mint döntéskiváltó → counterfactual-thinking; (5) adaptáció és emelkedő elvárások → hedonic-adaptation; (6) az indoklás elrontja a preferenciát (Wilson) → market-research-limits. A legjobb bizonyíték nem laborból jön: sheena-iyengar, Huberman és Jiang 401(k)-adata ~750 000 munkavállalón, ~1 000 cégnél (minden további tíz alap ~2 százalékpont részvételcsökkenés). Korlátok, ezek adják a kritikai szakasz gerincét: 2004-es, replikációs válság előtti szociálpszichológia, egyszeri kis mintás kísérletekkel; a szerző normatív piackritikából indult (The Costs of Living, 1994), és ehhez keresett bizonyítékot; a depresszió-lánc egyetlen lépésében sem mért; a minta amerikai, felső-középosztálybeli. Sharp-korlát kimondva: ez nem a portfólió vágásának érve — a felületen egyszerre kevesebbet mutass, a készletben ne vágj → physical-availability. Beolvasva 2026-09-14, 2-13. és 17. rész. (draft)
• thinking-in-bets — Annie Duke, Thinking in Bets (2018): a döntés minősége ≠ a kimenet minősége. A kimenet két forrásból áll — döntésminőség és szerencse —, ezért egyetlen kampány eredménye n = 1 minta, amiből a döntésre következtetni statisztikai hiba (resulting). Az élet póker, nem sakk: rejtett információ + szerencse, ezért nem a biztosság a cél, hanem a bizonytalanság megbecslése és kimondása százalékban. Hat eszköz: kimenet/döntés szétválasztása, hitkalibrálás, kimenet-besorolás szerencse/tudás vödrökbe, igazságkereső csoport (charter + Merton CUDOS), backcasting + premortem, mentális időutazás (10-10-10, Ulysses-szerződés, tilt). Korlát, amit a wiki kiír: a póker zárt szabályrendszerű, ismert eloszlású, azonnali visszajelzésű környezet — pont Kahneman két intuíció-feltétele —, a marketing egyike sem; nulla marketinges adat, nulla saját mérés, másodlagos források + anekdoták. (1 forrás, draft)
• the-hard-thing-about-hard-things — Ben Horowitz, The Hard Thing About Hard Things (2014): a wiki egyetlen forrása a stratégia végrehajtási és szervezeti oldaláról. Nem marketingkönyv — nincs benne penetráció, elérés, árazás vagy kampányhatás —, az értéke az, hogy megmagyarázza, miért nem hajtódik végre a jó stratégia. Négy hozadék: (1) wartime-and-peacetime-ceo — a vezetési üzemmód a versenyhelyzet függvénye, nem a vezető alkata; a wiki how-firms-compete rétegmodellje adja hozzá a diagnózist, és ez rétegzi Rumelt kernelét (a koncentráció háborús logika, békeidőben a szétosztott kreativitás a helyes); (2) lead-bullets — "nincs ezüstgolyó, csak sok ólomgolyó": ha a kategória vásárol, csak nem tőled, termékproblémád van, és a kategóriaváltás menekülés (a zag-tanács szükséges korlátja); (3) management-debt — a technikai adósság szervezeti párja, saját fogalomalkotása; (4) hire-for-strength és executive-hiring-and-firing — "hire for strength, not lack of weakness", a Peter-elv, a "Law of Crappy People" és a skálázás-anticipációs tévedés, plusz kész forgatókönyvek elbocsátásra, vezető kirúgására és barát lefokozására. Plusz people-products-profits (a "jó hely dolgozni" üzemi definíciója, a kultúra mint sokk, "bad news travels fast") és the-struggle (döntés 10%-nyi információval, a társadalmi hitel-mátrix). A legkonkrétabb mutató-kritika a wikiben: "management purely by numbers is like painting by numbers" → goodharts-law. Marketingesnek legérdekesebb: a Loudcloud → Opsware fázisváltás (eladta az összes vevőjét és bevételét, megtartotta a szoftvert) és a "mi vagyunk az aranystandard" pozicionálás készpénzre váltása a HP-tárgyaláson → liquid-brands. Korlátok, ezek adják a kritikai szakasz gerincét: egy ember, egy cég, túlélő minta, nulla kontrollcsoport, nulla marketinges mérés — és a könyv maga idézi a cáfoló bázisrátát (Doug Leone: húsz év alatt nulla milliárdos kimenet egymást követő leépítések után) → silent-evidence; explicit bázisráta-elutasítás ("I don't believe in statistics. I believe in calculus.") → forecasting-limits; és a "wartime CEO" könnyen olvasható mentségként rossz vezetői viselkedésre. Nem független megerősítése a the-cold-start-problem-nek: ugyanaz a cég (a16z), ugyanaz a módszertani korlát. Beolvasva 2026-09-14, 2-48. rész. (draft)
• the-hero-with-a-thousand-faces — Joseph Campbell, The Hero With a Thousand Faces (1949): a monomítosz — elválás — beavatás — visszatérés, 17 állomással —, a marketinges hősutazás-sablonok forrásműve. A wiki eddig csak másodkézből (StoryBrand, Vogler, Pixar) ismerte; ez az oldal az eredeti szerkezetet rögzíti, és éles határt húz aközött, amit Campbell állít, és amit a marketing csinál belőle: az eredetiben a hős átalakul (a hívás elutasítása, a küszöb őre, az apával való kibékülés, a visszatérés kudarca), a StoryBrand-változatban a hős megvesz valamit — ez a szerkezet kibelezése, nem finomítás → customer-as-hero, monomyth. A marketinges haszon a felismerhetőségből jön, nem az igazságból: az archetípus előre felépített memóriastruktúra → archetypes-as-memory-structures. Korlátok, ezek adják a kritikai szakasz gerincét: a módszer csak hasonlóságot gyűjt (az előszó kimondja), a mintaszabály falszifikálhatatlan ("ha egy elem hiányzik, akkor is implikálva van"), a magyarázó gépezet a jungi kollektív tudattalan empirikus alátámasztás nélkül, az anyag kontextus nélkül idézett szöveghely, a nőalakok a hős fejlődési fokai, és nincs benne se mérés, se marketinges adat — minden alkalmazás a wiki fordítása, tehát hipotézis. Valódi feszültség narrative-fallacy-vel: Campbell épp azt ünnepli, amit Taleb hibának nevez. Beolvasva 2026-09-14, 1. és 3-47. rész. (draft)
• thinking-fast-and-slow — Daniel Kahneman, Thinking, Fast and Slow (2011): a wiki alapkönyve, ~193 ezer szó, és az első elsőkezű forrás arra a tucatnyi állításra, amelyet eddig Taleb, Thaler, Shotton, Barden és Cialdini közvetítésével ismertünk. Három hozadék: (1) system-1-and-system-2 — a kanonikus kétrendszeres szótár, beleértve Kahneman saját fenntartását, hogy a rendszerek fikciók, nincs agyi helyük; a lusta 2. rendszer (ütő-labda: Harvard/MIT/Princeton >50%), a kérdéshelyettesítés, a WYSIATI és a halo-hatás. (2) prospect-theory — a wiki loss-aversion és behavioral-pricing oldalainak hiányzó gerince: referenciapont, csökkenő érzékenység, 1,5-2,5-es veszteségkerülés, a döntési súlyok táblázata (2% → 8,1; 98% → 87,1) és a négyes minta, amely megmondja, mikor fordul a veszteségkerülés kockázatkeresésbe. (3) peak-end-rule — a két én, a csúcs-vég szabály és az időtartam-elhanyagolás (kolonoszkópia-vizsgálat 154 betegen; a hidegkéz-kísérletben 80% választotta újra a hosszabb, fájdalmasabb epizódot). Plusz anchoring (index 55%, ingatlanosok 41%), availability-heuristic (a stroke 2× annyi halált okoz, mint az összes baleset, de 80% fordítva tippel), representativeness-and-base-rates (Linda: a Stanford GSB döntéstudományi doktoranduszainak 85%-a hibázik), regression-to-the-mean, planning-fallacy + reference-class-forecasting (Flyvbjerg: a vasúti utasszám 106%-kal túlbecsülve, a költség 45%-kal; a skót parlament 40 → 431 M£), when-to-trust-intuition (Meehl ~200 vizsgálata; a szakértői intuíció két feltétele; a 25 vagyonkezelő nyolcéves korrelációja 0,01), single-vs-joint-evaluation. Korlátok: a 4. fejezet (viselkedési priming) Kahneman saját 2017-es visszavonása alatt áll — ugyanabban a könyvben van a legrobusztusabb és a legtörékenyebb anyag → replication-crisis; a kísérletek egyszeri, nagy tétű, explicit döntésekről szólnak, nem heti polci vásárlásról, ezért Sharp nullhipotézise áll. Beolvasva 2026-09-14, 2-44. rész. (solid)
• the-undoing-project — Michael Lewis, The Undoing Project (2016): nem fogalmi, hanem történeti és módszertani forrás — daniel-kahneman és amos-tversky tizennégy éves együttműködésének életrajza. Három hozadék: (1) a két legfontosabb személyoldal életrajzi gerince (Kahneman bujkálása a megszállt Franciaországban és az IDF kiválasztási rendszere 1955-ből; Tversky ejtőernyős-kitüntetése, a "features of similarity" és a hasonlóság aszimmetriája, a "negative science" módszer); (2) a fogalmak keletkezéstörténete — hogy a "kis számok törvénye" statisztikusokról szólt, hogy a Tom W-hez tartozó "Dick" kísérlet a értéktelen információ hatását mérte, hogy a horgonyzásról soha nem írtak önálló cikket, mert nem tudtak megegyezni, hogy a kilátáselméletet egy éven át megbánás-elméletként próbálták megírni, hogy a keretezés melléktermék volt, és hogy a "Prospect Theory" név marketingdöntés; (3) az egyetlen valóban új fogalom, a counterfactual-thinking (undoing, szimulációs heurisztika, a "majdnem" fájdalma). Plusz két erős esettanulmány a statisztikai szabály vs. szakértői intuíció tételhez: az Oregon Research Institute gyomorfekély-kísérlete (a modell veri a legjobb orvost is, mert az orvos önmagával sem ért egyet) és Daryl Morey tíz éve a Houston Rocketsnél. Korlátok: életrajz, nem tudomány; nulla marketinges adat; aszimmetrikus forrásbázis (Tversky 1996-ban meghalt); és a könyv maga is illusztrálja a narrative-fallacy-t, mert egy kutatási programot barátságdrámává formál — a tényei használhatók, az ok-okozati elbeszélése nem bizonyíték. A Gigerenzer-fejezet érzelmi, nem szakmai → gerd-gigerenzer. Beolvasva 2026-09-14, 1-15. rész. (draft)
• the-righteous-mind — Jonathan Haidt, The Righteous Mind (2012): három alapelv a morálpszichológiából. (1) Az intuíció jön először, a stratégiai érvelés másodszor — az elefánt és a lovas; a lovas nem gondolkodó, hanem ügyvéd és sajtóosztály (morális elnémulás: 1620 ártalmatlan tabusztoriból 38%-ban kitalált áldozat, és a cáfolat után sem változott az ítélet; Perkins: az IQ csak a saját oldali érvek számát jósolja; Gilovich: "Can I / Must I believe it?"). (2) Az erkölcs több, mint ártalom és méltányosság — hat morális alap (Care, Fairness-mint-arányosság, Loyalty, Authority, Sanctity, Liberty) mint ízreceptorok, kultúránként más konyhával; MFQ 1600 → 132 000 fő; WEIRD-torzítás, ahol a társadalmi osztály hatása nagyobb volt, mint a városé. (3) Morality binds and blinds — morális mátrix, "follow the sacredness", a kaptárkapcsoló (Durkheim kollektív pezsgése, McNeill izomkötése, parochiális oxitocin) és a morális tőke (Sosis 200 kommunája: világi 6% vs. vallásos 39% túlélés 20 év után, a költséges lemondások lineáris hatásával; Putnam: "belongingness, not believing"). Korlátok: a tisztaság- és undor-priming vonal (fingspray, Zhong Macbeth-hatása, Helzer–Pizarro) a replikációs válság árnyékában; a hat alap szerkezete adathoz igazított, nem előzetesen regisztrált; az MFQ önszelektált mintán fut, szegmensméret nem vezethető le belőle; a csoportszelekció érvelés, nem kísérlet; egyetlen marketinges adatot sem tartalmaz; és a könyv fele amerikai politikai értelmezés — a wiki a mechanizmust veszi át, az értékelést nem. Beolvasva 2026-09-14, 3-111. rész. (draft)
• the-design-of-everyday-things — Don Norman, The Design of Everyday Things (1988; átdolgozott kiadás 2013): a termék maga kommunikál a vevővel, és ha rosszul kommunikál, a felhasználó magát hibáztatja — ezért a hiba láthatatlan marad. A hat alapfogalom (affordance, signifier, mapping, feedback, constraint, conceptual model) és az éles distinkció: "affordances determine what actions are possible; signifiers communicate where the action should take place". A system image (termék + doksi + honlap + reklám + eladó) az egyetlen csatorna a tervező és a vevő modellje között. A cselekvés hét szakasza és a két szakadék (végrehajtás / értékelés); a három feldolgozási szint (visceral / behavioral / reflective) és hogy az ajánlás a reflektív szinten születik. "Human error? No, bad design": slip vs. mistake, az öt miért és a gyökérok-elemzés kritikája (az F-22 "pilótahibája"), a svájci sajt modell, tanult tehetetlenség, checklist / jidoka / poka-yoke / NASA ASRS, az automatizálás paradoxona (Royal Majesty). Tudás a fejben vs. a világban (Nickerson–Adams penny, a 10 frankos érme öthetes bukása, a jelszószabály, ami csökkenti a biztonságot). HCD és a kettős gyémánt, design research vs. market research, Norman törvénye ("a termékfejlesztés az indulás napján késésben és a kereten felül van"), featuritis és Youngme Moon, inkrementális vs. radikális innováció és a húszéves szabály (a videotelefon 140 éve). Korlátok: érvelő, nem mért mű; a példák nagy része anekdota; nincs adat arról, mennyit ér a jó design eladásban vagy megtartásban; és Norman maga mondja ki, hogy a HCD nem vezet radikális innovációhoz. Sharp nullhipotézise áll: a használhatóság megtartási és ajánlási, nem akvizíciós eszköz — Norman előszava szerint a vásárlási és a használati kritériumok "surprisingly little overlap"-ot mutatnak. Beolvasva 2026-09-14, 4-11. rész. (draft)
• the-status-game — Will Storr, The Status Game (2021): az emberi élet véget nem érő játék kapcsolódásért (connection) és rangért (status) — és a státusz nem hiúság, hanem tápanyag (Marmot Whitehall-vizsgálata: a ranglétra alján 40-64 évesen 4× halálozási kockázat, jövedelemtől függetlenül; 12 000 brit felnőttön a jövedelem rangsorbeli helye jósolja az elégedettséget, az abszolút nem). A státusz relatív, lokális és kielégíthetetlen ("a hiba"), és szimbólumokból olvassuk gyorsan és javíthatatlanul (129 ms-os ruha-fotó → stabil rangítélet, figyelmeztetés és fizetett pontosság után is). Három módban szerezhető: dominancia / erény / siker — és a szabályok írják át a játékost, nem fordítva: ugyanaz a görbe termelte a sátánista pánikot (190 vádemelés, 83 elítélés, fizikai bizonyíték nélkül) és az ipari forradalmat (1750: <50 tanult társaság → 1850: ~1500; 746 tagonként +42% kiállító 1851-ben). Marketingnek: feltűnő fogyasztás és a fordított logóméret-görbe (+1 pont logóméret = −122 $ a Gucci-táskán), a négy presztízsjel és Cook savanyúkáposztája, a megaláztatás négy feltétele, az erényjáték "ramping up"-ja, és a hangos kisebbség mérete (brit progresszív aktivisták: a népesség 13%-a, de több posztot adnak, mint az ország többi része együtt). Korlátok: újságíró szerző, másodlagos forrás, jelöletlen bizonyítékerősséggel; a fő tézis cáfolhatatlan; extrém esetekből általánosít bázisráta nélkül; politikailag aszimmetrikus példaarány; és egyetlen marketinges adatot sem tartalmaz — minden alkalmazás a wiki fordítása, tehát hipotézis. Sharp nullhipotézise áll: a státuszmotívum a kategória láthatóságával és azonosulásával skálázódik, rejtett kategóriában ~nulla. Beolvasva 2026-09-14, 3-33. rész. (draft)
• the-cold-start-problem — Andrew Chen, The Cold Start Problem (2021): a "hálózati hatás" lebontása kétféleképpen — öt szakaszra (Cold Start Problem → Tipping Point → Escape Velocity → Hitting the Ceiling → The Moat) és három erőre (akvizíciós, elköteleződési, gazdasági). Központi felismerés: kicsiben a hálózati hatás romboló (anti-network effects), ezért a bevezetés egysége nem a piac, hanem az atomikus hálózat (Slack 3 fő és 2000 üzenet → 93% megmaradás; Zoom 2 fő; Airbnb 300 listázás/100 értékelt; BankAmericard Fresno 1958: 60 000 kártya egy napon). Metcalfe cáfolata és a Meerkat's Law (Allee-küszöb); a hard side (Wikipédia 0,02%, Uber power driverek 20% → 60%, Slack S-1: a vevők <1%-a = a bevétel 40%-a); a Magic Moment mérhető ellentéte, a "zero"; a Law of Shitty Clickthroughs (banner 78% → 0,3%) és a nem lineáris kaszkádja a virális hurokra; kontextusösszeomlás (Usenet, Eternal September); és hálózat vs. hálózat verseny (cherry picking, Google+ Big Bang Failure, a bundling korlátai). Korlátok: a16z-partner és ex-Uber szerző, az esettár nagyrészt a saját portfóliója, kizárólag túlélő minta kontrollcsoport nélkül; a Meerkat's Law analógia, nem modell; etikailag laposan kezelt taktikák. Elhatárolás: hálózati piacokra érvényes (keresleti oldali méretgazdaságosság), FMCG-re nem — Sharp nullhipotézise ott áll. Beolvasva 2026-09-14, 2-37. rész. (draft)
• the-choice-factory — Richard Shotton, The Choice Factory (2018): 25 viselkedési torzítás, fejezetenként egy, és mindegyiknél ugyanaz a hármas — klasszikus laborkísérlet → Shotton saját replikációja mai brit fogyasztón és valódi márkákkal → reklámalkalmazás. A könyv értéke a középső lépés: a laboreredmények kereskedelmi validációja, ~7 penny/fő költségen. Kiemelten: célkontextus a célcsoport mellé (Darley–Batson, Lumen nézési idő), életesemény-ablak (márkaváltás 8% → 21%, 60/60 változó), a fizetés fájdalma (érintőkártya −5% vs. készpénz +9% költésbecslés), napi vs. éves árkeret (5×), az árrelativitás (PG Tips 31% → 65%), a brand purpose cáfolata, Goodhart a digitális mérésben, pratfall-hatás (4,2-4,5/5 az optimális értékelés), a győztes átka a programmatic aukcióban, és a replikációs válság kezelése ("failures happen once, successes live on"). Korlátok: egyetlen saját replikáció sem lektorált, relatív effektusméretek, három Wansink-kísérlet, csupa brit FMCG/média eset, és a 2017-es programmatic környezet elavult. Sharp nullhipotézise áll: a halmazon belüli döntést és a végrehajtást javítja, a penetrációt nem érinti. Beolvasva 2026-09-14, 3-31. rész. (draft)
• zag — Marty Neumeier, Zag (2007): a valódi versenytárs nem a másik cég, hanem a piaci zsúfoltság (öt formában: termék, funkció, reklám, üzenet, média), ezért a verseny korlátai a cégből a vevő mentális dobozaiba költöztek; a válasz nem differenciálás, hanem radikális differenciálás ("when everybody zigs, zag") = új, birtokolható piaci tér (white space), amelynek tesztje az onliness-mondat ("Our brand is the ONLY ⸏ that ⸏", ahol az első hely a kategória). Ehhez 17 checkpoint (fókusz → trend → differenciálás → kommunikáció), a portfólió négy veszélye (contagion, confusion, contradiction, complexity) és az olló-papír-kő versenyciklus. Kétórás "whiteboard overview", ~24 ezer szó; nulla forrásmegjelölés, a good/different mátrix túlélési torzítás, megismétli a Reichheld-számokat, és a 2007-es "advertising death spiral" nem jött be. Sharp nullhipotézise áll — de a Zag zárja le a wiki Neumeier–Sharp vitáját: a radikális differenciálás kategória-szintű, és Neumeier premisszája maga Sharp következtetése. Beolvasva 2026-09-14, 4-44. rész. (draft)
• the-brand-flip — Marty Neumeier, The Brand Flip (2015): a márka a vevőé, nem a cégé ("a brand isn't what you say it is, it's what they say it is"); a régi modell (cég → márka → vevő) megfordítva: a cég vevőket teremt, a vevők a márkát, a márka tartja fenn a céget. 18 megfordítás három részben (termék → jelentés, eladás → beléptetés, cégidentitás → vevőidentitás, jobb termék → jobb vevő, szegmens → törzs; tekintély → hitelesség, versenyzés → differenciálás, folyamat → érték, funkció → élmény, büntetés → védelem; döntés → tervezés, terv → kísérlet, túlválaszték → egyszerűség, statikus → folyékony, storytelling → storyframing, tölcsér → létra), egyetlen eszköz köré rendezve: a Brand Commitment Matrix (IAM/POV). Kétórás "whiteboard overview", ~19,5 ezer szó; nulla lektorált mérés, minden adat kereskedelmi forrásból, a központi esettanulmány bevallottan kitalált, és a saját legjobb ellenpéldáján bukik ("a legrosszabb márka a legnagyobb légitársaság"). Sharp nullhipotézise áll: elérés és penetráció nincs a könyvben. Beolvasva 2026-09-14, 1-38. rész. (solid)
• the-black-swan — Nassim Nicholas Taleb, The Black Swan (2007; bővített kiadás 2010): a világot néhány ritka, extrém hatású, előre nem látott esemény alakítja, mi pedig az egész tudásipart arra építettük, hogy a gyakorit írja le; a fekete hattyú hármasa és megfigyelőhöz kötöttsége, a pulyka-probléma, Extremistan és Mediocristan, narratív tévedés, néma bizonyíték, ludikus tévedés, episztemikus arrogancia és Tetlock, Poincaré és Popper előrejelzési korlátai, Máté-hatás és hosszú farok, a Gauss-görbe mint "Great Intellectual Fraud", Mandelbrot fraktáljai és a szürke hattyú, LTCM; a válasz nem jobb előrejelzés, hanem más kitettség: súlyzóstratégia, negyedik negyed, robusztusság. Esszé, nem mérés — anekdotikus, polemikus, érdekelt (Taleb a saját tézisére fogadott); a marketinges hozadéka a bizonyítékminta és a magabiztosság fegyelmezése, nem növekedési modell. Sharp nullhipotézise áll, Taleb nem érinti. Beolvasva 2026-09-14, 3-36. rész. (solid)

• sprint — Jake Knapp, John Zeratsky, Braden Kowitz, Sprint (2016): a GV ötnapos design sprintje — hétfő térkép és célpont, kedd egyéni vázlatok (brainstorm helyett), szerda ragadós döntés egy Deciderrel és storyboard, csütörtök valósnak látszó "fake it" prototípus egy nap alatt, péntek öt célvevős interjú; "reactions are solid gold, feedback pennies"; Savioke robot, Blue Bottle webshop, Slack "Bot Team" bukása, Flatiron, FitStar, Foundation Medicine, One Medical, Medium, Airbnb. GV-portfóliós esettár befektetői érdekkel, túlélő esetek, n=5, ár és piacméret nélkül; Cagan felfedezésének egyhetes recept-változata (időkeret, Decider, storyboard, öt vevő), R–T WTP-je mellé sorrendben; Sharp áll. Beolvasva 2026-09-08, 2-98. rész. (solid)

• spin-selling — Neil Rackham, SPIN Selling (1988): a nagy eladás más; 35 000 hívás, 116 viselkedés; a kérdés típusa számít (helyzet, probléma, implikáció, need-payoff), az implicit igényt explicitté kell fejleszteni, a benefit csak kimondott igényre, a kifogást megelőzni, a zárási technika visszaüt (fotóbolt 42 → 33%), a hívás sikere az előrelépés; Motorola Canada +17% vs. −13%; a Hawthorne-hatás izolálva. Beolvasva 2026-09-08, 3-148. rész. (solid)

• the-1-page-marketing-plan — Allan Dib, The 1-Page Marketing Plan (2016): a kisvállalat nem másolhatja a nagyvállalat brandingjét ("a stratégia a mérettel változik"); direkt válaszú marketing kilenc négyzetben, három fázisban (előtte: célpiac, üzenet, média; közben: leadgyűjtés, gondozás, konverzió; utána: élmény, élettartam-érték, ajánlás); PVP-index, etikus megvesztegetés, 3/7/30, shock and awe csomag, outrageous garancia, Joshua Bell 32 dollárja, az LTV öt karja, szennyezett bevétel, 250-es törvény; kevés adat, tanácsadói önreklám; a Sharp-feszültségek (niche, "branding az eladás után") méret és kategória szerint feloldva.

• the-attention-merchants — Tim Wu, The Attention Merchants (2016): a figyelemkereskedő ingyen tartalomért begyűjtött figyelmet ad tovább ("az olvasó a termék", Day 1833); a verseny az automatikus figyelem felé tart, minden technika kopik (disenchantment), a túlzás lázadást hoz (1906, 1938, távirányító, kvízbotrány, adblock, Netflix), és az ipar új platformon tér vissza; penny press, Hopkins, Kitchener–Creel–Bernays–Goebbels, Amos 'n' Andy és a prime time, Weaver reklámszünete, peak attention (Elvis 82,6%), Pepsi Generation, PRIZM, e-mail check-in, AOL, People/Oprah/reality, AdWords, Facebook, BuzzFeed, Instagram, Netflix, Apple adblock; Sharp nullhipotézise áll, Wu a zsúfoltság dinamikáját adja. (solid)

• nudge — Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein, Nudge (2008): nincs semleges design; a választási építész az alapértelmezéssel, a kerettel, a visszajelzéssel, a hibatűréssel, a struktúrával és az ösztönzők szalienciájával terel (NUDGES); a nudge nem tilt és olcsón elkerülhető; libertárius paternalizmus "az ő saját megítélésük szerint", a nyilvánossági elv mint korlát. 401(k) 20 → 90%, Save More Tomorrow 3,5 → 13,6%, szervdonor 42 → 82%, a svéd alapalap veri az aktív választókat, Medicare Part D véletlen defaultja, Texas −72%, Schiphol-légy. Policy-esettár, marketing-fordítás a wikiből; a default robusztus, a social priming és a Wansink-adat nem; a wiki etikai állása a keretezés–manipuláció határról innen. Beolvasva 2026-09-08, 3-23. rész. (solid)

• never-split-the-difference — Chris Voss és Tahl Raz, Never Split the Difference (2016): a tárgyalás érzelmi játszma, nem racionális problémamegoldás; taktikai empátia (tükör, címke, vádaudit, összegzés → "that's right"), a "nem" mint a biztonság szava, kalibrált "mi/hogyan" kérdések (a másik oldja meg a te problémád), "yes is nothing without how", a valóság meghajlítása (határidő, méltányosság, horgony, tartomány, pontos szám, veszteség), Ackerman 65–85–95–100%, fekete hattyúk és a másik "vallása"; sose felezz. Chase Manhattan, Harlem, Sabaya, Haiti 4 751 $, Dos Palmas (kudarc), Ecuador, Watson, 4Runner, Mishary. Anekdotikus FBI-esettár ellenőrizhetetlen sikerarányokkal, egyalternatívás ellenfelekkel, laza tudomány-idézéssel; a wikiben a tárgyalás és a beszélgetésvezetés alapkönyve, Keenan feltárása után, R–T árintegritása mellett; Sharp áll (a halmazba jutást nem érinti). Beolvasva 2026-09-08, 1-10. és 12. rész. (solid)

• misbehaving — Richard H. Thaler, Misbehaving (2015): Econ vs. Human és a SIF-ek; a Lista → kilátáselmélet → mentális könyvelés (referenciaár, tranzakciós hasznosság, sunk cost, címkék, house money), önkontroll (tervező/cselekvő), méltányosság (hólapát, Uber, Kokonas), endowment (bögrék 2:1), a pénzügyi anomáliák (túlreagálás, Palm/3Com), NFL-draft és game show-k, Save More Tomorrow és a BIT; a viselkedési árazás elméleti alapja. Beolvasva 2026-09-08, 2-42. rész. (solid)

• ogilvy-on-advertising — David Ogilvy, Ogilvy on Advertising (1983): a reklám információ, nem művészet, a mérce az eladás; egy hirdetés 19½× annyit adhat el, mint a másik; házi feladat, pozicionálás ("mit csinál és kinek"), márkaimázs 30 évre, nagy ötlet, ígéret ("a könyv legfontosabb mondata"), hosszú tényszerű copy, szerkesztőségi layout, a direct response mint minden reklámozó iskolája, kutatás viselkedéssel (split-run), recall "for the birds"; tévé-formák, P&G-recept, vállalati/B2B/ügy/turizmus, hat óriás; Sharp ellenpárja a meggyőzés iskolájaként (ígéret, nehéz felhasználó) és társa a következetességben, márkázásban, folytonosságban. Beolvasva: 2-21. rész (mind).

• measure-what-matters — John Doerr, Measure What Matters (2018): "az ötlet olcsó, a végrehajtás minden"; az OKR (O = mit, 3–5 KR = hogyan mérve, negyedévente, nyilvánosan, fele alulról, bónusztól leválasztva) Grove Intel-rendszere Drucker MBO-jából; négy szupererő (fókusz, igazítás, követés, nyújtózás), CFR az éves értékelés helyett; Intel Crush (2000 design win), Chrome 111 M, YouTube egymilliárd óra, Remind, Nuna, MyFitnessPal, Intuit, Gates, Adobe, Zume, Lumeris, Bono. Kleiner Perkins-esettár, túlélési torzítás, Grove-kultusz; a wiki állása: az OKR a kernel mérőrendszere, nem stratégia (Rumelt), a KR-ek tartalma Sharp mérőszámai, OKR ≠ bónusz (Pink). Beolvasva 2026-09-08, 4-31. és 35-38. rész. (solid)

• permission-marketing — Seth Godin, Permission Marketing (1999): a figyelem szűkös, a megszakítás Catch-22; várt, személyes, releváns üzenetek engedéllyel; öt engedélyszint; gyakoriság épít bizalmat; a web direkt médium. Beolvasva 2026-09-07, 3-15. rész. (solid)

• growth-hacker-marketing — Ryan Holiday, Growth Hacker Marketing (2013): a hollywoodi launch helyett a marketing a termékbe építve; négy lépés ciklusban (PMF, az első ezer megfelelő ember, hurok a termékben, megtartás és optimalizálás); Hotmail 30 M/30 hónap 300 ezer dollárból, Dropbox-ajánlás 35% vs. 233–388 $ hirdetés, Twitter-onboarding, 4-Hour Chef 60 ezer példány bolt nélkül; "bármi, ami vevőt hoz, marketing". Anekdotikus, csupa győztes, 2013-as; Sharp keretében a bevezetés módszertana, a "branding pazarlás" és a "retention trumps acquisition" tétel cáfolt, a termékfizette elérés és az aktiválás nem. Beolvasva 2026-09-07, 3-9. rész. (solid)

• hooked — Nir Eyal, Hooked (2014): a szokás gyártható: trigger → cselekvés → változó jutalom → befektetés, ismételve; a külső trigger belsővé válik, a képesség a motiváció előtt, a jutalom a várakozásé és változó, a felhasználó munkája tárolt érték és a következő trigger; szokászóna, manipuláció-mátrix, Habit Testing. Szilícium-völgyi esettár (Instagram, Twitter, Pinterest, Bible app, Zynga, Mahalo), lektorált pszichológiai maggal; a termékhasználat gyakoriságáról szól, a márkaválasztásról nem (Sharp áll). Beolvasva 2026-09-07, 1-11. rész. Hari kritikája: stolen-focus. (solid)

• inspired — Marty Cagan, Inspired (2008, 1. kiadás): a mérnöki munka nem ér semmit érdemes termék nélkül; a PM dolga felfedezni egy értékes, használható, megvalósítható terméket, nem marketing és nem projektmenedzsment; a felfedezés nem ütemezhető, bizonyítéka a célfelhasználókon tesztelt nagy hűségű prototípus a mérnöki munka előtt (különben a mérnökség a drága prototípus, a vevő a tesztalany); tíz kérdés a problémáról, charter user program hat referenciával, a special tilalma, mérőszám a funkciólista helyett; Bonforte: a düh viszi át a szakadékon. Tanácsadói tapasztalat, adat nélkül, 2008-as Szilícium-völgy; a 2. kiadás (viability, OKR, empowered teams) nincs a forrásban. R–T ár-köré-tervezésének párja és ellenpontja (élő terv vs. élő prototípus; fizetős béta vs. ingyenes charter user). Beolvasva 2026-09-07, 2-43. rész. (solid)

• good-strategy-bad-strategy — Richard P. Rumelt, Good Strategy/Bad Strategy (2011): a stratégia koherens válasz egy kihívásra, magja a diagnózis, a vezérelv és a koherens cselekvés; a rossz stratégia (fluff, a probléma megkerülése, célok stratégiának, kívánságlista) nem tévedés, hanem a választás kerülése, a sablon és a pozitív gondolkodás terméke; a hatalom forrásai (tőkeáttétel, közeli cél, láncszem, tervezés, fókusz, előny és dinamika, a rivális tehetetlensége), a növekedés mint hamis cél, a stratégia mint hipotézis és a tömeg elleni ítélet. Apple 1997, Wal-Mart, Desert Storm, Crown Cork & Seal, IKEA, Nvidia, Cisco, Global Crossing. Esettár, nem mérés; Porter a diagnózis, Rumelt a teszt. Beolvasva 2026-09-07, 4-25. rész. (solid)

• influence — Robert B. Cialdini, Influence, New and Expanded (2021; eredeti 1984): az igen többnyire automatikus ("click, run"), egyetlen trigger-jellemzőre; hét elv (viszonzás, kedvelés, egység, társas bizonyíték, tekintély, következetesség, szűkösség) Neidert cél-sorrendjében, mindegyik kísérlettel, profi használattal és védekezéssel; az etikai vonal a bizonyíték hamisítása; az új kiadás hetedik elve az egység, és maga vonja vissza a Genovese-mítoszt. A wiki legnagyobb könyve; Sharp nullhipotézise (a halmazon belül dönt), Berger (szájhagyomány), Ramanujam–Tacke (árazás) és Sutherland (pszicho-logika) mellé rendezve; replikációs korlátok rögzítve. Beolvasva 2026-09-07, 2-11. rész. (solid)
• crossing-the-chasm — Geoffrey A. Moore, Crossing the Chasm (1991, 3. kiad. 2014): a diszruptív B2B termék adopciója szakaszos, a látnok és a pragmatikus közt szakadék; átkelés egyetlen hídfőn teljes termékkel, megteremtett versenytárssal, kétmondatos pozícióval, a csatorna megszerzésével és csatorna-orientált árral; lépcső a hokiütő helyett; Négy fogaskerék B2C-re. Esettár, nem mérés; Sharp és Porter viszonya rögzítve. Beolvasva 2026-09-07, 1-12. rész. (solid)

• drive — Daniel H. Pink, Drive (2009): három hajtóerő, és a feltételes "ha-akkor" jutalom az érdekes vagy erkölcsi okból végzett tevékenységet kiszorítja (Harlow, Deci, Lepper, Madurai, gyertya-probléma, svéd véradók, haifai bírság); a jutalom csak rutinfeladatnál működik; a nem rutinhoz autonómia, mesterség, cél. Menedzsmentkönyv; a wikiben a vevő részvételéről (ajánlás, hűségprogram, közösség, sales-ösztönző) szól, a vásárlásról nem. Beolvasva 2026-09-07, 3-36. rész. (solid)

• gap-selling — Keenan, Gap Selling (2018): nem a termék, a probléma hajtja az eladást; minden eladásban rés van a jelenlegi és a jövőbeli állapot között, a rés az érték és az ár; minden eladás változás, a vevő fél tőle; a feltárás dönt (technikai vs. üzleti probléma, hatás, gyökérok), a demó, a kifogás és az ár a rés függvénye ("zavarban vagyok, azt mondtad…"); prospektálás egy problémáról; pipeline-áttekintés és commit ±15%. Anekdotikus, tanácsadói, egy ügyfélesettel; a B2B-feltárás alapkönyve a SPIN beolvasásáig. Beolvasva 2026-09-07, 1-26. és 29. rész. (solid)

• everybody-writes — Ann Handley, Everybody Writes (2014): mindenki ír, a szavak a márka követei; minőség = hasznosság × inspiráció × empátia; írás mint szokás és 12 lépéses folyamat; rövidség, köznyelv, konkrétum, hang; kiadói etika (forrás, kurálás, szerzői jog); a 13 marketingszöveg csatornaszabályai. Tippgyűjtemény, kevés adat; Miller üzenetkeretének végrehajtási szintje, Sharp elérés-szabályai után. Beolvasva 2026-09-07, 5-80. és 82. rész. (solid)

• epic-content-marketing — Joe Pulizzi, Epic Content Marketing (2014): a vevőt nem érdekled te; saját média a bérelt helyett; a márka kiadó (niche, küldetés, naptár, CCO), a feliratkozó az egyesítő cél és a tartalom eszköz; return on objective. John Deere 1895, Coca-Cola Content 2020, Red Bull, River Pools, CMI 39 400 dollár reklámmal. Anekdotikus, a szerző saját intézménye; Sharp keretében engedélyezett csatorna és keresési elérhetőség, nem tömegpiaci motor; Godin tantervének kiadói folytatása. Beolvasva 2026-09-07, 4. és 6-31., 33. rész. (solid)

• decoded — Phil Barden, Decoded (2013): autopilot (11 millió bit, implicit) és pilóta (40 bit); nettó érték = jutalom − fájdalom (Knutson); a márka keret; az észlelés aktív (diagnosztikus jelek, kontextus, jelentés, értékalapú figyelem); a döntési felület attitűd nélkül változtat viselkedést (kézzelfoghatóság, azonnaliság, bizonyosság); célérték explicit és implicit szinten, a Decode-célok térképe; kölcsönzött emlékezet és beépített hitelesség. ~80 lektorált hivatkozás, tanácsadói esetek; Sutherland előszavával. Beolvasva 2026-09-07, 3-11. és 13. rész. (solid)

• contagious — Jonah Berger, Contagious (2013): a terjedést az üzenet és a termék hat tulajdonsága (STEPPS: társas valuta, trigger, érzelem, nyilvánosság, gyakorlati érték, történet) adja, nem a "befolyásosok"; a szájhagyomány 93%-a offline, hiteles és célzott, de Sharp szerint kis elérésű; a triggerek = kategória-belépési pontok. NYT-, BzzAgent- és autóadat, sok sikertörténet. Beolvasva 2026-09-07, 2-9. rész. (solid)
• competitive-strategy — Michael E. Porter, Competitive Strategy (1980): a profitot az iparág szerkezete (öt erő) és a cég pozíciója (stratégiai csoport, mobilitási korlát) magyarázza; három generikus stratégia, "stuck in the middle"; versenytárs-elemzés, jelzések, elkötelezettség; vevőszelekció; iparági evolúció az életciklus helyett; fragmentált, feltörekvő, érő, hanyatló, globális iparágak; integráció, kapacitás, belépés. A márka nála belépési korlát. Beolvasva 2026-09-07, 2-26. rész. (solid)
• atomic-habits — James Clear, Atomic Habits (2018): a viselkedés rendszerekből és szokásokból jön, nem célokból; jelzés → vágy → válasz → jutalom; négy törvény; minden cselekvés szavazat egy identitásra; a környezet, a súrlódás és az azonnali jutalom többet dönt, mint a szándék. Beolvasva 2026-09-07, 3-26. és 31-38. rész. (solid)
• monetizing-innovation — Ramanujam & Tacke, Monetizing Innovation (2016): tervezd a terméket az ár köré; 72% bukás, négy kudarctípus, kilenc szabály (WTP korán, WTP-szegmentálás, konfiguráció, modell, stratégia, üzleti terv, értékkommunikáció, viselkedési árazás, árintegritás). Beolvasva 2026-09-07, 5-18. rész. (solid)
• how-brands-grow — Byron Sharp, How Brands Grow (2010): a márkák penetrációval nőnek, a vevőbázisok azonosak, a hűség prózai; mentális és fizikai elérhetőség; distinctiveness, nem differenciálás. Beolvasva 2026-09-07, 3-17. rész. (solid)
• buyology — Martin Lindstrom, Buyology (2008): a vásárlás 90%-a tudattalan; illat, hang, rituálé és logómentes asszociáció veri a logót; erős márka = vallás. Módszertanilag gyenge, esettárnak jó. Beolvasva 2026-09-07, 2-14. rész. (solid)
• building-a-storybrand — Donald Miller, Building a StoryBrand (2017): a vevő a hős, a márka a kalauz; hét elem, tisztaság a zaj ellen, belső probléma. Beolvasva 2026-09-07, 4-18. rész. (solid)
• alchemy — Rory Sutherland, Alchemy (2019): a logika-álló problémák pszicho-logikával oldhatók meg; érték = észlelés + jelentés + kontextus. Beolvasva 2026-09-07, 2-96. rész. (solid)
• stolen-focus — Johann Hari, Stolen Focus (2022): a figyelemválság rendszerprobléma (12 ok, egy hajtómű: növekedés), a technológiai ok az üzleti modell (képernyőidő, felügyeleti kapitalizmus), az egyéni eszközök valódiak, de "gázmaszk"; Eyal név szerinti kritikája; a wiki másik oldala a Hooked és a Nudge mellett: a megszakítás ára, az engagement-KPI hazugsága, a mély figyelem és az elköteleződés mint termék; Sharp áll. Beolvasva 2026-09-08, 2-17. és 19. rész. (solid)
• zero-to-one — Peter Thiel – Blake Masters, Zero to One (2014): a vízszintes (1→n, globalizáció) és a függőleges (0→1, technológia) haladás szétválasztása; "a verseny veszteseknek való", a cél a teremtő monopólium; a négy védőárok (saját technológia 10×-szabállyal, hálózati hatás, méret, márka — a leggyengébb); kezdj nagyon kicsiben és sorrendezd a szomszédos piacokat; utolsó lépő, nem első; határozott vs. határozatlan optimizmus; hatványtörvény a kockázati tőkében (Thiel koncentrál, Taleb súlyzózik); titkok; alapok, maffia-kultúra; disztribúció (CAC/CLV-kontinuum, holt zóna, "nail one channel"); ember és gép; a hét kérdés és a cleantech-boncolás; az alapító paradoxona. A CS183 stanfordi kurzus jegyzeteiből szerkesztett, erősen véleményes esszé: túlélő minta (PayPal, Palantir, Facebook), nulla kontrollcsoport, a szerző érdekelt fél, és a "monopólium = siker" tézis definíció szerint cáfolhatatlan. Beolvasva 2026-09-14, 3-17. rész. (draft)

Lekérdezések

(még nincs)

Elérhető nyers források (még nem beolvasva)

(nincs — 2026-09-15-én mind az 50 könyv beolvasva; py -3.12 tools/status.py mutatja a mindenkori állapotot)