Affordance és a kevesebb több
Definíció (Don Norman, pontosan — 2013). Az affordance viszony (relationship), nem tulajdonság: egy tárgy tulajdonságai és az interakcióba lépő ágens (ember, állat, gép) képességei közti viszony, amely meghatározza, hogyan lehetne egyáltalán használni a tárgyat. A szék "támogatást kínál", tehát ülést; a legtöbb szék emelhető is — de ha valaki gyenge vagy kicsi, számára a szék nem kínálja az emelést. Ugyanaz a tárgy, más affordance. "The presence of an affordance is jointly determined by the qualities of the object and the abilities of the agent that is interacting." (DOET, 1. fejezet)
Anti-affordance: az interakció megakadályozása. Az üveg átengedi a látást, de nem a testet — és mivel az anti-affordance nem látszik, a madarak nekirepülnek, az emberek belesétálnak. Ha az affordance vagy anti-affordance nem észlelhető, jelölő kell mellé.
A fogalom eredete: J. J. Gibson ökológiai észleléspszichológiája. Gibson szerint a világ közvetlenül észlelhető, Norman szerint az agy értelmez; a vitájuk sörözés közben zajlott, és Gibson diadalmasan kikapcsolta a hallókészülékét, "so my counterarguments would fall upon deaf ears — literally". A design szempontjából a vita lényegtelen: mindkettőből az következik, hogy a világban lévő információ dolgozik helyettünk → knowledge-in-the-world.
Fontos szóhasználati korrekció. Ez az oldal (Sutherland nyomán) az affordance-t "észlelt és tényleges tulajdonság" értelemben használta — ezt Norman a 2013-as kiadásban kifejezetten kijavítja. Amit a designvilág affordance-nak hív, az többnyire signifier: "Affordances determine what actions are possible. Signifiers communicate where the action should take place." Az oldal megtartja a nevet (a szakma így ismeri), de a pontos distinkció itt van: → signifiers
Az eredeti, Sutherland-féle megfogalmazás (a wiki korábbi állása): "Plates are for pushing. Knobs are for turning." Ha jól van megcsinálva, a felhasználó ránézésre tudja, mit tegyen, kép, címke vagy utasítás nélkül. (Alchemy, 2.8)
Sutherland tétele: minden hozzáadott funkció rugalmasabbá teszi a terméket, de gyengíti az affordance tisztaságát, kevésbé élvezetessé teszi és nehezebbé a vásárlás igazolását. (Alchemy, 2.8)
Bizonyítékok
- Sony Walkman. A mérnökök felvevőfunkciót is beépítettek pár fontért; Morita levetette. Diktafon? Lemezmásoló? A felvevőgomb összezavarta volna, mire való. Ugyanígy hagyta el a McDonald's az evőeszközt. Vitatott történet, később visszakerült a gomb, de mintázatként igaz. (Alchemy, 2.8)
- PULSH. Egy ajtó fogantyúval és tolólappal, felette "PULSH" felirat: ez lett volna a felvevős Walkman. (Alchemy, 2.8)
- Jack-of-all-trades heurisztika. Ami egy dolgot csinál, azt jobbnak tartjuk, mint ami sokat állít: kanapéágy, spork, svájci bicska. A mobiltelefon az egyetlen nagy kivétel. (Alchemy, 2.8)
- Elvétellel nyert kategóriák. Google = Yahoo a kacat nélkül; Yahoo = AOL a beépített internet nélkül; Twitter a karakterkorlátból él; az Uber eleinte nem engedett előfoglalást; a The Week a világ lapjaiból kihagyja a felesleget; a McDonald's a diner-étlap 99%-át törölte; a Starbucks tíz évig alig foglalkozott étellel; a fapadosok abból versenyeznek, ami nincs. (Alchemy, 2.8)
- Brit Múzeum vs. brutalizmus. 150 év alatt senki nem kereste a British Museum bejáratát; a South Bank-i betonépületnél a konferencia előadói körbejárták az épületet. A hagyományos építészet felhasználóbarát. (Alchemy, 2.8)
- Design a testre, nem az agyra. Kilincs jobb, mint gomb (könyökkel is nyitható, "mindenki fogyatékos néha": bőrönd, kávé, szemüveg nélkül). BT nagygombos telefonja gyengénlátóknak a legkelendőbb modell lett; OXO Good Grips az ízületes feleségtől a tömegpiacig. A fizikai világot az evolúciós testhez tervezzük, a nyugdíjrendszert, a zenelejátszót és a vasutat nem az evolúciós agyhoz ("aszperger-design"). "Ki a nyugdíjak Herman Millere?" (Alchemy, 2.7)
Szövegre alkalmazva (StoryBrand)
Miller weboldal-szabályai ugyanezt mondják szavakra: egy ajánlat a hajtás felett, egy kiemelt gomb, "írd Morse-kódban", vágd ki a szavak felét; a Kyle Shultz-oldal 90%-os törlése 4×-es eladást hozott. → clarity-over-noise (Building a StoryBrand, 2. és 12. fejezet)
Miért nehéz
A mérnöki gondolkodás funkciót hozzáad; funkciót elvenni illogikusnak tűnik, és cégnél vagy kormánynál csak az elnök vagy a miniszter meri. Az erősebb mozgatóerő nem a jó döntés, hanem a hibáztatás elkerülése; a hagyományos logika a legjobb biztosítás. "No one ever got fired for buying IBM" — a FUD a legerősebb B2B-eszköz. (Alchemy, 2.8) → satisficing
Hogyan alkalmazd
- Egy terméknek egy mondatban legyen leírható, mire való. Ha nem, vegyél el belőle.
- Az "és még ezt is tudja" állítások gyengítik a fő állítást; tartsd meg őket későbbi verzióra, amikor a kategória már ismert (ahogy a Walkman felvevőgombja).
- Feltételezz korlátozott felhasználót (egy kéz, nincs szemüveg, siet), és ebből nyersz tömegpiaci előnyt.
Feszültségek
- Sutherland "kevesebb több"-je ≠ Norman komplexitás-tétele. Sutherland szerint minden hozzáadott funkció gyengíti az affordance tisztaságát. Norman szerint viszont "complexity is good; it is confusion that is bad": a komplexitás szükséges, mert a feladat komplex — a zavart nem a funkciók száma okozza, hanem a hiányzó fogalmi modell. A saját konyhád ugyanannyi eszközt tartalmaz, mint az idegené, mégsem tűnik bonyolultnak. A wiki állása: Sutherland recepte (vegyél el) a pozicionálásra és az első benyomásra jó (a termék egy mondatban leírható legyen); Norman recepte (adj modellt) a használatra. A kettő nem ugyanaz a probléma. → featuritis, conceptual-model
- A relációs definíció következménye a célcsoportra. Ha az affordance viszony, akkor az "akadálymentesítés" nem külön feladat, hanem maga a tervezés: a kilincs jobb a gombnál, mert könyökkel is nyitható; a nagygombos telefon a gyengénlátóknak lett a legkelendőbb modell; az OXO Good Grips ízületi gyulladásra készült, és "jobb termékként" hirdetve átalakította a kategóriát. Norman neve erre: inkluzív / univerzális design, és a legjobb megoldás a rugalmasság (állítható méret, betűméret, kontraszt). → human-centered-design
- A Walkman-történet vitatott. A wiki korábbi jegyzete is így rögzíti; Norman pedig a Lego-motorral (15 → 29 alkatrész) ad egy másik, ugyanilyen egyszerű, de dokumentálható mérőszámot ugyanerre a jelenségre → featuritis.
Kapcsolódó
psychophysics · the-design-of-everyday-things · don-norman · signifiers · conceptual-model · norman-design-principles · knowledge-in-the-world · featuritis · human-centered-design · satisficing · rory-sutherland
Ide mutat 23
- könyv A mindennapi dolgok tervezése (The Design of Everyday Things)
- könyv Alchemy (Alkímia)
- könyv Building a StoryBrand
- könyv The Brand Flip
- fogalom A hat elv (NUDGES): ösztönzők, leképezés, alapértelmezés, visszajelzés, hibatűrés, struktúra
- fogalom A monetizálás négy kudarctípusa
- fogalom Cselekvés és a Fogg-féle viselkedésmodell (B = MAT)
- fogalom Észlelés és jelek (az interfész dekódolása)
- fogalom Featuritis és a versenytárs-másolás csapdája
- fogalom Fizikai elérhetőség
- fogalom Fogalmi modell és system image
- fogalom Jelölő (signifier) — és miért nem affordance
- fogalom Környezettervezés (a kontextus a jelzés)
- fogalom Prototípus-teszt és a nagy hűségű prototípus mint spec
- fogalom Satisficing
- fogalom Súrlódás és a legkisebb erőfeszítés törvénye
- fogalom Szemiotika és vernakuláris — „mire emlékeztet ez?”
- fogalom Tisztaság a zaj ellen
- fogalom Választási architektúra (nincs semleges design)
- keretrendszer A viselkedésváltozás négy törvénye (ellenőrzőlista)
- keretrendszer Norman hét tervezési alapelve (checklist)
- keretrendszer StoryBrand marketing-útiterv (weboldal, one-liner, lead generator, e-mail, ajánlás)
- személy Don Norman