MMarketingWiki
könyv megalapozott

Nudge: Improving Decisions About Health, Wealth, and Happiness — Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein (2008)

SzerzőRichard H. Thaler, Cass R. Sunstein · 2008
Állapotbeolvasva
Más névenNudge: Improving Decisions About Health, Wealth, and Happiness, Thaler–Sunstein, nudge theory, nudge-elmélet, libertarian paternalism, libertárius paternalizmus, choice architecture book
Címkék#behavioural-economics#choice-architecture#defaults#ethics#public-policy#ux#pricing

Tézis. Két állítás. (1) A döntés környezetének látszólag jelentéktelen részletei (a sorrend, az alapértelmezés, a keret, a visszajelzés, mások viselkedésének híre) nagy hatással vannak arra, mit választunk; ez a választási architektúra (choice architecture), és semleges változata nincs: aki menzát, űrlapot, nyugdíjtervet, árlapot vagy checkout-oldalt tervez, "választási építész", akár tudja, akár nem. (2) Ebből nem következik kényszer: a libertárius paternalizmus megőrzi a választás szabadságát (olcsó, "egykattintásos" kilépés), és közben olyan irányba tereli az embereket, amely "az ő saját megítélésük szerint" jobbá teszi az életüket. A nudge ("bökés") a választási architektúra bármely eleme, amely kiszámíthatóan változtatja a viselkedést anélkül, hogy tiltana, vagy jelentősen módosítaná a gazdasági ösztönzőket; a gyümölcs szemmagasságban nudge, a gyorskaja betiltása nem. A könyv alapja a tankönyvi Econ (Einstein-agy, Big Blue-memória, Gandhi-akarat) és a valódi Human különbsége: az emberek nem tökéletesen, hanem kiszámíthatóan tévednek (horgonyzás, elérhetőség, reprezentativitás, túlzott optimizmus, veszteségkerülés, status quo, keretezés), és leginkább ott szorulnak segítségre, ahol a döntés ritka, nehéz, késleltetett következményű, visszajelzés nélküli, és a választás nehezen fordítható le élményre. A gyakorlati mag a hat elv (NUDGES: iNcentives, Understand mappings, Defaults, Give feedback, Expect error, Structure complex choices) és az esettár: menza, Save More Tomorrow, automatikus 401(k)-beléptetés, szervadományozás opt-out, a svéd nyugdíjprivatizáció, a Medicare Part D, "Don't Mess with Texas", a Schiphol legye. Az etikai korlát a Rawls-féle nyilvánossági elv (publicity principle): csak olyan nudge megengedett, amelyet a tervező nyilvánosan meg tudna védeni a terelt emberek előtt. A wiki számára ez az oldal zárja le a "keretezés vs. manipuláció" nyitott kérdést → libertarian-paternalism-and-ethics.

Kulcsgondolatok

  • choice-architecture — Nincs semleges design: Carolyn menzája (a kihelyezés 25%-kal mozgatja a fogyasztást; öt lehetséges elv, a "véletlen" és a "mint maguktól választanák" is design), "minden számít" (Schiphol-légy −80% mellécsurgás; Lake Shore Drive sűrűsödő csíkjai), inger–válasz kompatibilitás (a nagy fogantyú "húzz"-t mond, az ajtó kifelé nyílik; Stroop; Norman tűzhelye). Mikor kell nudge: haszon most–költség később (beruházási vs. bűnös javak), nehézség, ritkaság, visszajelzés hiánya, a leképezés nehézsége. A piac vegyes ítélete: a versenyző cégeknek gyakran erősebb ösztönzője az emberi gyengeség kiszolgálása, mint a gyógyítása (kiterjesztett garancia 20 dollár 2 dollárnyi biztosításért; "nem áll bódé a reptéren, amely azt tanácsolja, ne vegyél repülőbiztosítást").
  • econs-vs-humans — Két rendszer (Automatic/Reflective), a kognitív reflexió-teszt (ütő és labda), a heurisztikák és torzítások, a "hot–cold empathy gap" (kesudió, Ulysses, Planner/Doer → planner-doer-model), a figyelmetlen választás (állott pattogatott kukorica +53%, feneketlen leveses tál), önkontroll-eszközök (Clocky, karácsonyi takarékklub nulla kamattal, Stickk, David 100 dolláros csekkjei) és a mentális számlázás (Hoffman befőttesüvegei, "a ház pénze" → mental-accounting). (A fogalomoldalakat a párhuzamos Misbehaving-beolvasás írja; itt a Nudge-esettár.)
  • defaults-and-status-quo — Az alapértelmezés a legerősebb nudge: tehetetlenség + veszteségkerülés + "yeah, whatever" + vélt ajánlás. 401(k) automatikus beléptetés 20 → 90% (Madrian–Shea), kilépés csak +0,3-0,6 pont; szervadományozás 42 vs. 82% (Johnson–Goldstein), Németország 12% vs. Ausztria 99%; a svéd alapalap veri az aktív választókat; a Medicare Part D véletlen alapértelmezése 6 millió szegény betegnek; kötelező választás (mandated choice) mint alternatíva; önérdekű vs. segítő default (magazin-automegújítás, előre bepipált doboz).
  • nudges-framework — A hat elv részletesen: ösztönzők négy kérdése (ki használ, ki választ, ki fizet, ki profitál) és a szaliencia (az autó rejtett, a taxióra látható költsége; az INSEAD telefonja mutatja a hívás árát); leképezés (megapixel helyett nyomtatási méret; RECAP / "smart disclosure": gépileg olvasható díj- és használati kimutatás mobilnál, jelzálognál, hitelkártyánál, Medicare-nél); default; visszajelzés (digitális kamera hamis zárhangja, rózsaszínből fehérré száradó mennyezetfesték, a terrorriasztás "narancs" mint haszontalan jelzés); hibatűrés (párizsi metrójegy bármely irányban, a chicagói parkolóház négy rossz iránya, benzinsapka zsinórja, "elfelejtette a mellékletet?", "Look right!", a fogamzásgátló 28 napos csomagja placebóval); összetett választás strukturálása (Tversky "kiküszöbölés szempontok szerint", festékkerék, kollaboratív szűrés, a nyugdíjmenü három szintje).
  • social-nudges — Információ és nyomás: Asch (a hármad, a háromnegyed; 130 kísérlet, 17 ország), Sherif "hagyománya" generációkon át, pluralista tudatlanság, Salganik zenepiaca (14 341 fő, nyolc világ: a siker kiszámíthatatlan), "Don't Mess with Texas" (−29% egy év, −72% hat év), a minnesotai adólevél (csak a "90% fizet" működött), Petrified Forest (a leíró norma visszaüt), Montana 81%, a San Marcos-i áramszámla bumeráng-hatása és az emotikon, mere-measurement (a szándék megkérdezése +25% szavazás, +35% autóvásárlás), Lewin "csatornatényezői" (tetanusz 3 → 28% egy térképpel).
  • sludge-and-dark-patterns — A könyv sötét oldala: az önérdekű default, a worcesteri "barátságos lebeszélés", a 100+ kérdéses FAFSA, a jelzálog-bróker apró betűje, a hitelkártya minimumfizetés-horgonya, a svéd alapok reklámja (Harrison Ford nyugdíjtanácsa). A "sludge" kifejezés Thaler későbbi (2018) neve ugyanerre; a wiki itt a dark pattern-irodalommal köti össze.
  • libertarian-paternalism-and-ethics — Az ellenvetések és a válaszok: csúszós lejtő (az opt-out homokot szór rá), gonosz nudgerek (átláthatóság és ösztönző-igazítás, nem tervezési tilalom), a tévedés joga (síterep-tábla, "Look right"), a kötelező választás mint libertárius alternatíva (nem mindig jobb: a pincér válasszon bort), a nyilvánossági elv és a szubliminális reklám (még bejelentve sem elfogadható, mert nem figyelhető), semlegesség ahol jog van rá (szavazólap-sorrend +3,5 pont), aszimmetrikus paternalizmus (szolárium-időzítő, 1972-es FTC-hűlési idő házaló eladásnál).
  • choice-architecture-checklist — A hat elv ellenőrzőlistaként checkoutra, onboardingra, árlapra és értesítésre, az etikai szűrővel (opt-out, nyilvánosság, "az ő megítélésük szerint").
  • reframing, loss-aversion, decision-interfaces, environment-design — A Save More Tomorrow öt elve (halogatott önkontroll, veszteségkerülés, pénzillúzió, tehetetlenség, "többet kéne spórolnom" → save-more-tomorrow), a 90 élő / 10 halott keret, a hitelkártya-lobbi "készpénz-kedvezmény vs. kártya-felár" harca, a nyári időszámítás mint átcímkézés, "DRINK MORE WATER".

Említésre méltó bizonyítékok

Állítás Bizonyíték (fejezet)
A kihelyezés dönt Carolyn menzája: az ételek sorrendje és szemmagassága ±25% fogyasztás (Bevezetés); Wansink: nagy vödör állott pattogatott kukorica +53%, feneketlen leveses tál (2)
"Minden számít" Schiphol: légy a piszoárban −80% mellécsurgás (Kieboom) (Bev.); Lake Shore Drive sűrűsödő csíkok (1); INSEAD telefon és a költséget mutató termosztát (5)
Az emberek kiszámíthatóan tévednek CRT: ütő és labda (10 cent), gépek, tavirózsa; Attila-horgony a telefonszámból (300+ év eltérés); randi-kérdés → boldogság-korreláció .11 → .62; 90% jobb sofőr az átlagnál, 94% jobb professzor; új vállalkozók 50% vs. 90% saját esély; az egyetemi vacsora max. 25% közgazdásszal (1)
Veszteségkerülés és tehetetlenség Bögre: kétszeres eladási ár; fogadás-küszöb 200/100; bögre vs. csoki 1/10 vált; TIAA-CREF medián módosítás egy életen át: nulla; Sunstein tíz éve fizetett magazinjai (1)
Keretezés "100-ból 90 él" vs. "10 meghal" (orvosok is); energia: "elveszít 350 dollárt" veri a "megspórol 350-et"; a hitelkártya-lobbi a "készpénz-kedvezmény" keretért harcolt (1); "DRINK MORE WATER / YOU LOSE WATER" (17)
Társas nudge Asch: hibázás >1/3, 3/4 legalább egyszer; 130 kísérlet 17 országból, 20-40%; a "felforgató tevékenység" 12 → 48%, "a szólásszabadság felfüggeszthető" 19 → 58%; Texas −29% / −72%; Minnesota: csak a 90%-os megfelelés híre hatott; Montana 81%; San Marcos bumeráng és emotikon; társaságban +35/75/96% evés; spotlight 46% vs. 21%; Salganik nyolc világa; Kerry-kaszkád (3)
Mere-measurement és csatornatényező Szándék-kérdés: +25% szavazás, +35% autóvásárlás (40 ezer fő); Leventhal tetanusz: 3% → 28% térképpel és időponttervvel (3); egyszerűsített 401(k)-kártya 9 → 34% (6)
Automatikus beléptetés Madrian–Shea: 20% (3 hó) / 65% (36 hó) → 90% / 98%; kilépés csak +0,3-0,6 pont; kötelező választás +25 pont; UK ingyenes DB-tervek: csak 51% jelentkezik; 30% nem lép be a match ellenére; oktatás: 54 → 55 pont; szeminárium 7 → 14% (6)
Save More Tomorrow 1998, 25% azonnal +5 pont, 78% a maradékból SMarT; 3,5 → 13,6% négy emelés után vs. 9% a tanácsot elfogadóknál; Safelite 93% bent, 6% opt-out; Vanguard 23 → 78%; 2007-re a nagy cégek 39%-a; Give More Tomorrow +32% (Breman) (6, 16)
Naiv befektetés Vince és Rip (rövidlátó veszteségkerülés); Vanguard-új belépők 58 → 74 → 54% részvény (buy high, sell low); tech-alap 12 → 37 → 18%; Markowitz 50-50; 1/n (Halloween: 100% vs. 48% vegyít); a több részvényalap → több részvény (170 cég); Enron: Prestwood 1,3 millióról 521 dollárra; 5 millió amerikai >60% saját részvényben; a cégrészvény "50 cent a dolláron" (Meulbroek) (7)
Hitelpiac Woodward 7000 FHA-hitel: afroamerikai +425, latino +400 dollár, középiskolás környék +1160, bróker +600; a nulla díjjal kötők jártak a legjobban; Prelec–Simester: kártyával 2× licit; átlag 8,5 kártya/fő; a minimumfizetés horgony; a pizzás diákhitel-reklám (8)
Svéd privatizáció 456 → 783 alap; 1/3 a defaultban; aktív választók 96,2% részvény, 48,2% svéd (1% a világ), 4,1% indexált, 0,77% vs. 0,17% díj; −39,6% vs. −29,9% három év; 2007-ig +5,1% vs. +21,5%; Robur Contura +534% előtte, −69,5% utána; aktív választás 2000: 56,7% → 2006: 8% (9)
Medicare Part D 45-66 önálló terv államonként; 400 millió dolláros kampány; 6,2 millió "dual eligible" véletlen defaultja; a dual eligible-ök 22%-a hagyta abba a gyógyszert; Maine intelligens hozzárendelése 22%-ot váltott, 90-100% lefedettség; Thaler, a diák és a gyakornok mind más árat kapott a weboldalról; McFadden: négy egyszerűsített tervből is 2/3 rosszul választ; wisconsini személyre szabott levél: váltás 27% vs. 17% (10)
Szervadományozás Iowa: 97% támogat, 43% pipált; Johnson–Goldstein: opt-in 42%, opt-out 82%, semleges 79%; Németország 12% vs. Ausztria 99%; Abadie–Gay: +16% adományozás; Spanyolország 35/millió; család-elutasítás USA 50%, Spanyolország 20%, Franciaország 30%; Illinois: 87% helyesli, 60% regisztrált (11)
Környezet Savas eső cap-and-trade: 357 millió/év megtakarítás, 870 millió költség vs. 12-78 milliárd haszon; Toxic Release Inventory "feketelista"; Ambient Orb −40% csúcsidőben; Prius vs. hibrid Camry (látható jelzés); LA éttermi higiénia-kártyák (12)
Iskola Worcester: 4700 jogosultból egy diák váltott; Charlotte-i egyoldalas adatlap: a minőség súlya megduplázódott, +70% teszteredményű iskola, ≈ +65 ezer dolláros jövedelmű családok választása; Boston-algoritmus és a "kicsit hazudó" szülők; San Marcos: kötelező főiskolai jelentkezés, +11 pont (13)
Tucatnyi nudge CARES dohányzás-számla +53% leszokás (Poverty Action Lab); Stickk; kaszinó-önkitiltás; dollar-a-day tinédzser-terhesség; Civility Check (16)

Kritika és korlátok

  • Az esettár nagy része policy, nem marketing. A könyv fele nyugdíj, egészség, környezet, iskola, házasság; a marketinges olvasatot a wiki adja (checkout, onboarding, árlap → choice-architecture-checklist). Thaler–Sunstein maguk mondják, hogy a piac gyakran a gyengeség kiszolgálására ösztönöz; a könyv ezért kétélű: ugyanaz a hat elv a vevő javára és kárára is használható, és a szerzők a jólétet teszik mércének, nem a konverziót.
  • Hatásméret és replikáció. A nagy, ismételt eredmények (automatikus beléptetés, Save More Tomorrow, szervdonor-default, Opower-típusú társas összehasonlítás, Asch, Texas) robusztusak; a 2008-as szöveg social priming példái (aktatáska → versengés, tisztítószer-illat, jeges kávé → "hidegebb" ítélet) a replikációs válság érintettjei, Wansink menza-adatai (2017-18-as visszavonások) hipotézisek. Szerkesztői megjegyzés (nem a könyvből): a DellaVigna–Linos 2022-es metaanalízise szerint a kormányzati "nudge unit"-ok átlagos hatása ~1,4 százalékpont, a lektorált irodalomé ~8,7 pont (publikációs torzítás); Mertens 2022 metaanalízise ~0,45 Cohen d-t talált, amit kritikusai szintén publikációs torzítással magyaráztak. A wiki állása: a default a legnagyobb és legstabilabb hatás; az információs és társas nudge-ok kisebbek és kontextusfüggők; a "kis beavatkozás, nagy hatás" ígéret a defaultra igaz, a többire nem automatikusan.
  • Az "ő saját megítélésük szerint" mérce homályos. A könyv beismeri, hogy a preferencia a kerettől függ (a gyerekek "igazi" menza-preferenciája nem létezik), mégis erre a mércére épít; a kritika (Gigerenzer, Rebonato, Hausman–Welch; szerkesztői megjegyzés) szerint így a tervező preferenciája kerül be. Thaler–Sunstein válasza: az opt-out és a nyilvánosság elve, plusz a feltétel, hogy nudge-olni ott érdemes, ahol a tervező többet tud és a preferenciák nem térnek el nagyon (jelzálog igen, Coke vs. Pepsi nem) → libertarian-paternalism-and-ethics.
  • Kiadás-változatok. A wiki a 2008-as eredetit dolgozta fel. A 2009-es paperback egy "Bonus chapter: Twenty more nudges" résszel, a 2021-es Final Edition átírt fejezetekkel (sludge, "smart disclosure", klímaváltozás, a házasság-fejezet elhagyása, a "Choice Architecture" fejezet bővítése) jelent meg. A sludge kifejezés (Thaler, Science, 2018) tehát nem a 2008-as szövegé, de a jelenség (önérdekű default, worcesteri lebeszélés) itt van; a wiki oldala ezt jelzi → sludge-and-dark-patterns.
  • Mi hiányzik. Elérés, penetráció, márkaválasztás (Sharp): a nudge a már jelen lévő választás felületét rendezi; a menzán a brokkoli akkor fogy, ha ott van. A wiki nullhipotézise áll: a választási architektúra a physical-availability mikroszintje és a konverzióé, nem növekedési motor; a "most people prefer" reklámkeret Sharp memóriafrissítésébe fér bele. Az ár mérése (Ramanujam–Tacke) nincs benne, csak az ár bemutatása; a szokáshurok (Clear, Eyal) sincs, bár a "once a day" gyógyszer-szabály és a "habits are controlled by the Automatic System" ugyanoda mutat.
  • Politikai keret. A "harmadik út" retorika (republikánus–demokrata) 2008-as amerikai; a Pension Protection Act 2006 és a brit Behavioural Insights Team (2010) a könyv tényleges hatása, de ezek a wiki tárgyán kívül esnek.

Kinek érdemes elolvasni

Termékmenedzsereknek, UX-eseknek és pricing-felelősöknek a Bevezetés, az 1., 3., 5. és 17. fejezet: ez a wiki legtisztább forrása arról, hogy az alapértelmezés, a keret és a társas norma mekkora hatású, és hol a határ, amit még megvédenél a vevő előtt. Aki a decoded-ot olvasta: Barden három metaelve ennek a marketing-fordítása, itt van az eredeti esettár és az etika. Aki az atomic-habits-et vagy a hooked-ot: a "választási architektúra" itt születik, és a manipuláció-mátrix párja a nyilvánossági elv. Aki a how-brands-grow-t: ne várjon növekedési modellt; a nudge a polc és a checkout tudománya, nem a penetrációé. A 7-15. fejezet (befektetés, hitel, svéd nyugdíj, Medicare, szervek, környezet, iskola, per, házasság) policy-esettár; a wiki tömören rögzítette, a részletek a nyers forrásban. A Thaler-szál folytatása: misbehaving.

Fejezettérkép

1-2: cím, tartalom (kihagyva). 3 Bevezetés: Carolyn menzája és az öt elv, "nincs semleges design", Schiphol-légy, libertárius paternalizmus definíciója, Econs és Humans, a hamis feltevés és két tévhit, a chicagói open enrollment (status quo vs. "vissza nullára" default), a "harmadik út". 4 (I. rész, 1. fej.) Torzítások és baklövések: Shepard asztalai, két rendszer, CRT, horgonyzás (Milwaukee, Attila, adomány-opciók), elérhetőség (biztosítás földrengés után), reprezentativitás (Linda, londoni bombák, hot hand, rákklaszterek), optimizmus (MBA-decilisek, 90% sofőr, házasság 0%), veszteségkerülés (bögre), status quo (TIAA-CREF, magazinok, "yeah, whatever", tévé-carryover), keretezés (90/10, hitelkártya-lobbi, 350 dollár), Lake Shore Drive. 5 (2) Kísértés: kesudió, dinamikus inkonzisztencia, hot–cold, Ulysses, Planner/Doer, figyelmetlen evés (Wansink), Clocky, David csekkjei, Karlan–Romalis fogadása, nyári időszámítás, karácsonyi klub vs. hitelkártya, Cinnabon-illat, mentális számlázás (Hoffman, ház pénze, Gross–Souleles 5000/3000, Dennis "fun account"). 6 (3) A nyáj: Jonestown, Asch, Sherif, kollektív konzervativizmus, pluralista tudatlanság, Texas, spotlight, Salganik, Seattle szélvédő-járvány, evés társaságban, "most people prefer", Kerry; társas nudge-ok: Minnesota adó, Petrified Forest, Montana, San Marcos energia; priming, mere-measurement, csatornatényezők (tetanusz), aktatáska/illat/kávé. 7 (4) Mikor kell nudge: beruházási vs. bűnös javak, nehézség, gyakoriság, visszajelzés, "tudni, mit szeretsz" (Alinea), leképezés; a piac vegyes ítélete (Silverstein "Smart", kiterjesztett garancia, repülőbiztosítás). 8 (5) Választási architektúra: ajtófogantyú, Stroop, Norman tűzhelye; Defaults (szoftver-pipák, katonai toborzás opt-in/opt-out, kötelező választás), Expect error (metró, parkolóház, benzinsapka, érzéstelenítő-csatlakozók 82%, gyógyszer naponta, fogamzásgátló 28, Gmail-melléklet, Look right), Give feedback (kamera, riasztás-fáradás, terrorriasztás, mennyezetfesték), Mappings (fagylalt vs. prosztata, megapixel, hitelkártya-díjak, RECAP), Structure (kiküszöbölés szempontok szerint, festékkerék, Netflix, kollaboratív szűrés és a "szerencsés véletlen"), Incentives (négy kérdés, autó vs. taxi, INSEAD, termosztát, Stairmaster), NUDGES. 9 (II. rész, 6.) Save More Tomorrow: Tony Snow, DB vs. DC, "kellene többet", automatikus beléptetés, kötelező választás, quick enrollment, a match-küszöb mint horgony, oktatás kudarca, SMarT öt elve és eredményei, Safelite, Vanguard, Pension Protection Act, SSA break-even kalkulátor. 10 (7) Naiv befektetés: részvényprémium, Vince és Rip, rossz időzítés, Markowitz, 1/n, lifestyle-alapok félreértése, Enron/Prestwood, cégrészvény, Sell More Tomorrow, defaultok (target date), háromszintű menü. 11 (8) Hitelpiac: Canyonero, jelzálog (Woodward, Shaikh), subprime két véglete, RECAP jelzálogra, diákhitel (pizzás reklám, FAFSA, preferred lender-botrány, H&R Block), hitelkártya (1,4 milliárd kártya, Prelec–Simester, minimumfizetés-horgony, RECAP). 12 (9) Svéd privatizáció: pro-choice design, öt default-opció, aktív választók rosszabb portfóliója, Robur Contura, reklám (Harrison Ford, Cronqvist), "Just Maximize Choices" kudarca. 13 (III. rész bevezető). 14 (10) Medicare Part D: négy hiba, McAllen, véletlen default a dual eligible-öknek, Maine, a weboldal-teszt, McFadden, RECAP-levél Wisconsinban. 15 (11) Szervadományozás: explicit consent, routine removal (szaruhártya Georgia 25 → 1000), presumed consent (Johnson–Goldstein, Ausztria/Németország, Abadie–Gay), mandated choice, Illinois-regisztráció és normák. 16 (12) A bolygó: command-and-control vs. ösztönzők (adó, cap-and-trade, savas eső), visszajelzés és közzététel (Toxic Release Inventory, Greenhouse Gas Inventory, üzemanyag-címke dollárban, Prius, hotelkulcs), Ambient Orb, Wattson, Green Lights, Energy Star. 17 (IV. rész bevezető). 18 (13) Iskolaválasztás: Friedman, Hoxby 1-7%, Worcester, Charlotte adatlap, Boston-algoritmus és Roth, San Marcos. 19 (14) Lottószelvény-vásárlás: a perlés jogának ára (5-9% kórházi költség, 85 ezer per, <2% perel, 40% az ügyvédé), lemondás szabadsága, no-fault. 20 (15) Házasság privatizálása: hat előnycsoport, polgári unió, covenant marriage 1-3%, defaultok a gyengébb fél védelmére, önérdekű torzítás, tartásdíj-formula. 21 (V. rész, 16.) Tucatnyi nudge: Give More Tomorrow, Charity Debit Card, automatikus adóbevallás (225 millió óra), Stickk, CARES, sisak-licenc, kaszinó-önkitiltás, Destiny Health, dollar-a-day, szűrő-lámpa, körömlakk/Disulfiram, Civility Check. 22 (17) Ellenvetések: csúszós lejtő, gonosz nudgerek, a tévedés joga, újraelosztás, kötelező választás, nyilvánossági elv (Lollapalooza, szubliminális, tükrök), semlegesség (szavazólap +3,5), Nudgers és Nudgees, aszimmetrikus paternalizmus (szolárium, hűlési idő, válás), tilalmak. 23 (18) A valódi harmadik út. 24-31: jegyzetek (kihagyva). 32 bibliográfia, 33 index (kihagyva).

Ide mutat 46