MMarketingWiki
fogalom megalapozott

Súrlódás és a legkisebb erőfeszítés törvénye

Más névenlaw of least effort, legkisebb erőfeszítés törvénye, friction, súrlódás, make it easy, make it difficult, addition by subtraction, commitment device, elköteleződési eszköz, Ulysses pact, onetime actions, automate your habits, two-minute rule, kétperces szabály, gateway habit, decisive moments, prime the environment

Definíció. Két hasonló lehetőség közül az emberek természetesen a kevesebb munkát igénylőt választják; "a valódi motivációnk, hogy lusták legyünk és a kényelmeset tegyük, és ez okos stratégia, nem buta". Minden cselekvésnek energiaköltsége van, és minél több, annál kevésbé valószínű. A szokás akadály a kívánt eredmény előtt (a diéta akadály a fittség előtt); minél nagyobb az akadály, annál több a súrlódás. Ezért a jó szokást olyan könnyűvé kell tenni, hogy akkor is megtedd, amikor nincs kedved; a rosszat olyan nehézzé, hogy ne legyen rá lehetőség. Harmadik törvény: tedd könnyűvé; inverze: tedd nehézzé. (Atomic Habits, 12-14. fejezet)

Bizonyítékok

  • Jared Diamond kelet–nyugati tengelye. Eurázsiában azonos szélességi körön terjedt a földművelés (azonos klíma, ugyanazok a növények), Amerikában észak–déli tengelyen minden klímához új növény kellett: a mezőgazdaság 2-3× gyorsabban terjedt Eurázsiában, és a kis különbség évszázadok alatt hadseregekké és technológiává kamatozott. (12.)
  • A hajlított kerti slag. Több vizet vagy erőltetéssel (motiváció) vagy a hajlat kiegyenesítésével (súrlódás) kapsz. (12.)
  • Lean production. A japán gyárak minden fölösleges mozdulatot eltávolítottak; 1974-ben az amerikai színes tévékhez 5× annyi szervizhívás, 1979-re az amerikai munkás 3× annyi idő alatt szerelt össze egyet. "Addition by subtraction." (12.)
  • A szokásformáló termékek súrlódást vesznek el: ételkiszállítás (bevásárlás), társkereső app (bemutatkozás), fuvarmegosztás, sms (levél). A cégek "automatizálnak, eltávolítanak, egyszerűsítenek": kevesebb mező az űrlapon, kevesebb kattintás a fiókhoz, kevesebb választás. A hangszóró vevője: "könnyebb kimondani, hogy 'játssz countryt', mint elővenni a telefont"; pár éve a zsebben lévő korlátlan zene volt a súrlódásmentes. "Az üzlet végtelen kutatás ugyanazon eredmény könnyebb szállítására." (12.)
  • Brit adóhatóság. Letöltőoldal helyett közvetlen link az űrlapra: 19,2% → 23,4% válaszarány, "milliók adóbevétel". (12.)
  • Ritty pénztárgépe (1879). John H. Patterson boltjában loptak az alkalmazottak; a két, darabonként 50 dolláros "Incorruptible Cashier" minden tranzakció után bezárta a pénzt és a nyugtát; a lopás egyik napról a másikra eltűnt, fél év alatt 5000 dollár profit; Patterson megvette a jogokat: National Cash Register. "A gép nem az alkalmazottakat változtatta meg, hanem az etikus viselkedést tette automatikussá." (14.)
  • Elköteleződési eszközök (commitment device, Ulysses-paktum). Victor Hugo 1830-ban elzáratta a ruháit, hogy csak egy kendőben, otthon írhasson: A párizsi Notre-Dame két héttel a határidő előtt kész. Egyadagos csomag; kaszinó-tiltólista; Nir Eyal konnektor-időzítője, amely este 10-kor lekapcsolja a routert; a pincértől előre elkért doboz a fél adaghoz; előre kifizetett jóga. "Változtasd meg a feladatot úgy, hogy több munka legyen kilépni a jó szokásból, mint elkezdeni." (14.)
  • Egyszeri döntések, amelyek szokást zárnak be (olvasói felmérés): kisebb tányér, vízszűrő, jó matrac, sötétítő, tévé ki a hálóból, leiratkozás, értesítések ki, automatikus megtakarítás és számlafizetés, kábel lemondása. A ritka (havi, évi) teendőket sosem lehet szokássá tenni, ezért technológia "emlékezzen" rájuk (automatikus receptmegújítás, bérből levont nyugdíj). (14.)
  • A technológia visszafelé is: a Netflix és a YouTube autoplay, mert több munka abbahagyni, mint folytatni; "amikor a vágy teljesítésének költsége nulla, minden pillanatnyi impulzusba belecsúszunk". Clear asszisztense hétfőnként átállította a közösségi jelszavait; egy hét alatt kiderült, nem hiányzik. (14.)
  • Kétperces szabály és döntő pillanatok. Twyla Tharp: "a rituálé nem az edzés, hanem a taxi"; Clear 17:15-ös pillanata (edzőruha vagy kanapé); az étterembe belépés dönti el, mit ebédelsz. "Olvass minden este" → "olvass egy oldalt"; "fuss 5 km-t" → "vedd fel a futócipőt". "Standardizálj, mielőtt optimalizálsz." Egy olvasó 100 fontot fogyott azzal, hogy az edzőteremben legfeljebb öt percet maradhatott. (13.)
  • Reset the room (Oswald Nuckols): "az emberek azt hiszik, keményen dolgozom, pedig proaktívan lusta vagyok." Az üdvözlőkártyák alkalom szerint előre rendezve. (12.)

Marketingtanulság

  • Sharp fizikai elérhetősége a súrlódás nyelvén: "könnyű megvenni" = kevés lépés a vágytól a válaszig; a disztribúció–részesedés konvex kapcsolat a legkisebb erőfeszítés törvénye piaci szinten → physical-availability.
  • A konverzió a súrlódás függvénye, nem a meggyőzésé: a brit adóhivatal egyetlen linkje +4 pont; Sutherland 300 millió dolláros gombja ugyanez → reframing, affordance, clarity-over-noise.
  • A CTA a kétperces szabály: ne a maratont (előfizetés) kérd elsőre, hanem a futócipőt (ingyenes próba, egy kattintás); a "gateway habit" a belépő termék → calls-to-action, bait-and-curriculum.
  • Az elköteleződési eszköz az előfizetés és az automatizálás: a vevő előre kötelezi magát (előrefizetés, automatikus megújítás), és több munka kilépni, mint maradni; ez a lock-in etikus formája, ha a vevő maga kéri → monetization-models.
  • A lemorzsolódás fordítottja: a versenytársnál maradás is súrlódás kérdése; a váltás minden lépése (adatátvitel, új jelszó) a saját eszközöd, ha te vagy bent, és az ellenséged, ha be akarsz jutni.

Hogyan alkalmazd

  1. Számold meg a lépéseket a vágy pillanatától a használatig; minden lépés elhagyása mérhető konverziót hoz.
  2. A belépő ajánlat legyen két perc alatt megtehető; a többit utána építsd (szokásformálás).
  3. Helyezd a terméket a vevő napi útvonalára (a "munkába menet" edzőterem), ne "kitérőre".
  4. Adj a vevőnek elköteleződési eszközt, amit ő választ (előre fizetés, automatikus rendelés), és tedd átláthatóvá.
  5. Rossz szokás (versenytárs) ellen: növeld a lépésszámot, ne az érvet.

Barden: a viselkedési költség mint implicit fájdalom

Barden (decoded, 2. és 4. fejezet, net-value, decision-interfaces) a súrlódást a nettó érték egyenlet implicit költség oldalára teszi: "két költségtípus van: pénz és viselkedés; a viselkedési költség az idő és az erőfeszítés, amit a jutalomért adni kell." Adatok: a "300 Million Dollar Button" (Wroblewski): a kötelező regisztráció eltávolítása a pénztár előtt +45% eladás, +15 millió dollár az első hónapban, +300 millió egy év alatt (a vevők 45%-ának több regisztrációja volt, napi 160 ezer jelszókérés, 75%-uk nem vásárolt); Geico "So easy, a caveman could do it" (2004 óta a könnyűség a pozicionálás); Westpac Impulse Saver (egy piros gomb a telefonon: senki nem menne be a bankba 2 fontot átutalni, de gombbal igen); Bank of America "Keep the Change" (kerekítés megtakarításra: nulla viselkedési költség és láthatatlan fájdalom; 12 millió új ügyfél, 3,1 milliárd dollár megtakarítás); a csokis tej a sima mögé (kérni kell, sorban állnak mögötted); Frubes (a fromage frais pohárhoz kanál kell és összetörik az uzsonnásdobozban; a tubus elvette a költséget → sok millió font); SMA Solarchecker (az app egy korábbi lépésben veszi el a szerelő munkáját). Várakozás mint költség: indítsd el a folyamatot gyorsan, adj értékes tevékenységet, adj okot, vedd el a bizonytalanságot (9 perc a jelzett vonatra jobb, mint 5 ismeretlenre) → uncertainty-aversion. Barden ellenpontja: a költséget néha mutatni érdemes: az edzőterem havi díja több látogatást hoz az éves egyösszegűnél (sunk cost), tehát a súrlódás tudatos eszköz, nem mindig ellenség.

Feszültségek

  • Sutherland (costly-signalling, placebo-and-self-signalling): a "kicsit nehéz" növeli az értéket (IKEA-hatás, rituálé, erőfeszítés a placebóban); Clear szerint a súrlódás öl. Feloldás: a belépés legyen súrlódásmentes, az élmény tartalmazhat értelmes erőfeszítést; a Guinness-csapolás várakozás, nem űrlap → brand-rituals.
  • Sharp: a "könnyű megvenni" egybevág; Clear lock-in eszközei (elköteleződés, automatizálás) viszont a polygám hűség ellen dolgoznak, és Sharp adatai szerint a hűségmutatók alig mozdulnak; a hooked és a the-cold-start-problem beolvasásakor az előfizetéses kategóriák lemorzsolódás-alapszintjét ide → how-to-price nyitott kérdése.
  • Az autoplay-típusú "nulla súrlódás" etikai határa a nudge és a stolen-focus témája.
  • Barden (decoded): egybevág Clearrel; ahol több: a viselkedési költség pénzben mért esetei (300 milliós gomb, Keep the Change) és az, hogy a költség kézzelfoghatósága kétirányú eszköz (rejtsd a vásárláshoz, mutasd a használathoz). Clear "elköteleződési eszköze" (Hugo ruhái) Bardennél a Gym Pact.
  • Eyal beolvasva (hooked, action-and-fogg-behavior-model, investment-phase): Fogg B = MAT az eredeti Clear és Eyal mögött is: a viselkedéshez motiváció, képesség és trigger egyszerre kell, és "mindig a képességgel kezdd, a motiváció növelése drága". Eyal a súrlódás hat forrását nevezi meg (idő, pénz, fizikai erőfeszítés, agyi ciklus, társas deviancia, nem-rutin) és a "vedd ki a lépéseket" elvet (Hauptly; Blogger → Twitter → Instagram; a Twitter kezdőlapja 2009-ről 2012-re két gombra egyszerűsödött; a 140 karakter növelte a képességet). A Sutherland–Clear feszültség ("a kicsit nehéz érték" vs. "a súrlódás öl") Eyalnál pontos sorrendet kap: a cselekvés legyen súrlódásmentes, a befektetés (kis munka, IKEA-hatás, tárolt érték) jöhet, de csak a jutalom után, és fokozatosan. Ez a "belépés súrlódásmentes, az élmény tartalmazhat erőfeszítést" feloldás időrendje. Az előfizetéses lemorzsolódás-alapszint kérdésére Eyal: nem a lock-in, hanem a tárolt érték csökkenti → how-to-price.
  • Thaler–Sunstein beolvasva (nudge, social-nudges, libertarian-paternalism-and-ethics): a súrlódás elméleti őse a Nudge-ban Lewin csatornatényezője: Leventhal tetanusz-kísérlete (előadás után 3% ment oltásra; ugyanaz + térkép bekarikázott rendelővel + "mikor mész, milyen úton" 28%, kilencszeres, pedig mindenki tudta, hol a rendelő): "gyakran többet segít egy kis akadály elvétele, mint a lökés". Ugyanez a 401(k)-nál: az egyszerűsített "igen" kártya 9 → 34%, a Save More Tomorrow részvétele 80% felett, ha a tanácsadó helyben tölti ki, és kicsi, ha "egy eldugott weboldalon kell megtalálni". A Nudge elköteleződési eszközei Clear Hugo-ruhái mellé: Clocky (az ébresztő elszalad), a karácsonyi takarékklub (nulla kamat, nincs kivét: "az illikviditás a lényeg"), az adó-visszatérítés mint kényszermegtakarítás, David 100 dolláros csekkjei Thalernek (a csekk beváltásának fájdalma szaliensebb, mint az elvesztett nyugdíj-hozzájárulás), Karlan–Romalis fogadása (10 ezer dollár, 30 font), Stickk.com, a CARES dohányzás-számla (+53% leszokás, több, mint a nikotintapasz), a kaszinó-önkitiltó listák → planner-doer-model. Az autoplay-típusú "nulla súrlódás" etikai határa rögzítve: a súrlódás elvétele nudge, ha a vevő saját (Planner-)céljához vezető lépésről veszi le, és sludge, ha a kilépésre teszi rá vagy a Doer forró állapotát használja; a mérce a kilépés szimmetriája és a nyilvánosság → sludge-and-dark-patterns.
  • Hari beolvasva (stolen-focus, infinite-scroll-and-engagement-metrics): az autoplay-határ rögzítve: a "nulla súrlódás" (végtelen görgetés, autoplay, ajánló-lánc) Raskin szerint "elkapja az impulzust, mielőtt az agy dönthetne", és Raskin maga javasolja a súrlódás visszatételét a Tervező oldalán (döntési pont a lap alján; lassulás a felhasználó saját időkerete után — az Amazon 100 ms-adata fordítva; szünet-kérdés a nagy figyelem-költségű kattintás előtt: "az emberek másképp döntenek, ha megállnak"). A wiki feloldása bővül: a belépés legyen súrlódásmentes, a folytatás a vevő döntése; a Nudge kért korlátja (Stickk, CARES) a figyelemre a kSafe és a beépített időkeret → pre-commitment-devices, humane-attention-checklist.

Norman: mikor barát a súrlódás (kényszerítő funkciók)

Norman (the-design-of-everyday-things, 4-5. fejezet, beolvasva) adja meg a wikinek a hiányzó megállási szabályt a súrlódás eltávolításához. A "make it easy" elve ott dől el, hogy a cselekvés gyakori és visszafordítható-e:

  • Gyakori + visszafordítható → a súrlódás ellenség. (Feliratkozás, keresés, vásárlás, lemondás.)
  • Ritka + visszafordíthatatlan → a súrlódás barát, és Norman neve rá a kényszerítő funkció (forcing function): olyan fizikai korlát, ahol az egyik lépés kudarca megakadályozza a következőt. → design-constraints

Három fajtája: interlock (sorrendet kényszerít: mikró ajtaja, automata váltó fékpedállal, "dead man's switch"), lock-in (bent tart, amíg be nem fejeződik: "mented a munkádat?"), lockout (kizár egy veszélyes térből: a lépcsőházi kapu a földszinten, ami megakadályozza, hogy tűz esetén a pincébe rohanjanak). A lockout-példa mutatja a helyes kalibrálást: "sufficient restraint to make people realize they are leaving the ground floor, but not enough of an impediment to normal behavior that people will prop open the gate."

A legfontosabb tanulság a wikinek: a túl erős súrlódást kiiktatják, és akkor a védelem is elvész. A biztonsági szakértők a Google kampuszán téglát tettek a biztonságos zóna ajtaja alá, mert a mosdó ott volt (knowledge-in-the-world); a kezelők lekötik a dead man's switchet; az emberek felírják a bonyolult jelszót a monitorra. "Make something too secure, and it becomes less secure."

És a súrlódás-eltávolítás pozitív inverze Normannál: a hibajavítás legyen súrlódásmentes. "Make it possible to reverse actions — to 'undo' them — or make it harder to do what cannot be reversed… Never make people start over." Az Undo Norman szerint "perhaps the most powerful tool to minimize the impact of errors". → slips-and-mistakes, punitive-vs-protective-brands

Egy pontosítás a megerősítő ablakról (amit a wiki eddig egységesen súrlódásnak kezelt): a megerősítés csúszás (slip) ellen működik, tévedés (mistake) ellen alig — ha a cselekvés szándékos volt és csak a tárgya rossz, a felhasználó el sem olvassa. Megoldás: ne a cselekvést, hanem a tárgyat tedd feltűnővé (nagyítsd, színezd), és tedd visszafordíthatóvá.

Kapcsolódó

physical-availability · environment-design · design-constraints · slips-and-mistakes · don-norman · calls-to-action · affordance · clarity-over-noise · monetization-models · implementation-intentions-and-habit-stacking · james-clear