Jelölő (signifier) — és miért nem affordance

Definíció (Norman, 2013-as átdolgozás). A signifier (jelölő) bármilyen jel, jelölés vagy hang — bármilyen észlelhető mutató —, amely a megfelelő viselkedést kommunikálja az embernek. A distinkció, amit Norman élesen tesz:

"Affordances determine what actions are possible. Signifiers communicate where the action should take place. We need both." (DOET, 1. fejezet)

Affordance = mi lehetséges. Viszony (relationship) egy tárgy tulajdonságai és a cselekvő képességei között — nem tulajdonság. Létezhet láthatatlanul is. → affordance
Signifier = hol és hogyan kell csinálni. Jelzés, amit észlelni kell, különben nem működik.

Norman a saját első kiadását javítja ki vele: "a design community loved the concept and affordances soon propagated… Alas, the term became used in ways that had nothing to do with the original." A tervezők azt mondták: "I put an affordance there" — miközben egy kört rajzoltak a képernyőre, hogy jelezzék, hol kell megérinteni. Norman válasza: "the affordance of touching exists on the entire screen: you are trying to signify where the touch should take place."

A gyakorlati következtetés — ez a fontos rész: "In design, signifiers are more important than affordances, for they communicate how to use the design… For the most part, designers can focus upon signifiers." (1. fejezet)

A háromsoros összefoglaló (Norman saját szavaival)

Az affordance-ok a lehetséges interakciók ember és környezet között. Némelyik észlelhető, némelyik nem.
Az észlelt affordance gyakran jelölőként működik, de lehet kétértelmű.
A jelölők jelölnek — konkrétan azt, mely cselekvések lehetségesek és hogyan kell őket elvégezni. A jelölőnek észlelhetőnek kell lennie, különben nem működik.

Bizonyítékok és esetek

Eset	Mit mutat
A "Norman door" — a postahivatal hat üvegajtaja, látható sarokpánt, oszlop és vonal nélkül: a barát a pántos oldalt nyomta, és csapdába esett két ajtósor között. "In my friend's case, he was in a building where the designer aimed for beauty, not utility… Attractive doors. Stylish. Probably won a design prize."	Az esztétika kiirtja a jelölőket. Norman javaslata nem esztétikai áldozat: függőleges lap a tolandó oldalra, vagy a tartóoszlop láthatóvá tétele.
A két azonos ajtókilincs (1.2. ábra), az egyik húzandó, a másik tolandó, mindkettőn lapos vízszintes rúd (amely tolást sugall), és fölöttük két tábla	"When external signifiers — signs — have to be added to something as simple as a door, it indicates bad design."
A londoni szállodai mosdó, amelynek dugóját lenyomva kell kivenni: Norman kanállal próbálta felfeszíteni, majd lement a recepcióra megkérdezni	Nemcsak a jelölő hiányzik: a megoldás a tiszta kezet visszateszi a piszkos vízbe. A rossz jelölő és a rossz koncepció együtt jár.
A pánikrúd (panic bar) a vészkijáraton (2.5. ábra)	A helyes eset: "the proper affordances coupled with a graceful signifier, the black bar, which indicates where to push". Törvény írja elő, mert égő épületben az emberek a befelé nyíló ajtót erősebben tolják, és meghalnak.
Véletlen jelölő — a KAIST lépcsőházi falának lapos teteje (anti-affordance a leesés ellen): amint valaki lerak rá egy üres poharat, a pohár jelölővé válik: "ide szabad lerakni"	A jelölő nem attól jelölő, hogy szándékos volt. A könyvjelző helye is véletlen jelölő: mennyi van hátra a könyvből (e-könyv-olvasón ez elveszett, hacsak a tervező vissza nem adja).
Félrevezető jelölő — a parkban a szervizútra keresztbe állított függőleges csövek (anti-affordance: autó nem mehet át), amelyek gumiból vannak, így a parkgondnok autója átgurul rajtuk	"A very clever signifier, signaling a blocked road to the average person, but permitting passage for those who knew." A szándékos félrevezetés design-eszköz — és a sludge-and-dark-patterns határa.
Anti-affordance: az üveg. Átlátszó → átengedi a látást, de nem a testet. Épp az teszi hasznossá, ami elrejti az anti-affordance-ot: ezért repülnek neki madarak, és ezért sérülnek évente sokan üvegajtókban	Ha egy affordance vagy anti-affordance nem észlelhető, jelölőt kell mellé tenni.
Gesztusvezérelt csap, szappanadagoló, kézszárító	Kiváló mapping (kéz alá → víz), de nulla jelölő: nem tudod, hogy elromlott-e, kifogyott-e, rosszul integettél-e, vagy egyáltalán nem gesztusra működik. Norman: "at least they got the mapping right."

Marketinges fordítás

Amit Norman ajtókról mond, az szó szerint áll a konverziós felületre, a csomagolásra és az árlapra:

Ha magyarázó táblát kell kitenni, a design bukott. "Whenever you see hand-lettered signs pasted on doors, switches, or products, trying to explain how to work them… you are also looking at poor design." A wiki fordítása: ha a landing page-re tooltipet, "Hogyan működik?" modult vagy FAQ-t kell tenni, mert különben nem értik a terméket, akkor nem a szöveg hiányzik, hanem a jelölő. → clarity-over-noise
Az esztétikai díj és a használhatóság ütközik. Norman ajtaja "valószínűleg designdíjat nyert". A márkaoldali megfelelője a minimalista, jelölő nélküli UI és a "tiszta" csomagolás, amelyről nem derül ki, mi van benne. → design-strategy, psychophysics
A jelölő ingyen van, ha a testtel dolgozol. A lapos lemez, a vízszintes vs. függőleges rés az autó kilincsében (vízszintes = húzd, függőleges = told) semmivel sem kerül többe, mint a jelölő nélküli változat.
A véletlen jelölőket számold össze a saját felületeden — a pohár a falon elve: mit tanulnak a vevők abból, amit nem terveztél (a sorban álló emberekből, az üres polcból, a válaszidőből, a más vevők értékeléseiből)? → social-proof

Feszültségek

Sutherland vs. Norman az affordance szó használatában (alchemy, affordance). A wiki affordance oldala Sutherland nyomán az affordance-t "az észlelt és tényleges tulajdonságok, amelyek megmutatják, hogyan lehet használni" értelemben használja — ez pontosan az a keverés, amit Norman a 2013-as kiadásban javít ki. A wiki állása: Sutherland tartalma (Walkman-felvevőgomb, PULSH-ajtó, "egy dolgot csináljon") helyes, de a neve rosszul van megválasztva — amit Sutherland mond, az részben signifier-tisztaság, részben conceptual model-tisztaság. A <a class="wl" data-type="concept" href="/concepts/affordance/" title="Affordance és a kevesebb több">affordance</a> oldal megtartja a nevet (a vevő így ismeri), de Norman pontos definíciója ott van rajta.
Norman a saját szava ellen. Nem az a érdekes, hogy kinek van igaza a szóhasználatban, hanem hogy Norman feladta: "Eventually I gave up: designers needed a word to describe what they were doing, so they chose affordance. What alternative did they have? I decided to provide a better answer: signifiers." Ez maga a reframing esete: a fogalmi harc helyett új szó.
Gibson vs. Norman. Az affordance J. J. Gibson ökológiai észleléselméletéből jön; Gibson szerint a világ közvetlenül észlelhető ("direct perception"), Norman szerint az agy értelmez. A vitát Gibson a hallókészüléke kikapcsolásával zárta le ("my counterarguments would fall upon deaf ears — literally"). A design szempontjából a vita irreleváns: mindkettőből ugyanaz következik — a világban lévő információ dolgozik helyettünk. → knowledge-in-the-world
Módszertani fenntartás. Norman példái anekdoták és fényképek, nem mért kísérletek. A "Norman door" hírneve retorikai erő, nem bizonyíték; a könyv állításai kognitív pszichológiai alapokon érvelnek, nem kontrollcsoportos kutatásból következnek. Ahol a wikiben mért adat van ugyanerre (Nielsen 85%-a öt főnél → five-user-test; Shotton olvashatatlan plakátjai → curse-of-knowledge), ott a mérés a keret, Norman a magyarázat.

Kapcsolódó

the-design-of-everyday-things · don-norman · affordance · conceptual-model · natural-mapping · feedback-and-feedforward · design-constraints · norman-design-principles · seven-stages-of-action · knowledge-in-the-world · clarity-over-noise · sludge-and-dark-patterns · friction-and-least-effort