MMarketingWiki
fogalom vázlat

Fogalmi modell és system image

Más névenconceptual model, fogalmi modell, mental model, mentális modell, system image, rendszerkép, designer's model, user's model, folk theory, naiv elmélet, thermostat fallacy, termosztát-tévedés, approximate model, közelítő modell, good enough" model

Definíció. A fogalmi modell (conceptual model) egy magyarázat — rendszerint erősen leegyszerűsített — arról, hogyan működik valami. "It doesn't have to be complete or even accurate as long as it is useful." (DOET, 1. fejezet) Amikor a felhasználó fejében van, mentális modellnek hívjuk.

A system image a kulcsfogalom a marketingesnek. Norman háromszöge (1.11. ábra):

   a TERVEZŐ modellje            a FELHASZNÁLÓ modellje
            \                          /
             \                        /
              → a SYSTEM IMAGE (a termék + minden, ami körülötte van)

A system image mindaz, ami a megépült fizikai szerkezetből leolvasható: a termék maga, a dokumentáció, a jelölők, az utasítások, a weboldal, a reklám, a bolti anyag és amit az eladó mond. A tervező azt várja, hogy a felhasználó modellje azonos lesz az övével — de nem tud közvetlenül kommunikálni vele:

"Designers expect the user's model to be identical to their own, but because they cannot communicate directly with the user, the entire burden of communication is with the system image."

Ez az a mondat, ami a könyvet marketingkönyvvé teszi: a márkakommunikáció nem a termék mellett áll, hanem része a rendszerképnek. Amit a reklám ígér, az bekerül a vevő működési modelljébe — és ha a termék nem így működik, a vevő a saját modelljét fogja hibáztatni, nem a tiédet.

Bizonyítékok és esetek

Eset Mit mutat
A hűtőszekrény (General Electric). Két rekesz (hűtő, fagyasztó), két szabályzó, "freezer" és "refrigerator" felirattal. A sugallt modell: mindegyik a saját rekeszét szabályozza. Ez hamis. Valójában egy termosztát és egy hűtőegység van; az egyik szabályzó a termosztátot állítja, a másik azt, hogy a hideg levegő milyen arányban oszlik meg a két rekesz közt. Ráadásul 24 óra, mire stabilizálódik. "I shouldn't have to keep a laboratory notebook and do controlled experiments just to set the temperature of my refrigerator." 25 év alatt sok olvasói levél érkezett hálából — a GE-től soha semmi, és ugyanazt a vezérlést árulja ma is.
A termosztát mint szelep ("folk theory"). Ha hideg van, sokan maximumra tekerik, hogy gyorsabban melegedjen. A legtöbb otthoni termosztát be/ki kapcsoló: a berendezés teljes teljesítménnyel megy, míg el nem éri a beállított értéket. A maximumra tekerés így nem gyorsít, viszont kiiktatja az automatikus leállást, túllövést és energiapazarlást okoz. Nem az a lényeg, hogy egyesek tévednek, hanem hogy mindenki történetet gyárt: "everyone forms stories (conceptual models) to explain what they have observed". Külső információ hiányában a képzelet szabadon fut.
Az olló. A lyukak egyszerre affordance-ok (be lehet dugni az ujjat) és jelölők (ide kell); a méretük korlát (nagy lyuk = több ujj); a leképezés egyértelmű; a működés látszik. A koncepció magától adódik. A jó fogalmi modellt nem meg kell tanítani, hanem láthatóvá kell tenni.
A Junghans Mega 1000 rádióvezérelt óra. Öt gomb, semmi jel arról, melyik mit csinál; más módban mást; némelyik rövid és hosszú nyomásra mást. "The only way to tell how to work the watch is to read the manual, over and over again. …I really like the watch: too bad I can't remember all the functions." A szeretet és a használhatatlanság megfér egymás mellett — a reflective szint felülírhatja a behavioral-t (→ brand-experience-map).
A Nest termosztát (pozitív eset). Kijelző, ami közeledéskor kapcsol be, mutatja a jelenlegi és a célhőmérsékletet, a háttérszín jelzi az üzemmódot (fekete = semmi, narancs = fűt, kék = hűt), és megjósolja: "Now 75°, will be 72° in 20 minutes." Plusz telefonos energiafogyasztás-összegzés. A jó system image nemcsak az eszközről ad modellt, hanem a rendszerről is (a ház energiafogyasztásáról).
Sayeki professzor motorjának indexkapcsolója — előre = jobbra, hátra = balra. Ez önkényesnek tűnt és nem maradt meg. Megoldás: nem a motor irányára képezte le, hanem a bal kormányszarv mozgására (balra fordulásnál a bal kormányszarv hátra megy). "Conceptual models do not have to be accurate as long as they lead to the correct behavior in the desired situation." (A modell ráadásul fizikailag hibás: a motort ellenkormányzással fordítják.)

Közelítő modellek: "a gyakorlatnak nem igazság kell"

Norman 3. fejezetének külön tétele: "Science deals in truth, practice deals with approximations." Négy példa:

  • °C = (°F − 30) / 2 — 55 °F → 12,5 (a pontos 12,8). 3 °F-en belül van a normál hőmérséklet-tartományban, és fejben megy. "Anything within 5 ºF of the real value would work for this purpose" — mert csak azt akartam tudni, kell-e pulóver.
  • A rövid távú memória öt rekesz — "not a single memory researcher in the entire world believes this to be an accurate model of STM. But it is good enough for applications."
  • 27 × 293 ≈ 30 × 300 = 9 000 (14%-os hiba), vagy −900 korrekcióval 8 100 (2%).
  • Az ellenkormányzás nélküli motormodell (fentebb).

Marketinges következtetés: a vevőnek adott modell nem attól jó, hogy igaz, hanem attól, hogy helyes viselkedést eredményez, és a hibáknál is magyaráz. Ez a wiki "egyszerűsíts, de ne hazudj" szabályának pontosabb formája: a leegyszerűsített modell addig ér valamit, "amíg a feltevései, amikre épül, igazak maradnak" — a felhőbe mentő e-mail-kliens modellje ("itt van az anyag a gépemen") azonnal összeomlik, amint megszakad a hálózat.

Hogyan alkalmazd

  1. Írd le egy mondatban a modellt, amit a vevő fejébe akarsz tenni ("az X egy Y, ami Z-t csinál"), és nézd meg, hogy a termék felszíne ezt mondja-e — nem a brief, nem a deck.
  2. Auditáld a system image-et teljes körben: termék, csomagolás, honlap, hirdetés, eladói szöveg, súgó, hibaüzenet. Ha ezek eltérő modellt sugallnak, a vevő a legfeltűnőbbet tanulja meg, és a többinél hibázni fog.
  3. A hibás modell ára késleltetve jelentkezik. A hűtőszekrény-eset tanulsága: nem a vásárláskor derül ki, hanem a használatkor — és akkor már a te NPS-edet rontja. → punitive-vs-protective-brands
  4. Adj modellt a hibákhoz, ne csak a boldog úthoz. "Most important is the provision of a good conceptual model that guides the user when things go wrong."
  5. Ha a modell nem látszik, mutasd meg (Nest-elv): állapot + irány + előrejelzés. Ez egyszerre feedback-and-feedforward és uncertainty-aversion elleni eszköz.

Feszültségek

  • Norman vs. a wiki "a vevő nem gondolkodik" alapállása (satisficing, curse-of-knowledge, light-buyers-and-penetration). Norman fogalmi modellje egy reflektív konstrukció; Sharp és Shotton adatai szerint a könnyű vevő a kategóriára sem gondol, nemhogy a termék működésmodelljére. Feloldás: a fogalmi modell akkor számít, amikor valami elromlik — Norman maga mondja: "As long as things work properly, we can manage. When things go wrong, however… then we need a deeper understanding." A modell tehát nem vásárlási, hanem megtartási eszköz.
  • Norman vs. Barden/Sutherland (decoded, psycho-logic, perception-and-signals). Barden az autopilótára tervez (gyors, asszociatív rendszer); Norman a pilótát is kiszolgálja, mert a hibahelyzetben az veszi át. Nincs ütközés, de van hangsúlykülönbség: a reklámtervezésben Barden nyer, a terméktervezésben Norman.
  • A "system image" és a márkaígéret. A wiki brands-as-trust-signals oldala szerint a márka a bizonytalanságot csökkenti; Norman szerint a márka ugyanakkor modellt is szállít, és a modellért felel. A clarity-over-noise "grunt test"-je (érti-e 5 mp alatt, mit csinál?) a system image legdurvább mérése.
  • Módszertani. Az esetek (hűtő, óra, Nest, Sayeki) illusztratív anekdoták; a "folk theory a termosztátról" mögött van szakirodalom (Kempton), de a könyv nem közöl mérést. A közelítő modellek tétele viszont nem empirikus állítás, hanem módszertani javaslat — így nem is cáfolható.

Kapcsolódó

the-design-of-everyday-things · don-norman · signifiers · affordance · natural-mapping · feedback-and-feedforward · seven-stages-of-action · norman-design-principles · knowledge-in-the-world · slips-and-mistakes · clarity-over-noise · curse-of-knowledge · uncertainty-aversion · brands-as-trust-signals