Cass R. Sunstein

Amerikai jogtudós (1954), a Nudge (2008) társszerzője richard-thaler mellett. A könyv írásakor a University of Chicago jogi karának professzora (Thaler kollégája; a kettő "szokásos ebédhelyén" született a könyv: Sunstein pálcikával mérte meg Shepard asztalait), 2008-tól Harvard; 2009-2012 között az Obama-kormány szabályozási hivatalának (OIRA) vezetője, ahol a könyv elveit (közzététel, egyszerűsítés, default) a szövetségi szabályozásba vitte. A Nudge-ban ő a jogi és politikai szál: a libertárius paternalizmus fogalma (Thalerrel közösen, 2003-as cikk), a Rawls-féle nyilvánossági elv alkalmazása, az ellenvetések fejezete, a szólásszabadság- és semlegesség-korlátok, a házasság privatizálása, a környezeti közzététel (Toxic Release Inventory); a konformitás-kutatás összefoglalása (130 kísérlet, 17 ország) saját 2003-as könyvéből (Why Societies Need Dissent). Az önirónia visszatérő tárgya: tíz éve fizetett, olvasatlan magazinok, 50-50 TIAA-CREF, a jóváhagyatlan Silverstein-vers.

Fő könyve a wikiben: nudge (2008, Thalerrel).

Gondolkodásának magja (a Nudge-ból)

• Nincs semleges design; a kormány és a cég is választási építész, az "anti-nudge" álláspont "nonstarter" → choice-architecture.
• A libertárius paternalizmus nem oximoron: szabad kilépés + tudatos terelés a választó saját megítélése szerinti jobb felé → libertarian-paternalism-and-ethics.
• A nyilvánossági elv (Rawls) a nudge korlátja: amit nem védenél meg nyilvánosan az érintettek előtt, ne tedd; a szubliminális bejelentve sem elfogadható, mert nem figyelhető.
• Semlegesség, ahol jog van rá (szavazólap, vallás, szólás); máshol a nudge-ot a hatása minősíti.
• A társas befolyás a leghatékonyabb nudge, jóra és rosszra (Jonestown, Asch, pluralista tudatlanság, kaszkádok) → social-nudges.
• A közzététel (disclosure) olcsó és libertárius szabályozó eszköz: Toxic Release Inventory, üzemanyag-címke dollárban, RECAP → nudges-framework.
• Szerkesztői megjegyzés (nem a forráslistából): későbbi könyvei (Simpler, 2013; Why Nudge?, 2014; The Ethics of Influence, 2016; Sludge, 2021; Nudge: The Final Edition, 2021 Thalerrel) a nudge etikáját, a sludge-auditot és a "smart disclosure"-t viszik tovább; a wiki állását a 2008-as szövegből építi.

Stílus és korlátok

Jogász-esszéista: elvek, ellenvetések, esetek; a kísérleti adatot Thaler és a viselkedési közgazdaságtan adja. A wikiben a marketing-fordítás nem tőle jön; ami tőle: az etikai mérce, amely a manipulation-matrix önvizsgálatát külső teszttel egészíti ki, és a "gonosz nudgerek" válasza (átláthatóság, nem tervezési tilalom), amely a sludge-and-dark-patterns alapja. Kritikusai (Gigerenzer, Rebonato, Hausman–Welch) az "as judged by themselves" mérce ürességét és az autonómia megkerülését vetik fel; a wiki rögzíti, nem dönti el.

Kapcsolódó

richard-thaler · daniel-kahneman · robert-cialdini · nir-eyal · rory-sutherland · phil-barden · don-norman