Annie Duke

Amerikai döntéselméleti előadó, tanácsadó és visszavonult profi pókerjátékos (1965–). A Columbián végzett angol és pszichológia szakon, majd a Pennsylvania Egyetemen NSF-ösztöndíjjal kognitív pszichológiából szerzett mestert és végezte el a doktori kurzusokat — a disszertációja előtt betegség miatt halasztott, és soha nem tért vissza. Montanába költözött, ahol pénzkereseti kényszerből kezdett pókerezni a billingsi Crystal Lounge alagsorában. A "átmeneti szünetből" húszéves profi karrier lett: WSOP-aranykarkötő, WSOP Tournament of Champions, NBC National Heads-Up Championship, 4 millió dollár fölötti tornanyeremény (visszavonulás: 2012). Bátyja, Howard Lederer szintén profi játékos — ő vezette be a játékba és az első tanulócsoportjába.

2002 óta vállalati előadó és tanácsadó: pénzügy, stratégiai tervezés, HR, jog, vállalkozás.

Fő műve a wikiben: thinking-in-bets (2018) — beolvasva.

Amit a wiki tőle használ

• Resulting. A pókerzsargonból a menedzsmentbe emelt fogalom: a döntés minőségét a kimenet minőségéből ítéljük meg. Ez a wiki mérés-anyagának hiányzó darabja volt → resulting-and-outcome-bias.
• Az élet póker, nem sakk. A sakkban nincs rejtett információ és alig van szerencse, ezért a kimenet jó jel a döntésminőségre; az életben nem. Von Neumann is a pókerre építette a játékelméletet ("Chess is not a game… Real games are not like that at all").
• Kimenet-besorolás (fielding outcomes). A tanulási hurok nem a kimenetnél zárul, hanem egy második döntésnél: szerencse volt vagy tudás? → luck-vs-skill
• "Wanna bet?" és a kalibrált hit. A bizonyosság kimondása százalékban; a hitformálás helyes sorrendjének kikényszerítése → belief-calibration.
• Igazságkereső csoport. A charter három eleme (pontosság, beszámoltathatóság, nézetsokféleség) + Merton CUDOS-normái mint házirend → truthseeking-pod.
• Backcasting és premortem párosa, a mentális kontrasztolás kísérleti alátámasztásával → premortem-and-backcasting.
• Tilt, 10-10-10, Ulysses-szerződés, döntési "swear jar" → tilt-and-decision-interrupts.

Módszertani profil és fenntartások

Duke nem kutató, hanem fordító: a könyv másodlagos irodalomra (Kahneman, Gilbert, Tetlock, Lerner, Haidt, Merton, Duhigg, Thaler, Oettingen, Sunstein) és személyes pókeranekdotákra épül. A Thinking in Bets-ben egyetlen saját mérés sincs. A wiki négy fenntartást tart nyilván nála:

1. A póker nem általánosítható környezet. Zárt szabályrendszer, ismert eloszlás, azonnali visszacsatolás — vagyis pontosan az a két feltétel, amelyet Kahneman az intuíció megbízhatóságához szab (when-to-trust-intuition), és amelyet a marketing nem teljesít. Duke ezt a különbséget megnevezi, de nem építi be a tanácsaiba.
2. Ludikus tévedés. A pókerben kiszámolható a 76%/24%; az üzletben nem ismerjük az eloszlást. A kalibrált százalék a negyedik negyedben hamis pontosság → ludic-fallacy, fourth-quadrant, belief-calibration.
3. Nulla marketinges adat. A példák pókerből, amerikai futballból, baseballból, jogi tárgyalásokból, nyugdíj-megtakarításból és egy nonprofit pályázati portfóliójából származnak. A marketinges fordítást a wiki végzi el.
4. Az anekdoták n = 1, és a szerző emlékezetéből valók (Nick the Greek, Phil Hellmuth, Phil Ivey, a tanácsadói esetek). A mechanizmust illusztrálják, nem bizonyítják. A hivatkozott kísérletek egy része a replikációs válság érintett zónájából jön — a Reproducibility Project maga is a könyv egyik adata → replication-crisis.

Hol ütközik más wiki-szerzőkkel

• Taleb (nassim-taleb, the-black-swan): ugyanaz a határvonal, két oldalról nézve. Taleb Mediocristan/Extremistan elhatárolása a jelenség felől mondja meg, mennyi a szerencse súlya; Duke szerencse/tudás vödrei a döntéshozó felől. Ahol elválnak: Taleb szerint ismeretlen eloszlásnál a kalibrálás elvileg lehetetlen és megtévesztő, Duke szerint gyakorlással javul — de a bizonyítéka a pókerből való. → extremistan-vs-mediocristan
• Kahneman (daniel-kahneman, thinking-fast-and-slow): Duke a gyakorlati desztillátum. A premortemet (Klein) és az outcome biast Kahneman is tárgyalja; Duke hozzáteszi a backcasting-párt, a csoport-chartert és az időutazás-eszközöket, amelyek Kahnemannál nincsenek. Kahneman viszont kísérleti számokkal dolgozik, Duke történetekkel.
• Haidt (jonathan-haidt, moral-matrix): Duke a csoport-chartert kifejezetten Haidt tételére építi — az egyén rossz igazságkereső, a jól felépített csoport jó. Haidtnál ehhez intézményes fék kell (peer review, bíróság); Duke önkéntes, tét nélküli kiscsoportot javasol, amiről a saját bizonyítékai (bírák, szociálpszichológusok) azt mutatják, hogy hajlamos visszacsúszni megerősítő üzemmódba.
• Thaler (richard-thaler, planner-doer-model): az Ulysses-szerződés ugyanaz a mechanizmus; Duke hozzáadása az érzelmi kiváltó (tilt) és a csoportos elszámoltathatóság.

Kapcsolódó

thinking-in-bets · resulting-and-outcome-bias · luck-vs-skill · belief-calibration · truthseeking-pod · premortem-and-backcasting · tilt-and-decision-interrupts · daniel-kahneman · nassim-taleb · jonathan-haidt · richard-thaler · cass-sunstein · when-to-trust-intuition · fourth-quadrant · ludic-fallacy · replication-crisis