Jonathan Haidt

Szociálpszichológus (1963–). Pennsylvanián doktorált morális fejlődéslélektanból, majd Chicagóban dolgozott Richard Shwederrel, ezután húsz évig a Virginiai Egyetemen tanított, ma az NYU Stern üzleti karán. A morálpszichológia mai mainstreamjének egyik alakítója: az ő társas intuicionista modellje (2001, "The Emotional Dog and Its Rational Tail") fordította meg a szakma alapfeltevését, hogy az erkölcsi ítélet érvelés eredménye.

Fő műve a wikiben: the-righteous-mind (2012) — beolvasva.

Amit a wiki tőle használ

• Az elefánt és a lovas. "The mind is divided, like a rider on an elephant, and the rider's job is to serve the elephant." Ugyanaz a kettősség, amit a wiki Kahneman (system-1-and-system-2) és Barden (autopilot-and-pilot) szótárában tart nyilván — Haidt hozzáadása nem a kettősség, hanem a funkció: a lovas nem hibás gondolkodó, hanem ügyvéd és sajtóosztály, akit társas célokra evolváltak. A kanonikus mechanizmus-oldal az autopilot-and-pilot; ott áll a három szótár összekötése.
• A belső sajtóosztály. Az Alchemy is ezt idézi: "a tudatos elme azt hiszi, ő az Ovális Iroda, valójában a sajtóosztály" → the-real-why. Haidt saját anekdotája erről: éppen arról írt, hogyan gyárt az elme utólagos igazolást, amikor a felesége rászólt a piszkos edények miatt, és három másodperc alatt olyan meggyőző mentséget adott elő, hogy mindketten elhitték. (2. fej.)
• A hat morális alap → moral-foundations. Care/harm, Fairness/cheating, Loyalty/betrayal, Authority/subversion, Sanctity/degradation, Liberty/oppression. A Jesse Graham és Brian Nosek társaságában készített Moral Foundations Questionnaire (MFQ) és a YourMorals.org adatai (132 000 fő 2011-re).
• Morality binds and blinds → moral-matrix. A mátrix kívülről megtámadhatatlan; a szent mag a harmadik sín; "follow the sacredness".
• A kaptárkapcsoló → hive-switch. "90 percent chimp and 10 percent bee"; Durkheim Homo duplex-e és a kollektív pezsgés; a hivish szervezet három szabálya.
• Morális tőke → moral-capital. Saját fogalma a társadalmi tőke kiterjesztésére: az a teljes környezet, ami egy közösséget együtt tart.
• Áhítat (awe). A Keltner–Haidt-féle definíció — "valami nálunk nagyobb megtapasztalása, amely tágítja a vonatkoztatási keretet", két összetevője a vastness és a need for accommodation. Berger (contagious, 3. fej.) ezt méri terjedési tényezőként: a NYT tudományos cikkei az áhítat miatt kerülnek a Most E-Mailed listára (+30%) → emotion-and-arousal. Haidtnál ugyanez a kaptárkapcsoló egyik magányos átbillentője.
• Self-placebbing. A kifejezés az ő szótárából származik, Sutherland idézi → placebo-and-self-signalling.
• Szabad játék és szorongás. Hari (stolen-focus, 14. fej.) Skenazy mentorai közt idézi: a szabad játék megvonása a gyerekek szorongás-növekedésének egyik oka, a szorongás pedig rontja a figyelmet → flow-and-deep-attention. Az erről szóló könyve (The Anxious Generation, 2024) nincs a forráslistában.

Módszertani profil és fenntartások

Haidt kísérletező és szintetizáló egyszerre: saját, replikálható laborparadigmákat épített (ártalmatlan tabusértések, morális elnémulás, MFQ), de a nagy elméleti íveket (csoportszelekció, vallás mint adaptáció) érveléssel támasztja alá, nem méréssel — és ezt ki is mondja. A wiki négy konkrét fenntartást tart nyilván nála:

1. A tisztaság- és undor-priming vonal a replikációs válság által érintett (fingspray, keserű ital, Zhong "Macbeth-hatása", Helzer–Pizarro kézfertőtlenítője). A nagyobb tétel áll, az effektusméretek nem használhatók → replication-crisis.
2. A hat alap szerkezete adathoz igazított, nem előzetesen regisztrált: a Fairness-alapot olvasói reakciók hatására írta át arányosságra, a Liberty-t "provizórikus" hatodikként vezette be.
3. Az MFQ önszelektált mintán fut (YourMorals.org) — a nagy N nem javítja a szelekciós torzítást; szegmensméret nem vezethető le belőle.
4. A könyv fele politikai értelmezés. A wiki a mechanizmust veszi át, az értékelést nem — ez a korlát ki van írva a the-righteous-mind könyvoldalra és a moral-foundations framework-oldalra is.

Hol ütközik más wiki-szerzőkkel

• Storr (will-storr, the-status-game): ugyanaz a jelenség két motívummal. Storr szerint az erényjelzés státuszszerzés; Haidt szerint kötődés és mátrixépítés. Nem ütköznek: Storr a résztvevő nyereségét, Haidt a csoport funkcióját nézi. A wiki mindkettőt használja a virtue-games és a moral-capital oldalon.
• Shotton (richard-shotton, brand-purpose): Haidt megmagyarázza, miért vonzó az erényre épülő márkaüzenet, de nem cáfolja Shotton cáfolatát — attól, hogy egy motívum valódi, még nem mozdít vásárlást. A két állítás nem ugyanarra a kérdésre válaszol.
• Taleb (nassim-taleb, narrative-fallacy): a történet Talebnél tömörít, ezért vak; Haidtnál köt, ezért vak. Kiegészítik egymást.
• Sharp (byron-sharp): a morális profil nem szegmentációs változó a wiki állása szerint; a hat alap üzenetdiagnosztika.

Kapcsolódó

the-righteous-mind · moral-foundations · moral-matrix · hive-switch · moral-capital · the-real-why · autopilot-and-pilot · placebo-and-self-signalling · emotion-and-arousal · virtue-games · brand-purpose · will-storr · replication-crisis