---
title: Jonathan Haidt
type: person
aliases: [Haidt, social intuitionist model, Moral Foundations Theory, elephant and rider]
tags: [person, moral-psychology, psychology]
sources: [the-righteous-mind, alchemy, contagious, stolen-focus]
updated: 2026-09-14
status: draft
---

# Jonathan Haidt

Szociálpszichológus (1963–). Pennsylvanián doktorált morális fejlődéslélektanból, majd Chicagóban dolgozott Richard Shwederrel, ezután húsz évig a Virginiai Egyetemen tanított, ma az NYU Stern üzleti karán. A morálpszichológia mai mainstreamjének egyik alakítója: az ő **társas intuicionista modellje** (2001, *"The Emotional Dog and Its Rational Tail"*) fordította meg a szakma alapfeltevését, hogy az erkölcsi ítélet érvelés eredménye.

Fő műve a wikiben: **[[the-righteous-mind]]** (2012) — beolvasva.

## Amit a wiki tőle használ

- **Az elefánt és a lovas.** *"The mind is divided, like a rider on an elephant, and the rider's job is to serve the elephant."* Ugyanaz a kettősség, amit a wiki Kahneman ([[system-1-and-system-2]]) és Barden ([[autopilot-and-pilot]]) szótárában tart nyilván — Haidt hozzáadása nem a kettősség, hanem a **funkció**: a lovas nem hibás gondolkodó, hanem **ügyvéd és sajtóosztály**, akit társas célokra evolváltak. A kanonikus mechanizmus-oldal az [[autopilot-and-pilot]]; ott áll a három szótár összekötése.
- **A belső sajtóosztály.** Az Alchemy is ezt idézi: "a tudatos elme azt hiszi, ő az Ovális Iroda, valójában a sajtóosztály" → [[the-real-why]]. Haidt saját anekdotája erről: éppen arról írt, hogyan gyárt az elme utólagos igazolást, amikor a felesége rászólt a piszkos edények miatt, és három másodperc alatt olyan meggyőző mentséget adott elő, hogy **mindketten elhitték**. (2. fej.)
- **A hat morális alap** → [[moral-foundations]]. Care/harm, Fairness/cheating, Loyalty/betrayal, Authority/subversion, Sanctity/degradation, Liberty/oppression. A Jesse Graham és Brian Nosek társaságában készített **Moral Foundations Questionnaire** (MFQ) és a YourMorals.org adatai (132 000 fő 2011-re).
- **Morality binds and blinds** → [[moral-matrix]]. A mátrix kívülről megtámadhatatlan; a szent mag a harmadik sín; "follow the sacredness".
- **A kaptárkapcsoló** → [[hive-switch]]. "90 percent chimp and 10 percent bee"; Durkheim *Homo duplex*-e és a kollektív pezsgés; a hivish szervezet három szabálya.
- **Morális tőke** → [[moral-capital]]. Saját fogalma a társadalmi tőke kiterjesztésére: az a teljes környezet, ami egy közösséget együtt tart.
- **Áhítat (awe).** A Keltner–Haidt-féle definíció — "valami nálunk nagyobb megtapasztalása, amely tágítja a vonatkoztatási keretet", két összetevője a *vastness* és a *need for accommodation*. Berger ([[contagious]], 3. fej.) ezt méri terjedési tényezőként: a NYT tudományos cikkei az áhítat miatt kerülnek a Most E-Mailed listára (+30%) → [[emotion-and-arousal]]. Haidtnál ugyanez a **kaptárkapcsoló** egyik magányos átbillentője.
- **Self-placebbing.** A kifejezés az ő szótárából származik, Sutherland idézi → [[placebo-and-self-signalling]].
- **Szabad játék és szorongás.** Hari ([[stolen-focus]], 14. fej.) Skenazy mentorai közt idézi: a szabad játék megvonása a gyerekek szorongás-növekedésének egyik oka, a szorongás pedig rontja a figyelmet → [[flow-and-deep-attention]]. Az erről szóló könyve (*The Anxious Generation*, 2024) nincs a forráslistában.

## Módszertani profil és fenntartások

Haidt **kísérletező és szintetizáló** egyszerre: saját, replikálható laborparadigmákat épített (ártalmatlan tabusértések, morális elnémulás, MFQ), de a nagy elméleti íveket (csoportszelekció, vallás mint adaptáció) **érveléssel** támasztja alá, nem méréssel — és ezt ki is mondja. A wiki négy konkrét fenntartást tart nyilván nála:

1. **A tisztaság- és undor-priming vonal a replikációs válság által érintett** (fingspray, keserű ital, Zhong "Macbeth-hatása", Helzer–Pizarro kézfertőtlenítője). A nagyobb tétel áll, az effektusméretek nem használhatók → [[replication-crisis]].
2. **A hat alap szerkezete adathoz igazított, nem előzetesen regisztrált**: a Fairness-alapot olvasói reakciók hatására írta át arányosságra, a Liberty-t "provizórikus" hatodikként vezette be.
3. **Az MFQ önszelektált mintán fut** (YourMorals.org) — a nagy N nem javítja a szelekciós torzítást; szegmensméret nem vezethető le belőle.
4. **A könyv fele politikai értelmezés.** A wiki a **mechanizmust** veszi át, az értékelést nem — ez a korlát ki van írva a [[the-righteous-mind]] könyvoldalra és a [[moral-foundations]] framework-oldalra is.

## Hol ütközik más wiki-szerzőkkel

- **Storr ([[will-storr]], [[the-status-game]]):** ugyanaz a jelenség két motívummal. Storr szerint az erényjelzés **státuszszerzés**; Haidt szerint **kötődés és mátrixépítés**. Nem ütköznek: Storr a résztvevő nyereségét, Haidt a csoport funkcióját nézi. A wiki mindkettőt használja a [[virtue-games]] és a [[moral-capital]] oldalon.
- **Shotton ([[richard-shotton]], [[brand-purpose]]):** Haidt **megmagyarázza, miért vonzó** az erényre épülő márkaüzenet, de **nem cáfolja Shotton cáfolatát** — attól, hogy egy motívum valódi, még nem mozdít vásárlást. A két állítás nem ugyanarra a kérdésre válaszol.
- **Taleb ([[nassim-taleb]], [[narrative-fallacy]]):** a történet Talebnél *tömörít, ezért vak*; Haidtnál *köt, ezért vak*. Kiegészítik egymást.
- **Sharp ([[byron-sharp]]):** a morális profil **nem szegmentációs változó** a wiki állása szerint; a hat alap üzenetdiagnosztika.

## Kapcsolódó

[[the-righteous-mind]] · [[moral-foundations]] · [[moral-matrix]] · [[hive-switch]] · [[moral-capital]] · [[the-real-why]] · [[autopilot-and-pilot]] · [[placebo-and-self-signalling]] · [[emotion-and-arousal]] · [[virtue-games]] · [[brand-purpose]] · [[will-storr]] · [[replication-crisis]]