---
title: Cass Sunstein
type: person
aliases: [Cass R. Sunstein, Sunstein]
tags: [person, behavioural-economics, law, public-policy, ethics]
sources: [nudge]
updated: 2026-09-08
status: draft
---

# Cass R. Sunstein

Amerikai jogtudós (1954), a *Nudge* (2008) társszerzője [[richard-thaler]] mellett. A könyv írásakor a University of Chicago jogi karának professzora (Thaler kollégája; a kettő "szokásos ebédhelyén" született a könyv: Sunstein pálcikával mérte meg Shepard asztalait), 2008-tól Harvard; 2009-2012 között az Obama-kormány szabályozási hivatalának (OIRA) vezetője, ahol a könyv elveit (közzététel, egyszerűsítés, default) a szövetségi szabályozásba vitte. A Nudge-ban ő a jogi és politikai szál: a libertárius paternalizmus fogalma (Thalerrel közösen, 2003-as cikk), a Rawls-féle nyilvánossági elv alkalmazása, az ellenvetések fejezete, a szólásszabadság- és semlegesség-korlátok, a házasság privatizálása, a környezeti közzététel (Toxic Release Inventory); a konformitás-kutatás összefoglalása (130 kísérlet, 17 ország) saját 2003-as könyvéből (*Why Societies Need Dissent*). Az önirónia visszatérő tárgya: tíz éve fizetett, olvasatlan magazinok, 50-50 TIAA-CREF, a jóváhagyatlan Silverstein-vers.

**Fő könyve a wikiben:** [[nudge]] (2008, Thalerrel).

## Gondolkodásának magja (a Nudge-ból)

- Nincs semleges design; a kormány és a cég is választási építész, az "anti-nudge" álláspont "nonstarter" → [[choice-architecture]].
- A libertárius paternalizmus nem oximoron: szabad kilépés + tudatos terelés a választó saját megítélése szerinti jobb felé → [[libertarian-paternalism-and-ethics]].
- A nyilvánossági elv (Rawls) a nudge korlátja: amit nem védenél meg nyilvánosan az érintettek előtt, ne tedd; a szubliminális bejelentve sem elfogadható, mert nem figyelhető.
- Semlegesség, ahol jog van rá (szavazólap, vallás, szólás); máshol a nudge-ot a hatása minősíti.
- A társas befolyás a leghatékonyabb nudge, jóra és rosszra (Jonestown, Asch, pluralista tudatlanság, kaszkádok) → [[social-nudges]].
- A közzététel (disclosure) olcsó és libertárius szabályozó eszköz: Toxic Release Inventory, üzemanyag-címke dollárban, RECAP → [[nudges-framework]].
- Szerkesztői megjegyzés (nem a forráslistából): későbbi könyvei (*Simpler*, 2013; *Why Nudge?*, 2014; *The Ethics of Influence*, 2016; *Sludge*, 2021; *Nudge: The Final Edition*, 2021 Thalerrel) a nudge etikáját, a sludge-auditot és a "smart disclosure"-t viszik tovább; a wiki állását a 2008-as szövegből építi.

## Stílus és korlátok

Jogász-esszéista: elvek, ellenvetések, esetek; a kísérleti adatot Thaler és a viselkedési közgazdaságtan adja. A wikiben a marketing-fordítás nem tőle jön; ami tőle: az etikai mérce, amely a [[manipulation-matrix]] önvizsgálatát *külső* teszttel egészíti ki, és a "gonosz nudgerek" válasza (átláthatóság, nem tervezési tilalom), amely a [[sludge-and-dark-patterns]] alapja. Kritikusai (Gigerenzer, Rebonato, Hausman–Welch) az "as judged by themselves" mérce ürességét és az autonómia megkerülését vetik fel; a wiki rögzíti, nem dönti el.

## Kapcsolódó

[[richard-thaler]] · [[daniel-kahneman]] · [[robert-cialdini]] · [[nir-eyal]] · [[rory-sutherland]] · [[phil-barden]] · [[don-norman]]