Barry Schwartz

Ki. Amerikai pszichológus, a Swarthmore College szociálelmélet-professzora (Dorwin Cartwright Professor of Social Theory and Social Action). A wikiben egyetlen könyvvel szerepel: the-paradox-of-choice (2004), amelyből a legismertebb TED-előadások egyike lett.

Miért van itt. Ő az, aki a lekvár-kísérletet (choice-overload, Iyengar–Lepper 2000) a marketing köznyelvébe vitte, és ő adta a wiki satisficing oldalának a maximalizáló / kielégítő fogalompárját mérőeszközzel együtt (Maximization Scale, 13 tétel).

Amit a wikinek adott

Álláspontja és stílusa

Schwartz piackritikus szociálpszichológus, nem viselkedés-közgazdász. Az előző könyve címe maga a program: The Costs of Living: How Market Freedom Erodes the Best Things in Life (1994). Saját megfogalmazásában: "The market has its place, but that place isn't every place." A Paradox of Choice ennek a tézisnek a pszichológiai alátámasztása — és ezt fontos tudni, amikor a bizonyítékait mérlegeljük: a könyv nem a bizonyítékból jutott a következtetésre, hanem a következtetéshez keresett bizonyítékot.

Érvelésmódja: anekdota (Gap-farmer, párizsi éttermek, videótéka) → egy vagy két hivatkozott kísérlet → általánosítás az egész kultúrára. Minden fejezet ugyanezzel a szerkezettel dolgozik. A könyv utolsó harmada (depresszió, öngyilkossági ráták, Amish-közösség, testkép) már nem kísérleti pszichológia, hanem kultúrkritika.

A becsületére írandó: ahol korrelációt mér, azt kiírja ("being a maximizer is correlated with being unhappy… correlation does not necessarily indicate cause and effect"), és a depresszió-láncot "admittedly speculative"-nek nevezi. Utána viszont mégis okságot állít ("I believe that being a maximizer does play a causal role"). A wiki a kiírt fenntartást tartja meg, a rákövetkező mondatot nem.

A wiki fenntartásai

1. A központi kísérleti bizonyíték meggyengült. A lekvár-kísérlet átlaghatása két metaanalízisben (Scheibehenne 2010; Chernev–Böckenholt–Goodman 2015) gyakorlatilag nulla; a hatás moderátorfüggő. Schwartz 2004-ben ezt nem tudhatta. → choice-overload, replication-crisis
2. 2004-es, replikációs válság előtti anyag. A könyv szinte minden kísérlete egyszeri, kis mintás szociálpszichológiai vizsgálat. A kivételek — a nagy mintás 401(k)-adat, a Kahneman–Tversky-mag (keretezés, kilátáselmélet, birtoklási hatás, elsüllyedt költség) és a Redelmeier-féle kolonoszkópia-mérés — sokkal jobban állnak, mint a többi.
3. A minta amerikai, felső-középosztálybeli. Schwartz maga mondja: a túlterhelés a diszkrecionális jövedelemmel rendelkezők problémája.
4. Normatív tanácsok mérés nélkül. A 11. fejezet tizenegy javaslata (satisficelj többet, legyenek visszafordíthatatlanok a döntéseid, gyakorolj hálát, csökkentsd a társas összehasonlítást) nincs beavatkozásként tesztelve; egy részüket egy-egy kísérlet motiválja, nem több.

Kapcsolatok

Kutatótársak: sheena-iyengar (a lekvár-kísérlet, a 401(k)-vizsgálat és a végzősök állásbörzés vizsgálata), Mark Lepper, Rachael Elwork, Andrew Ward, John Monterosso.

Akikre épít: daniel-kahneman és amos-tversky (keretezés, kilátáselmélet, csúcs-vég, elérhetőségi heurisztika, elsüllyedt költség), herbert-simon (satisficing), richard-thaler (elsüllyedt költség, mentális számlák), Martin Seligman (tanult tehetetlenség, attribúciós stílus), Eldar Shafir és Donald Redelmeier (konfliktus és halasztás), Fred Hirsch (pozicionális javak, "a kis döntések zsarnoksága"), Robert Frank (Choosing the Right Pond), Amartya Sen (Development as Freedom), Isaiah Berlin (negatív/pozitív szabadság), Tibor Scitovsky (The Joyless Economy), Robert Lane, David Myers, Robert Putnam (Bowling Alone), Sonja Lyubomirsky, Atul Gawande, cass-sunstein (másodrendű döntések, Ullmann-Margalittal).

A wikin belül: marty-neumeier és madhavan-ramanujam ugyanoda jut (kevesebb, tisztább kínálat), de kínálati okból; byron-sharp a legerősebb ellenpont (a fizikai elérhetőség szélessége); andrew-chen az a strukturális kivétel, ahol a nagy katalógus jó, mert van szűrő; richard-shotton tőle veszi a maximalizáló/satisficer szakmai vakfoltot (curse-of-knowledge).

Kapcsolódó

the-paradox-of-choice · choice-overload · satisficing · hedonic-adaptation · counterfactual-thinking · sheena-iyengar · herbert-simon · daniel-kahneman · replication-crisis