MMarketingWiki
fogalom megalapozott

Vágy és élvezet (wanting vs. liking)

Más névenwanting vs liking, dopamine anticipation, dopamin, craving, vágy, underlying motives, mögöttes motívumok, prediction, satisfaction equals liking minus wanting, Olds and Milner, hope declines with experience

Definíció. A dopamin nem az élvezet, hanem a várakozás jele: nem akkor ugrik, amikor a jutalmat kapod, hanem amikor előre jelzed. A szerencsejátékos dopaminja a tét megtétele előtt nő, a kokainfüggőé a por látványára. "A jutalom várása, nem a beteljesülése visz cselekvésre." Az agyban a wanting-hálózat nagy (agytörzs, nucleus accumbens, VTA, dorsalis striatum, amygdala, prefrontális részek), a liking "hedonikus forró pontjai" kicsi szigetek; a nucleus accumbens 100%-a aktív a wantingnál, 10%-a a likingnál. (Atomic Habits, 8. fejezet)

Bizonyítékok

  • Olds és Milner (1954). Dopamin-blokkolt patkányok: nem ettek, nem párosodtak, nem kívántak semmit, napok alatt szomjan haltak. Utóvizsgálat: cukorral a szájukban "boldogan vigyorogtak", szerették, csak nem akarták. Fordítva: dopaminnal elárasztott egerek 800-szor bökték az orrukat óránként a dobozba (az átlagos nyerőgépes 600-szor pörget). (8.)
  • A dopamin-tüske görbéje. Tanulás előtt a jutalomra ugrik; tanulás után a jelzésre, a jutalomra már nem (várt); ha a jelzés után nincs jutalom, csalódásba zuhan; késve érkező jutalomnál előbb zuhan, aztán újra ugrik ("látod, igazam volt, ismételd"). Gyerekként a karácsony várása jobb, mint a kibontás. (8.)
  • A vágy a hiány érzete. "Az állapotváltozás kívánása": ha egy fokot hűl, semmit nem teszel; tíz foknál felveszel egy réteget. A vágy = a jelen és a kívánt jövő különbsége; "nem a chipset vagy a lájkot akarod, hanem másképp érezni magad". (10.)
  • Minden cselekvést előrejelzés előz meg. Jelzés → kategorizálás → jóslat ("ha rálépek a gázra, átérek") → érzés → cselekvés. "Az élet reaktívnak érződik, de prediktív." Két ember ugyanarra a cigarettára: egyik vágy, másik undor; a szokás oka a jóslat. Damasio: "az érzelem jelöli meg a dolgokat jónak, rossznak vagy közömbösnek" → somatic-markers. (10.)
  • Hét mögöttes motívum (részleges lista): energiamegtakarítás; étel és víz; szerelem és szaporodás; kapcsolódás; társas elfogadás; bizonytalanságcsökkentés; státusz és presztízs. "A szokásos termék nem új motivációt teremt, hanem rácsatlakozik egy ősire": Tinder = szaporodás, Facebook = kapcsolódás, Instagram = elfogadás, Google = bizonytalanságcsökkentés, videojáték = státusz. "A szokásaink ősi vágyak modern megoldásai." (10.)
  • Elégedettség = liking − wanting. 10 dollárt vársz, 100-at kapsz: öröm; fordítva csalódás. Az átlagos élmény magas várakozás után csalódás, alacsony után gyönyör (Seneca: "szegény nem az, akinek kevés van, hanem aki többet akar"). Clear három hónap alatt ezer feliratkozót ünnepelt; később napi ezret észre sem vett. (Függelék)
  • A remény tapasztalattal csökken. Először minden csak ígéret (korlátlan remény), másodszor a várakozás valóságon alapul; ezért vonz mindig az új diéta és az új gyors-meggazdagodás. (Függelék)
  • Boldogság = a vágy hiánya; "az élvezet képét hajszoljuk"; "előbb érzünk, aztán gondolkodunk" (rendszer 1 / rendszer 2) → daniel-kahneman. (Függelék)

Marketingtanulság

  • A reklám az előrejelzést tanítja, nem az élvezetet adja. A dopamin a jelzésre ugrik: a márka feladata, hogy a jelzése (csomag, szín, hang, alkalom) jutalmat jósoljon; ez Sharp memóriafrissítésének neurális változata → advertising-as-memory-refresh, mental-availability.
  • A várakozás jobb, mint a termék. Előrendelés, visszaszámlálás, csomagbontás, "hamarosan": a wanting-fázis megnyújtása maga is jutalom → mirror-neurons-and-imitation (unboxing), uncertainty-aversion (a nem tudás fáj, a várás nem).
  • A pozicionálás motívumra menjen, ne termékre. Melyik ősi motívumot oldja a termék (bizonytalanságcsökkentés? státusz? kapcsolódás?), és milyen más megoldásokkal versenyez ugyanazért az állapotért (cigaretta vs. futás) → the-real-why, three-levels-of-problems.
  • Várakozáskezelés: a túlígérő reklám a liking − wanting képlet miatt csalódást gyárt; a "kicsit alulígérés" az ismétlés motorja → brands-as-trust-signals ("nem jobb, hanem biztosabb").
  • Az újdonság a remény forrása, ezért működik az "új" a csomagoláson, és ezért fárad el: második vásárlásnál már a valóság szab várakozást.

Hogyan alkalmazd

  1. Írd le, milyen állapotból milyen állapotba visz a terméked, és mely ősi motívumra ül; ezt hirdesd, ne a funkciót.
  2. Építs várakozási szakaszt a vásárlás elé és a használat elé (teaser, csomag, rituálé).
  3. Az ígéretet tartsd a teljesítés alatt vagy szintjén; a meglepetés-többlet ismétel.
  4. A jelzésedet (distinctive asset) mindig a jutalommal együtt mutasd, hogy a jóslat épüljön.

Megerősítés a neuro-ökonómiából (Barden)

Barden (decoded, 5. fejezet, goal-value) ugyanezt a Berridge-féle megkülönböztetést a vásárlás előrejelzésére használja. Berns–Moore 2012: tinédzserek OFC/ventrális striatum-válasza ismeretlen dalokra (fMRI) korrelált a három évvel későbbi eladással, a bevallott tetszés nem: "a fókuszcsoport szubjektív beszámolói nem jó előrejelzői a kereskedelmi sikernek." Knutson 2007: a termékkép a jutalomrendszert aktiválja ("ezt akarom"), az ár az inzulát; a kettő különbsége jósolja a vásárlást → net-value. Barden példái: "szeretjük a sarki könyvesboltot, az Amazonon veszünk"; a morfinfüggő fájdalmas injekciót ad magának. A wanting Bardennél = célérték: a jutalom a termék eszközszerűségével arányos egy aktív célhoz (az éhes agy többet fizet az ételért: Rangel 2008), és a jutalomközpont az elvárásra ugrik (a joghurt-fólia lehúzása, nem az első kanál). Marketing-következmény: a pozicionálás wantingot indítson (célhoz kötött asszociáció), ne likingot (szórakoztató reklám: "senki nem veszi meg a terméket, mert a kampány szórakoztató volt"); a Mercedes táncoló őze két hét után lekerült.

Feszültségek

  • Clear lábjegyzetben elismeri: "aki azt mondja, hogy a szokás csak dopamin, kihagyja a folyamat nagy részét"; a wanting/liking megkülönböztetés (Berridge) jól alátámasztott, a népszerű "dopamin = élvezet" nem. Lindstrom (mirror-neurons-and-imitation) dopamin-magyarázata a vásárlási eufóriára ugyanezt a leegyszerűsítést hordozza; Clear pontosabb.
  • Sutherland (the-real-why): a hivatalos és a rejtett ok; Clear a rejtett okot hét motívumra szűkíti. A the-righteous-mind (Haidt) és a drive (Pink) beolvasásakor a motívumlistát egyeztetni.
  • Sharp: a "vágy" a márkák közt kicsi (a vevő közömbös); a wanting itt a kategória és az alkalom szintjén értelmes, nem a márkapreferencián.
  • Pink beolvasva (drive, intrinsic-vs-extrinsic-motivation): Clear hét motívuma mind "Motivation 1.0-2.0" (túlélés, státusz, elfogadás, kapcsolódás, bizonytalanságcsökkentés, energia); Pink harmadik hajtóereje (kompetencia és autonómia: Harlow majmai puzzle-t oldanak étel nélkül, a Wikipedia-szerkesztők ingyen dolgoznak, a flow-megvonás két nap alatt szorongást okoz) hiányzik a listáról, holott Deci–Ryan három szükségletéből kettő. A "kapcsolódás" (Clear) = "relatedness" (SDT) az egyetlen átfedés. Feloldás: Clear listája a terméket pozicionálja egy állapotváltozásra (mire csatlakozik rá), Pinké a részvételt és a tartós elköteleződést magyarázza; a mesterség-igényt (Duolingo, LEGO, Strava, hangszer, főzés) és az autonómia-igényt (testreszabás, saját ütem) Clear listája nem fedi, ezért a wiki a hét motívumot kilencre bővíti: + kompetencia/fejlődés, + autonómia/kontroll → mastery-and-flow, autonomy. Az "elégedettség = liking − wanting" képlet Pinknél Niemiec adata: a profitcél elérése nem növeli a likingot, a célcélé igen. Haidt (the-righteous-mind) morális motívumai még nyitottak.
  • Barden (decoded): Sharp fenntartását ("a vágy a márkák közt kicsi") Barden részben elfogadja (a kategória explicit célja hozza a vevőt), részben vitatja: az implicit cél-asszociáció (Apple = kreativitás, Toyota = ész) márkák közt is wanting-különbséget ad, és a "first-choice brand" kortikális tehermentesítést kap. A wiki állása: a wanting a kategória és az alkalom szintjén nagy, a márkák közt a cél-asszociáció erősségével arányos, és az adatok (Berns–Moore) termékek közt mértek, nem egyenrangú márkák közt → mental-availability.
  • Eyal beolvasva (hooked, variable-reward-types): ugyanaz a két kísérlet, ugyanaz a következtetés más szerzőtől: Olds–Milner (1954) egerei (éhezés és áramrács az ingerlésért; emberek a kikapcsolt gépet is nyomják) és Knutson fMRI-je (a nucleus accumbens a kifizetés várásakor aktív, nem a kifizetéskor): "nem a jutalom érzése hajt, hanem a vágy stresszének enyhítése". Eyal ebből a változékonyságot vezeti le (a kiszámítható hűtőlámpa nem vonz, a változó csemege igen; a baba és a kutya), Clear a jelzésre ugró dopamint; a kettő ugyanaz: a bizonytalan jutalom jelzése adja a legnagyobb várakozást. Eyal "viszketés" fogalma (a szokás az, amikor a nem-cselekvés kicsit fáj) a wanting definíciója; a belső trigger (negatív érzelem) a wanting kiváltója. Clear hét és Pink kilenc motívumához Eyal három jutalomtípusa illeszthető: törzs = elfogadás/kapcsolódás, vadászat = erőforrás/bizonytalanságcsökkentés, én = kompetencia.

Kapcsolódó

habit-loop · supernormal-stimuli · immediate-reward · variable-rewards · the-real-why · somatic-markers · uncertainty-aversion · james-clear