MMarketingWiki
fogalom vázlat

Titkok (secrets) — amit fontos tudni, de még nem tudnak

Más névensecrets, titkok, secrets vs mysteries, conventions, contrarian question, kontrariánus kérdés, what important truth do very few people agree with you on, secrets about people, natural secrets, hidden in plain sight

Definíció. Thiel (zero-to-one, 8. fejezet) hármas felosztása:

  • Konvenció — amit mindenki tud. Fontos lehet (az elemi matematika az), de nem ad előnyt.
  • Titok (secret) — fontos, ismeretlen, nehéz, de megtehető. Ez az, amiből céget lehet építeni.
  • Rejtély (mystery) — lehetetlen. (Thiel példája a húrelmélet: nem tudsz kísérletet tervezni rá.)

"Every correct answer [to what valuable company is nobody building?] is necessarily a secret: something important and unknown, something hard to do but doable."

A könyv nyitó kérdése ugyanennek a személyes formája: "What important truth do very few people agree with you on?" — és a jó válasz alakja mindig "a legtöbben x-et hiszik, de az igazság x ellenkezője", nem pedig egy már népszerű vélemény vagy egy ismert vita egyik oldala.

Miért hagyta abba a keresést a világ — négy trend

Thiel diagnózisa (8. fej.), amelyből három szervezeti és mind a négy ismerős a marketingből:

  1. Inkrementalizmus. Apró lépésekben haladni "helyes"; ha olyat tanulsz, ami nincs a dolgozatban, nem kapsz érte pontot. Ezért hajszol az akadémia is sok triviális publikációt új területek helyett.
  2. Kockázatkerülés. A titok definíció szerint nincs a mainstream által hitelesítve. "Egyedül és igaznak lenni nehéz; egyedül és tévedni elviselhetetlen." → satisficing, "senkit nem rúgtak ki azért, mert IBM-et vett" (distinctiveness-vs-differentiation)
  3. Önelégültség. Az elitnek van a legtöbb szabadsága a kereséshez, és ő hisz a legkevésbé a titkokban. "Bejutottál ide, a gondjaid véget értek" — ami valószínűleg csak akkor igaz, ha nem hiszed el.
  4. "Laposság". Ha a világ egyetlen homogén, hiperversengő piac, akkor a névtelen globális tehetségtömegből valaki már biztosan megtalálta volna.

Az eredmény, amit Thiel optimista megfogalmazásban ad elő: ma nem lehet szektát alapítani — kevesebb az őrült kultusz, de elveszett a csodálkozás képessége is.

A titok hiányának ára: a HP-eset

Thiel egyetlen végigvezetett cégpéldája erre (8. fej.):

Év HP piaci értéke Mi történt
1990 9 Mrd $
1991-94 DeskJet 500C (első megfizethető színes nyomtató), OmniBook (korai szuperhordozható laptop), OfficeJet (első all-in-one)
2000 közepe 135 Mrd $ a terjeszkedés kifizetődött
1999 vége "invent" márkakampányt indít — és abbahagyja a feltalálást
2001-02 HP Services (tanácsadás), Compaq-fúzió
2005 70 Mrd $ igazgatósági szakadás: Perkins (találjunk fel) vs. Dunn (az igazgatóság éjjeliőr legyen)
2012 vége 23 Mrd $ inflációval korrigálva alig több, mint 1990-ben

A marketinges tanulság a legélesebb a könyvben: a cég akkor tette márkaüzenetévé a találmányt, amikor abbahagyta a feltalálást. A márkaígéret helyettesítő lett, nem összefoglaló → brand-purpose, creative-monopoly (a márka a leggyengébb védőárok).

Kétféle titok — és a marketingest a második érdekli

"What secrets is nature not telling you? What secrets are people not telling you?"

  • Természeti titkok — a fizikai világ fel nem tárt része. Tekintélyesebbnek hangzanak. (Thiel PayPal-beli interjúja a fizikus-PhD-vel, aki a kérdés felénél közbekiáltott, hogy már tudja, mit fognak kérdezni — "a legkönnyebb nemleges döntésem".)
  • Titkok az emberekről"things that people don't know about themselves or things they hide because they don't want others to know". A kereső kérdései: "Miről nem szabad beszélni? Mi tabu?"

Ez utóbbi a wiki már meglévő fogalmainak közös nevezője: - Sutherland pszicho-logikája és portás-tévedése (alchemy): a logikátlan megoldások keresési terét senki nem járta be, mert ott nem illik keresni → ugyanaz a "titok" szerkezet. - Neumeier fehér foltja (zag): az el nem végzett munka és a figura-háttér látás. - Cagan felfedezése (product-discovery, inspired) és a the-real-why: a vevő nem tudja megmondani, mit akar — tehát a titok nála van, de nem kimondható formában. - Thiel saját, meglepően egyszerű példái: az Airbnb és az Uber nem technológiai titkot talált, hanem kihasználatlan kapacitást, ami mindenki szeme előtt volt. "The same reason that so many internet companies, including Facebook, are often underestimated — their very simplicity — is itself an argument for secrets."

Hol keress: ott, ahol nem néznek. "Are there any fields that matter but haven't been standardized and institutionalized?" Thiel példája a táplálkozástudomány: mindenkit érint, a Harvardon nem lehet belőle diplomázni, a nagy vizsgálatok 30-40 évesek és jórészt hibásak, az élelmiszer-piramis inkább lobbi terméke, mint tudományé — "többet tudunk a távoli csillagok fizikájáról, mint az emberi táplálkozásról". (A wiki fenntartása: ez a diagnózis maga is illusztráció, nem bizonyíték; lásd replication-crisis.)

Mit kezdj a titokkal, ha megtaláltad

Thiel válasza rövid: mondd el azoknak, akiknek muszáj — és senki másnak. A "nikinek" és a "mindenkinek" között a cég az arany középút. "Every great business is built around a secret that's hidden from the outside. A great company is a conspiracy to change the world; when you share your secret, the recipient becomes a fellow conspirator."

Ez összeér a kultúra-fejezettel (zero-to-one, 10.): a jó startup "kicsit enyhébb szekta", amelynek a tagjai fanatikusan igazuk van valamiben, amit mások nem vettek észre, szemben a szektával, amelynek fanatikusan nincs igaza. A gyakorlati marketing-fordítás: az a pozicionálás, amelyet egy toborzási hirdetésben is ki mersz mondani, és amely után a jelöltek fele nem jelentkezik, valószínűleg titok; az, amelyre mindenki bólint, konvenció → onlyness, brand-purpose.

Feszültségek

  • Taleb (the-black-swan, silent-evidence, epistemic-arrogance). A "titok" fogalom cáfolhatatlan: ha bejött, titok volt; ha nem, akkor rejtély vagy rossz végrehajtás. Ugyanaz a szerkezeti probléma, amit a wiki Neumeier "crazy enough" mintafelismerésénél is kimond (good-and-different): nyertesből visszafelé olvasva minden siker titkon alapult. A temetőben ugyanannyi "titokra" épült cég fekszik. A wiki állása: a titok/rejtély/konvenció hármas jó kérdezési nyelv (miről nem szabad beszélni? mit nem néz senki?), de nem validáló eszköz — a validálás olcsó kísérlet (prototype-testing, five-user-test, fake-it-prototype).
  • Sutherland vs. Thiel a keresési módszerben. Sutherland ad eljárást (a logika ellentétét is próbáld ki, a kontextust változtasd, a pszichológiai megoldást keresd a technikai helyett), Thiel csak felszólítást ("demand to know them and force yourself to look"). Ahol Thiel több: a társadalmi magyarázat arra, miért nem keresnek az emberek.
  • A hatékony piacok kérdése. Thiel érve a titkok mellett: a buborékok (1999, 2005-08) bizonyítják, hogy a piac tévedhet — és minél többen hisznek a hatékonyságban, annál nagyobbra nőnek a buborékok. Ez a wiki market-signals és forecasting-limits anyagával összefér, de nem következik belőle, hogy te látod a titkot: a buborék léte és az, hogy te vagy az, aki átlát rajta, két különböző állítás.

Kapcsolódó

definite-vs-indefinite-optimism · creative-monopoly · seven-questions-for-a-business · psycho-logic · doorman-fallacy · white-space-and-need-states · product-discovery · market-research-limits · the-real-why · good-and-different · onlyness · silent-evidence · problem-finding · rory-sutherland · peter-thiel · zero-to-one · alchemy