Brand Commitment Scale (márkalétra)
Mire való. A vásárlási tölcsér helyett ajánlott mérőeszköz: egyetlen, 20-100 közötti szám, amely azt méri, hol tart a márka az elégedettségtől a felhatalmazásig. "A marketingeseknek félre kell tenniük a tölcsért, és fel kell venniük a létrát." (The Brand Flip, 34-36. rész)
Miért nem a tölcsér
A purchase funnel (awareness → interest → consideration → intent → evaluation → purchase) öt feltétel mellett hasznos, és Neumeier szerint ezek ma többnyire nem állnak:
- a fő cél a rövid távú eladás-előrejelzés;
- a vevő kiszámítható szakaszokon halad a vásárlás felé;
- a jelen bevétele fontosabb a márkaépítésnél;
- a vevőszerzés fontosabb a megtartásnál;
- a nem-vevőkkel nem tudsz mit kezdeni.
Az ellenérvek: gyorsuló változás mellett a rövid távú bevétel nem jelzi előre a közép- és hosszú távú sikert; e-kereskedelemben a tölcsér minden szakasza egyetlen oldalon van (meglátod, mérlegeled, elolvasod a véleményeket, megveszed — anélkül, hogy elhagynád az oldalt), vagyis "a vevő szemszögéből nincs tölcsér", az út nem lineáris és azonnali; és a kép cégoldalról is rossz: "ahelyett, hogy embereket tömködnénk egy tölcsérbe, hogy profitot préseljünk ki belőlük, a cégeknek fel kellene hatalmazniuk a vevőket, hogy segítsenek felépíteni a márkát."
A létra négy foka
| Fok | Mit jelent | Iparági mérce, amit Neumeier ide sorol |
|---|---|---|
| 1. Satisfaction (elégedettség) | Kipróbálta, és olyan volt, amilyennek hirdették. "Itt kezdődik a bizalom." Lehet a jó termék vagy a szerény ígéret eredménye — és a kutatások szerint önmagában nem megbízható előrejelzője az újravásárlásnak vagy a hűségnek. | J. D. Power-felmérések |
| 2. Delight (elragadtatás) | Az alapszintű elégedettségen túli meglepetés. "Itt kap lángra a bizalom." Ez a nagyszerű vevőélmény birodalma, és a "hajlandóság ajánlani" vezető oka. | Forrester Customer Experience Index; Bain Net Promoter Score |
| 3. Engagement (elköteleződés) | A vevő beiratkozik a törzsbe: növekvő hűség, gyorsuló újravásárlás, és a pártfogáson messze túlmutató érzelmi kötődés. Itt válik a márka építőkockává a vevő identitásában, sikerében, jóllétében. | Havas Meaningful Brands Index (MBi): a listavezetők 120%-kal verik a tőzsdét |
| 4. Empowerment (felhatalmazás) | A vevő az élete legmélyebb részébe építi a márkát: érzelmi támasz, társas státusz, személyes fejlődés, sőt üzleti siker. "Ugyanúgy nem váltana más márkára, ahogy a jobb lábát sem cserélné falábra." A felhatalmazott vevő "eget-földet megmozgat a sikeredért". | Stengel 50 (Jim Stengel + Millward Brown Optimor): a legmélyebb vevőkapcsolatú 50 márka 10 év alatt 400%-kal nagyobb hozamot adott az S&P 500-nál |
A felmérés
- Nyolc kérdés, fokonként kettő; az eredmény egyetlen 20-100 közötti pontszám.
- A felhatalmazás négyszeres súlyt kap az elégedettséghez képest.
- ~1000 kitöltő elég a legtöbb cégnek; bármelyik online kérdőíves eszköz (SurveyMonkey-típus) megteszi.
- Évente futtatva mutatja a nyereséget vagy veszteséget, és megmondja, hova kell több befektetés; fokonként és kérdésenként is összehasonlítható.
Hogyan használd (a wiki kiegészítéseivel)
- Futtasd évente, ugyanazzal a szöveggel, és csak saját magaddal vesd össze (trend), ne versenytárssal.
- Bontsd a létra fokaira, és nézd meg, melyik lépcsőn akad el a vevő. Az 1→2 lépcső termék- és élménykérdés (brand-experience-map), a 2→3 közösség- és szerepkérdés (customer-tribes), a 3→4 az, hogy adsz-e a vevőnek valódi állást a márkában.
- Párosítsd penetrációs mutatóval. A BCS a jelen lévő vevők mélységét méri; a növekedést a kategória vevőinek száma adja → light-buyers-and-penetration, okr-writing-checklist.
- A tölcsért ne dobd ki, hanem tedd mellé. Ahol a vásárlás ritka, drága és több döntéshozós (B2B), ott a szakaszos modell továbbra is működik (technology-adoption-life-cycle, call-stages-and-advances); ahol azonnali és online, ott a létra a hasznosabb kép.
Amit nem tud, és a kritika
- Attitűdöt mér, viselkedést nem. Sharp adata (polygamous-loyalty): az attitűd instabil, a 100%-os hűség ~13%, a "brand love" ~4%, és a nagyobb márkának eleve több elkötelezett vevője van (kettős veszteség) — vagyis a magas BCS-szám nagyrészt a méret következménye, nem az oka. Márkák közti összevetésre ezért alkalmatlan, saját trendre használható. Ugyanez a wiki fenntartása az NPS-sel szemben (retention-vs-acquisition, Cagan-pont).
- A négy alátámasztó adat mind korreláció, mind kereskedelmi forrásból. A Havas MBi, a Stengel 50, a Forrester CXi és a Bain NPS mind "a legjobb márkák jobban teljesítenek a tőzsdén" alakú állítás túlélő mintán; ok-okozati irány nincs bizonyítva → silent-evidence, narrative-fallacy.
- A négyszeres súlyozásnak nincs indoklása a könyvben; a pontszám így egy konvenció, nem mérés.
- A "nincs tölcsér" állítás túlzás. Az, hogy a tölcsér szakaszai egy oldalra kerültek, nem jelenti, hogy a szakaszok eltűntek — a Google ZMOT-adata (5-10 tartalom vásárlás előtt, content-marketing) és Moore adopciós modellje (technology-adoption-life-cycle) ellenkező irányba mutat.
- Nem méri, mibe került. Doerr keretében (input-output-outcome-metrics) a BCS kimeneti mutató bemeneti pár nélkül; önmagában nem cselekvésre fordítható.
Kapcsolódó
brand-commitment-matrix · brand-experience-map · customer-tribes · better-customers · retention-vs-acquisition · polygamous-loyalty · light-buyers-and-penetration · input-output-outcome-metrics · marty-neumeier · the-brand-flip
Ide mutat 9
- könyv The Brand Flip
- fogalom Jobb vevők, nem jobb termék (a vevő az innováció)
- fogalom Megtartás vs. ügyfélszerzés
- fogalom Vevőtörzsek (szegmens helyett törzs)
- keretrendszer Brand Commitment Matrix (IAM / POV)
- keretrendszer Brand Experience Map (touchpoint-térkép)
- személy Marty Neumeier
- szintézis Miért vásárolnak valójában az emberek
- szintézis Mire való a márka