Az utolsó lépő előnye (last mover advantage)

Definíció. Thiel (zero-to-one, 5. fejezet) megfordítja a startupfolklór legidézettebb szabályát: "moving first is a tactic, not a goal." Ami számít, az a jövőbeli pénzáramlás, tehát nem az, hogy először érkezel, hanem hogy te csinálod az utolsó nagy fejlesztést egy piacon, és utána évekig vagy évtizedekig szeded a monopolprofitot.

"It's much better to be the last mover — that is, to make the last great development in a specific market and enjoy years or even decades of monopoly profits." … Capablanca sakknagymester szavával: "you must study the endgame before everything else."

Miért számít: az érték az idő túlsó végén van

Thiel érve diszkontált pénzáram, nem retorika (5. fej.):

Twitter vs. New York Times (2013). A Times 2012-ben 133 millió dollárt keresett, a Twitter veszteséges volt — a tőzsdére lépéskor mégis 24 milliárdra, a Times kapitalizációjának több mint tizenkétszeresére értékelték. A különbség nem a mai profit, hanem a jövőbeli monopolprofit várakozása: az újságok monopóliumának vége, a Twitteré előtte van.
PayPal, 2001 március. A cég még nem volt nyereséges; Thiel számítása szerint a jelenérték 75%-a 2011-től és utána keletkezett volna — 27 hónapos cégnél. Utóbb kiderült, hogy ez is alábecslés: ma az érték nagy része 2020 utánról jön.
LinkedIn, 2014 eleje. 24,5 Mrd $ kapitalizáció 1 Mrd $ alatti bevétel és 21,6 millió dolláros 2012-es nettó eredmény mellett.

A gyakorlati következtetés: a rövid távú növekedés mérhető, a tartósság nem — ezért az emberek az előbbit méregetik. "Those who succumb to measurement mania obsess about weekly active user statistics, monthly revenue targets, and quarterly earnings reports." Thiel két ellenpéldája: a Zynga (a "pszichometriai motor" ellenére ugyanaz a problémája lett, mint minden hollywoodi stúdiónak: hogyan gyárts megbízhatóan slágert szeszélyes közönségnek — nobody knows) és a Groupon (gyors felfutás, de a helyi vállalkozásokat visszatérő vevővé tenni nehezebb volt a vártnál). Ez a goodharts-law és az input-output-outcome-metrics stratégiai megfogalmazása: a mérhetőség nem a fontosság mércéje.

A recept

Uralj egy szűk piacot (beachhead-segment), ahol a hálózati vagy skálahatás küszöbét el tudod érni.
Lépj szomszédos, alig tágabb piacra — a sorrendezés alulértékelt (Amazon: könyv → CD/videó/szoftver → minden; eBay: Beanie Baby → bélyeg/érme → általános piactér).
Ne "diszruptálj" — ne az ellenfeled felől definiáld magad, mert akkor nem is lehetsz teljesen új (creative-monopoly).
A tartósság kérdését tedd fel előre: milyen lesz a világ 10 és 20 év múlva, és hol lesz benne az üzleted? Thiel szerint a cleantech-bukások többségének ezen a kérdésen nem volt válasza: "mi akadályozza meg Kínát abban, hogy eltöröljön minket?" — és a 2000-es 1,7%-ról 2013-ra 34%-ra ugró palagáz, valamint a 2008 óta 70%-kal eső gázár be is fejezte a kérdést → seven-questions-for-a-business.
Viralitásnál: "Whoever is first to dominate the most important segment of a market with viral potential will be the last mover in the whole market." — vagyis az "első" és az "utolsó" ugyanaz lehet, ha a helyes szegmenssel kezdesz (PayPal: nem a Western Uniont használó kivándorlók, mert a tranzakció túl ritka, hanem az eBay ~20 000 PowerSellere, ahol a pénz forgási sebessége nagy).

Ez a wiki egyik legszebb egybeesése: Thiel normatív, Chen empirikus

A the-cold-start-problem beolvasásakor andrew-chen mérés felőli állítása ez volt: "there are weak advantages to being first, since the winning startup is usually a later entrant" — MySpace → Facebook, HipChat → Slack, AltaVista → Google, Hipstamatic → Instagram, WebEx/Skype → Zoom, Grubhub → DoorDash, Billpoint → PayPal, Justin.tv → Twitch.

Thiel ugyanezt normatív oldalról mondja ki: ne akarj első lenni, akarj utolsó lenni. A két állítás egymástól függetlenül ugyanoda mutat, és együtt megsemmisítik Neumeier Zag-beli képletét:

"first mover + popularity = leadership" (Zag, 21. rész)

Az első fele Chennél empirikusan megbukik.
A második fele (popularity → leadership) áll — a koncentráció ténye mért (preferential-attachment, double-jeopardy).
Thiel a hiányzó harmadik tagot adja: tartósság (durability). A vezetés nem az érkezés sorrendjéből jön, hanem abból, hogy a te fejlesztésed után nincs értelmes következő lépés.

→ A teljes levezetés: good-and-different "A zag nyitott kérdése" szakasz.

Feszültségek

Moore (crossing-the-chasm, technology-adoption-life-cycle). Moore-nál a korai piacot látnokok viszik, a pénzt a tornádó nyertese keresi — szerkezetileg ez "last mover" logika: nem az első technológia nyer, hanem az, amelyik a pragmatikus többség szabványává válik. Ahol különböznek: Moore-nak van mechanizmusa (referencia-lánc, teljes termék, piacvezetői pozíció) és időbeli modellje; Thielnek csak felszólítása van.
Porter (competitive-strategy, entry-barriers). Porter is óvatos az elsőséggel: a tapasztalati görbe csak akkor korlát, ha titkolható, és az új technológia új görbét nyit, amelyen a belépő átugorja a vezetőt. De Porter listáján a "márkaazonosítás… egyszerűen abból, hogy elsők voltak" valós korlát — vagyis az elsőség néha számít, kategóriafüggően. Thiel bináris megfogalmazása ("tactic, not a goal") ezt elmossa.
A DCF-érv körkörössége. Thiel érve a jövőbeli pénzáramra épül, de a jövőbeli pénzáram becslése maga is a monopólium feltételezése. A Twitter-példa ma kínos: a piaci várakozás nem bizonyíték a tartósságra, csak a várakozás mérése. A wiki állása: a kérdés jó ("mi lesz 10-20 év múlva, és mi állít meg minket?"), a bizonyíték (részvényárfolyam) gyenge — ugyanaz a fenntartás, amit a wiki Neumeier HBR-adatánál is kimond (distinctiveness-vs-differentiation).
Taleb (the-black-swan, preferential-attachment). "Nobody is safe in Extremistan": az 1957-es 500 legnagyobb amerikai cégből negyven év múlva 74 volt az S&P 500-ban. Az "évtizedes monopolprofit" mint tervezhető cél ezért túlélő-mintából vett várakozás; Thiel maga is sorolja a leváltott monopóliumokat (IBM → Microsoft → Apple, AT&T), csak nem vonja le belőle, hogy a saját tanácsa ellen szól.

Kapcsolódó

creative-monopoly · power-law-of-venture-capital · seven-questions-for-a-business · pioneers-vs-settlers · preferential-attachment · network-effects · network-based-competition · beachhead-segment · the-chasm · technology-adoption-life-cycle · entry-barriers · good-and-different · andrew-chen · peter-thiel · zero-to-one · the-cold-start-problem