---
title: Joseph Campbell
type: person
aliases: [Campbell, Joseph John Campbell]
tags: [mythology, storytelling, narrative, source-author]
sources: [the-hero-with-a-thousand-faces]
updated: 2026-09-14
status: draft
---

# Joseph Campbell

Amerikai összehasonlító mitológus (1904-1987), a Sarah Lawrence College irodalomtanára. A wiki
szempontjából **a marketinges történetmesélés őse**: a [[storybrand-sb7]], a Vogler-féle
forgatókönyvsablon, a Pixar-„story spine" és minden "brand as guide" tréning az ő 1949-es
[[the-hero-with-a-thousand-faces]] című könyvére vezethető vissza — általában több áttételen
keresztül, gyakran anélkül, hogy bárki elolvasta volna az eredetit.

## Gondolkodásának magja

- **Monomítosz.** A világ mítoszai egyetlen szerkezet variánsai: *elválás — beavatás — visszatérés*,
  tizenhét állomással → [[monomyth]].
- **A mítosz lélektani, nem történeti.** "Dream is the personalized myth, myth the depersonalized
  dream." Ha a mítoszt történelemként vagy tudományként olvasod, megölöd ("Wherever the poetry of
  myth is interpreted as biography, history, or science, it is killed", IV. fejezet).
- **A rítus funkciója szerepadás.** Az avatás "translate[s] the individual's life-crises… into
  classic, impersonal forms": nem *téged* mutat meg, hanem a harcost, a menyasszonyt, az özvegyet —
  előre megírt, közösen ismert szerepkészletet ad → [[archetypes-as-memory-structures]].
- **A visszatérés a nehéz rész**, nem a próba. Ez az, ami a marketinges rövidítésekből kimarad →
  [[customer-as-hero]].
- **A modern kor diagnózisa:** a régi mítoszok meghaltak, a jelentés az egyénbe szorult, de ott
  tudattalan. A "nemzeti eszme mint totem" szerinte nem mítosz, hanem a zsarnok parodikus rítusa —
  ami előre cáfolja a rá hivatkozó "brand purpose"-retorikát → [[brand-purpose]].

## Akikre épít

Sigmund Freud és **C. G. Jung** (archetípusok, kollektív tudattalan — a magyarázó gépezete),
Géza Róheim, Wilhelm Stekel, Arnold Toynbee ("detachment és transfiguration"),
Ananda Coomaraswamy, Heinrich Zimmer, James Frazer komparatív hagyománya, Adolf Bastian
"elemi gondolatai", és a "monomyth" szó James Joyce-tól (*Finnegans Wake*).

## Akik rá épülnek (a wikiben)

[[donald-miller]] (SB7 — a hős-kalauz viszony és az átalakulás-ígéret), Christopher Vogler
(*The Writer's Journey*, nincs beolvasva), közvetve [[marty-neumeier]] storyframing-tétele
("every brand is a running narrative whose hero is the customer" → [[storyframing]]) és minden
"brand story" tanácsadás.

## Stílus és korlátok

Gyönyörű, szuggesztív, idézhető próza — és **módszertanilag a wiki leggyengébb forrásainak
egyike**: nulla mérés, nulla kontroll, kontextusból kiemelt mítoszidézetek, klinikai anekdota
mint bizonyíték, és egy falszifikálhatatlan mintaszabály ("ha egy elem hiányzik, akkor is
implikálva van"). Az előszóban maga írja: *"this is a book about the similarities"*. Az Epilógusban
pedig maga mondja ki a legerősebb ellenérvet a saját programja ellen: a mitológia Próteusz, aki
*"will reply only to the question put to him"*, és "nincs végleges rendszer a mítoszok
értelmezésére, és soha nem is lesz". A wiki ezért **termékeny sablonként** tartja, nem bizonyított
univerzáléként. A nőalakok tárgyként kezelése (a "goddess" és a "temptress" a *hős* fejlődési foka)
nem csak etikai probléma, hanem szerkezeti hiba: a sablon a szereplők felét nem tudja hősként
kezelni. → részletesen [[the-hero-with-a-thousand-faces]] "Kritikák és korlátok".

## Kapcsolódó

[[the-hero-with-a-thousand-faces]] · [[monomyth]] · [[customer-as-hero]] ·
[[archetypes-as-memory-structures]] · [[narrative-fallacy]] · [[donald-miller]] · [[storybrand-sb7]]