---
title: Don Norman
type: person
aliases: [Norman, Donald A. Norman, Donald Norman, Norman door, Norman's Law, user experience, UX]
tags: [person, design, ux, cognitive-science]
sources: [the-design-of-everyday-things, alchemy]
updated: 2026-09-14
status: draft
---

# Don Norman

**Ki.** Kognitív tudós, mérnökből lett pszichológus, majd designer és iparági vezető. A *The Design of Everyday Things* (1988-ban *The Psychology of Everyday Things*, POET; átdolgozott kiadás 2013) szerzője. Az Apple-nél az 1990-es évek elején vezetett csoportja **"the User Experience Architect's Office"** néven futott — Norman **a "user experience" kifejezés egyik első használója**. Dolgozott a HP-nél és startupoknál, volt cégvezető, tanácsadó és igazgatósági tag. A Nielsen Norman Group társalapítója (Jakob Nielsen az ötfős teszt szabályával a wikiben is szerepel → [[five-user-test]]).

**Az életrajz fordulópontja:** mérnökként kezdte, "quite ignorant of people", és még a kognitív pszichológiára váltás után is a logikát és a mechanizmust hangsúlyozta. A **Three Mile Island-i atomerőmű-baleset** (1979) vizsgálóbizottságában döbbent rá, hogy az azonnal "emberi hibának" minősített eseménynél a vezérlőterem volt olyan rosszul tervezve, hogy a hiba **elkerülhetetlen** volt. *"Design was at fault, not the operators."* → [[slips-and-mistakes]]

## Amit a wikihez hozzátesz

A könyv a wiki hiányzó lábát pótolja: **a termék maga mint marketingeszköz** — és azon belül négy, a wikiben eddig nem képviselt tétel.

1. **Az affordance és a signifier éles szétválasztása.** "Affordances determine what actions are possible. Signifiers communicate where the action should take place." → [[signifiers]], [[affordance]]
2. **A system image.** A tervező nem tud közvetlenül beszélni a felhasználóval; a teljes kommunikációs teher a rendszerképen van — amibe a reklám, a weboldal és az eladó szava is beletartozik. → [[conceptual-model]]
3. **"Human error? No, bad design."** Az ipari balesetek 75–95%-át emberi hibának tulajdonítják; ha az arány ilyen magas, nem az emberek a hibásak. És a marketingesnek fontos következmény: a felhasználó, aki magát hibáztatja, **nem panaszkodik** — a hiba nem jelenik meg a mérőrendszerben. → [[slips-and-mistakes]], [[goodharts-law]]
4. **Tudás a fejben vs. tudás a világban.** Amit a világba kihelyezel, azt nem kell megjegyezni. → [[knowledge-in-the-world]]

**Norman törvénye:** *"The day a product development process starts, it is behind schedule and above budget."* → [[human-centered-design]]

**Saját szabályai, amiket a könyvben többször idéz:**
- *"Never criticize unless you have a better alternative."*
- *"Never solve the problem I am asked to solve"* — mert amit kérnek, az tünet.
- *"We need to remove the word failure from our vocabulary, replacing it instead with learning experience."*

## Egyéb könyvei (a DOET-ben hivatkozva, a wikiben még nem beolvasva)

| Könyv | Miért érdekes a wikinek |
|---|---|
| *Emotional Design* (2004) | a visceral / behavioral / reflective hármas, ami a [[brand-experience-map]] és a [[seven-stages-of-action]] érzelmi rétege |
| *Things That Make Us Smart* (1993) | elosztott kogníció; "the power of the unaided mind is highly overrated… it is things that make us smart" → [[knowledge-in-the-world]] |
| *Living with Complexity* (2011) | "complexity is good; it is confusion that is bad"; innen jön a *signifier* fogalma is → [[featuritis]] |
| *The Design of Future Things* (2007) | az automatizálás paradoxona → [[slips-and-mistakes]] |

## Módszertani profil

Norman **kognitív pszichológus és tervező**, nem piackutató és nem kísérleti közgazdász. A könyv **érvelő és példákkal illusztrált**: anekdoták (a "Norman door", a hűtőszekrény, a Del Mar-i kapcsolótábla, a Lego-motor), hivatalos baleseti jelentések (NTSB, DoD IG) és a kognitív pszichológia bevett eredményei (Nickerson–Adams érme-kísérlete, Rubin–Wallace, Reason hibatipológiája, Fischhoff hindsight-kutatása, Csíkszentmihályi flow-ja) keverednek benne. **Nincsenek kontrollcsoportos mérései arról, mennyivel teljesít jobban egy a hét elvnek megfelelő termék.** A wikiben ezért Norman a **magyarázó szótár**, a mérés máshonnan jön ([[five-user-test]], [[curse-of-knowledge]], [[replication-crisis]] mércéjével).

A 2013-as átdolgozás maga is önkritikus: Norman elismeri, hogy az *affordance* szót elrontotta a designvilágban, és hogy az iparban töltött évek után ismeri el: *"the successful product has to appeal to customers, and the criteria they use to determine what to purchase may have surprisingly little overlap with the aspects that are important during usage."*

## Kapcsolódó

[[the-design-of-everyday-things]] · [[signifiers]] · [[affordance]] · [[conceptual-model]] · [[natural-mapping]] · [[feedback-and-feedforward]] · [[design-constraints]] · [[knowledge-in-the-world]] · [[slips-and-mistakes]] · [[featuritis]] · [[incremental-vs-radical-innovation]] · [[seven-stages-of-action]] · [[norman-design-principles]] · [[human-centered-design]] · [[rory-sutherland]] · [[marty-neumeier]] · [[jake-knapp]] · [[marty-cagan]]