---
title: Amos Tversky
type: person
aliases: [Tversky, Amos Tversky, features of similarity, intransitivity of preferences, Shadow Theory, Famous Amos]
tags: [person, behavioural-economics, psychology]
sources: [misbehaving, thinking-fast-and-slow, the-undoing-project]
updated: 2026-09-14
status: solid
---

# Amos Tversky (1937-1996)

Izraeli-amerikai kognitív pszichológus, [[daniel-kahneman]] társszerzője a heurisztikák és torzítások (1974, *Science*) és a kilátáselmélet (1979, "Value Theory" → "Prospect Theory") munkáiban; 1996-ban, 59 évesen halt meg rákban, ezért a 2002-es Nobel-díjat nem oszthatta meg Kahnemannal. Thaler ([[misbehaving]]) személyes mentora és barátja: a *Misbehaving* előszava az ő halálával nyit, és Thaler minden cikkére az "Amos jóváhagyná?" tesztet alkalmazta (egy Eric Johnsonnal írt cikk három évet várt egy Amos-ellenvetés miatt). Thaler róla: "precíz és tökéletes cikkek és előadások; az asztalán csak egy jegyzettömb és egy ceruza, párhuzamosan"; a pszichológusok vicce: egy tételes IQ-teszt — minél hamarabb rájössz, hogy okosabb nálad, annál okosabb vagy.

## Ami tőle van a wikiben

- **A heurisztikák szisztematikus hibát adnak, nem zajt** — ez tette Thaler "Listáját" tudománnyá: minden tétel egy előre jelezhető torzítás, nem véletlen hiba → [[econs-vs-humans]].
- **Az értékfüggvény** (változások, nem szintek; csökkenő érzékenység mindkét irányban; a veszteség kb. kétszer fáj): "ebben a képben ott volt az endowment-hatás" → [[loss-aversion]], [[endowment-effect]].
- **Keretezés** (framing): a hitelkártya "kedvezmény vs. felár" különbségét Kahneman és Tversky nevezte el; az ázsiai betegség (200 biztosan megmenekül vs. 400 biztosan meghal) a chicagói 1985-ös vita bemutató-példája → [[reframing]].
- **A hipotetikus kérdés védelme:** "az emberek gyakran tudják, hogyan döntenének, és nincs okuk elrejteni" — Thaler számára "felszabadító"; a kabát/számológép változat a Lista órarádió–tévé példájából → [[market-research-limits]].
- **Jensen vacsorája:** "Mike, szerinted mindenki, akit ismersz, képtelen a legegyszerűbb gazdasági döntésre, a modelljeidben mégis mindenki zseni — mi ez?" → az "invisible handwave" → [[econs-vs-humans]].
- **A túl szélsőséges előrejelzés** (GPA a humorérzék-decilis alapján) a De Bondt–Thaler túlreagálás-hipotézis alapja.
- **A közös, utolsó cikk:** myopic loss aversion (Thaler, Tversky, Kahneman, Schwartz 1997, QJE, az emlékének szentelt számban) → [[narrow-framing]].
- Vicce: "voltak fajok endowment-hatás nélkül; kihaltak." A tervezőt Amos mindig nőneműnek mondta; Thaler ezt megtartotta → [[planner-doer-model]].

## Kahneman elbeszélésében (Thinking, Fast and Slow, beolvasva 2026-09-14)

**A kezdet.** 1969, Jeruzsálem: Kahneman meghívja a nála három évvel fiatalabb, feltörekvő
csillagnak számító Tverskyt a szemináriumára. Tversky a michigani kutatásról beszél, amely szerint
az emberek **jó intuitív statisztikusok**; a szeminárium végére közösen arra jutnak, hogy a
válasz inkább **nem**. A következő pénteken a Café Rimonban megtervezik az első közös
vizsgálatukat: **a professzionális kutatók statisztikai intuícióit** — és Tversky a Mathematical
Psychology Society ülésén összegyűjti a válaszokat, köztük **két statisztikai tankönyv
szerzőjéétől**. Az eredmény: még a statisztikusok sem jó intuitív statisztikusok.
→ [[representativeness-and-base-rates]] ("a kis számok törvénye")

**A módszer, amely véletlenül tette a munkát híressé.** A közös cikkeikbe **mindig beleírták a
kérdések teljes szövegét** — nem érvelésként, hanem mert így volt szórakoztatóbb. Ez tette
lehetővé, hogy a filozófusok és a közgazdászok **saját magukon** figyeljék meg a hibát, és ez
robbantotta ki a hatást a pszichológián kívül. *"Szerencsénk volt a módszer megválasztásában is,
mint sok minden másban."*

**A munkamódszer:** hosszú séták, napi sok órányi közös munka, "a kritikai fegyvereinket az
ajtóban hagytuk". A tizennégy éves együttműködésről: *"egy közös elme, amely jobb volt, mint
bármelyikünk külön-külön."*

**Amit ez az oldal a beolvasásból kap:**

- **A horgonyzás két mechanizmusáról folytatott vitájuk**, amely évtizedekig eldöntetlen maradt,
  és amelyben **mindkettőjüknek igaza volt**: Tversky az *elégtelen igazítást* (2. rendszer)
  védte, Kahneman a *szuggesztiót* — amiről később kiderült, hogy priming (1. rendszer). Tversky
  jogos ellenvetése akkor: a "szuggeszció" szó nem magyaráz semmit, amíg nem tudjuk, mi az.
  → [[anchoring]]
- **"Lawyers for the misguided"** — így nevezte Tversky azokat a döntéselméleti szerzőket, akik a
  hasznosságelmélet szabályainak megsértését utólag racionálisnak próbálták nyilvánítani
  (Allais-paradoxon). Az ő és Kahneman válasza más volt: **megtartani a hasznosságelméletet mint
  a racionális választás logikáját, és feladni a feltevést, hogy az ember tökéletesen racionális
  választó.** → [[prospect-theory]], [[econs-vs-humans]]
- **A "Primat of the Is"** viccparódiája — Tversky egyik filozófiaprofesszorának utánzása —,
  amiről Kahnemannek a **WYSIATI** jutott eszébe: az elme aszimmetrikusan kezeli a jelenlévő és
  a hiányzó információt → [[system-1-and-system-2]].
- **Tversky "hot hand"-cáfolata** Gilovich-csal és Vallone-nal → [[regression-to-the-mean]],
  [[representativeness-and-base-rates]].
- **A Linda-probléma** felfedezésének pillanata: Kahneman flashbulb-emléke a szürke fémasztalról,
  amikor az első tíz kérdőíven **mindenki** a feminista bankpénztárost tartotta valószínűbbnek.
  *"Felhívtam Amost izgatottan: szembeállítottuk a logikát a reprezentativitással, és a
  reprezentativitás nyert!"*

## Életrajz (The Undoing Project, Michael Lewis, beolvasva 2026-09-14)

Forrás: [[the-undoing-project]] ([[michael-lewis]]), 4., 5., 6., 10., 12., 13. fejezet és Coda.
Fenntartás: **életrajz, nem tudományos forrás**, és Tversky 1996-ban meghalt — a könyv az ő
oldaláról jórészt **mások emlékezetéből** dolgozik, miközben Kahneman első kézből beszélt.

**1937, Haifa. Az "insider".** Az anyja, **Genia Tversky**, az első izraeli Kneszet tagja volt, és
a következő négyé is; két évet töltött Európában a koncentrációs táborok felszabadításánál és a
túlélők letelepítésénél. Az apja állatorvos, aki azért fordult el az orvosi pályától, mert
*"az állatoknak valóságosabb a fájdalmuk, és sokkal kevesebbet panaszkodnak"*. Amos disszertációja
ajánlása: *"Apámnak, aki megtanított csodálkozni."*

**A humán tagozat és a költészet.** A természettudományos nyomás ellenére — ahol a státusz és a
karrier volt — **egyedüliként a jó tanulók közül a humán szakot választotta**, mert a matematikát
meg tudja tanulni magától, Baruch Kurzweil irodalomóráit viszont nem tudja pótolni. Költő vagy
irodalomkritikus akart lenni. A közeli barátja a kamaszkori osztálytársa, **Dahlia Ravikovitch**
volt — később Izrael egyik legnagyobb költője. **Ez a wiki szempontjából nem színes adalék:**
Kahneman később így fogalmazta meg a különbségüket — *Amos költő akart lenni, és tudós lett;
Danny költő volt, aki véletlenül tudós lett.*

**Ejtőernyős, 1956.** Túl könnyű volt a minimális súlyhatárhoz, ezért **vizet ivott, amíg meg nem
ütötte**. Ötvennél többször ugrott, harcban is. **Bátorsági kitüntetés:** egy gyakorlaton egy
katonája bekapcsolta a bangalore-torpedó gyújtózsinórját, elájult, és ráesett a robbanóanyagra;
a parancsnok azt kiáltotta, hogy senki ne mozduljon. Amos kiszaladt a fedezék mögül, tíz métert
vonszolta a katonát, ledobta és ráfeküdt. A repesz élete végéig benne maradt. Moshe Dayan a
kitüntetés átadásakor: *"Nagyon hülye és nagyon bátor dolgot csináltál, és nem úszod meg még
egyszer."* Amos a halála előtt néhány héttel elmondta Varda Libermannak, hogy **ez az esemény
alakította az egész életét**: *"Onnantól kötelességem volt fenntartani ezt a hősképet. Megtettem,
most már meg kell felelnem neki."*

**A jellem, amit érdemes elvinni.** Tversky szinte kizárólag azt csinálta, amit akart:
- **A postája.** A napi kupacokat végigtolta az asztalon; ami leért a széléig, **felbontatlanul
  esett a szemetesbe**. *"A sürgős dolgokban az a jó, hogy ha elég sokáig vársz, már nem
  sürgősek."*
- **A várakozás szabálya.** *"Ha megkérnek valamire — bulira, előadásra, bármire —, soha ne
  válaszolj azonnal, még ha biztos vagy is benne, hogy meg akarod csinálni. Várj egy napot, és
  meg fogsz lepődni, hány tegnapi igenből lesz nem."* És a párja: ha unatkozol egy rendezvényen,
  **egyszerűen állj fel és indulj el** — kifelé menet meglepően kreatív leszel a kifogásban.
- **A kidobás szabálya.** *"Ha nem rúgod magad havonta egyszer, amiért kidobtál valamit, akkor
  nem dobsz ki eleget."*
- *"A fösvénység is ragályos, a nagylelkűség is; és mivel nagylelkűen viselkedni boldogabbá tesz,
  kerüld a fösvény embereket."*

**A "features of similarity" (1977) — a wiki számára alulértékelt gondolat.** A hasonlósági
ítéletek addigi elméletei mind **távolságon** alapultak (az objektumok pontok egy mentális
térképen). Tversky észrevette, hogy a **hasonlóság nem szimmetrikus**: az emberek szerint a
magenta hasonlít a pirosra, de a piros nem a magentára; Tel-Aviv hasonlít New Yorkra, de New York
nem Tel-Avivra; a játékvonat hasonlít az igazira, fordítva nem. *"Azt mondjuk, 'a törökök úgy
harcolnak, mint a tigrisek', és nem azt, hogy 'a tigrisek úgy harcolnak, mint a törökök'."*
Ha a hasonlóság aszimmetrikus, **minden távolságalapú elmélet hamis**. A helyére Tversky
**jegyzék-modellt** tett: az elme a **feltűnő jegyeket** számlálja, és a jegyek feltűnősége a
kontextustól függ.

Ebből két marketinges következmény adódik, amit a wiki eddig nem mondott ki:

1. **A referens és az alany nem cserélhető fel.** *"A szerelmem mély, mint az óceán"* működik;
   *"az óceán mély, mint a szerelmem"* nem — mert az óceán a mélység **prototípusa**. Minden
   analógiás pozicionálás ("a X-ek Tesla-ja") ezen a szabályon áll vagy bukik: **a referensnek kell
   a jegy prototípusának lennie**. → [[competitive-positioning]], [[brand-naming]]
2. **A besorolás visszahat a hasonlóságra.** *"Általában azt feltételezzük, hogy az osztályozást az
   objektumok hasonlósága határozza meg"* — valójában *"a hasonlóságot módosítja az, ahogyan
   osztályozzuk őket"*. Az alma és a banán azért tűnik hasonlónak, mert megegyeztünk abban, hogy
   mindkettő gyümölcs. **A kategória, amelybe berakod a terméket, megváltoztatja, mihez fogják
   hasonlítani** — és ebből következik Tversky sztereotípia-tétele is: *"ha gyengíteni akarsz egy
   sztereotípiát, szüntesd meg a besorolást."*
   → [[competitive-positioning]], [[distinctiveness-vs-differentiation]], [[reframing]],
   [[mental-availability]]

**A módszer: "negative science".** Rich Gonzalez, a tanítványa: *"Amos tudományfelfogása nem
inkrementális volt. Találsz egy paradigmát. Találsz benne egy általános tételt. És lerombolod.
Negatívnak nevezte, és sokat használta ezt a szót."* Ez magyarázza a teljes Kahneman–Tversky-
programot: mindig **egy elfogadott elmélet ellen** dolgoztak. És ez magyarázza azt is, hogy az
undoing-projektnél Amos megakadt: *"nem volt mit lerombolni"* — nincs bevett elmélet a képzeletről.

**A "conservative Bayesian"-ütközés (1969).** Tversky Kahneman szemináriumán Ward Edwards
michigani kutatásáról beszélt (piros/fehér zsetonok a zsákban), amely szerint az ember
"konzervatív bayesiánus". Kahneman **szétszedte az előadást**. Tversky ritka állapotban hagyta el
a termet: **kételkedve**. A folyosón elkapta Avishai Margalitot: *"Nem hiszed el, mi történt velem…
Nem lehet, hogy az ítélet ne kapcsolódjon az észleléshez. A gondolkodás nem külön aktus."*
A háttérben ott volt a saját sivatagi tapasztalata: éjszakai navigáció, ahol a fény lehet
kétszáz méterre vagy tíz kilométerre — **az optikai csalódás ölhet**. *"Ha az embert ilyen
gondosan alakította a környezete, miért hibázik még mindig az észlelése?"*

**Az intranzitivitás (1969) — és a mértéktartás, amit Lewis kiemel.** Michiganben a Jackson
fegyház rabjaival (cukorka és cigaretta a tét) és Harvard-hallgatókkal is kimutatta, hogy A > B és
B > C után C > A választható. De **nem vont le nagy következtetést**: *"Irracionális ez a
viselkedés? Kétlem… Amikor összetett, többdimenziós alternatívákkal állunk szemben — állásajánlat,
fogadás, jelölt —, rendkívül nehéz megfelelően felhasználni minden rendelkezésre álló
információt."* Ez a wiki szempontjából fontos korrekció: **Tversky maga sem hitte, hogy a
labortorzítás automatikusan valóságtorzítás.**

**Miért lett népszerű a munka: az ellenfél saját magán ellenőrizhette.** A cikkekbe **mindig
beleírták a kérdések teljes szövegét** — nem érvelésből, hanem mert szórakoztatóbb volt. Ezért
tudott minden közgazdász, filozófus és orvos **saját magán** megtapasztalni a hibát. Lewis könyve
tele van ilyen megtérésekkel: Thaler, Don Redelmeier (17 évesen, a tanárától kapott *Science*-cikkből),
Cass Sunstein, George Loewenstein.

**A kritikusok kezelése.** Ward Edwards, a volt tanára 1970-től egyre indulatosabb leveleket írt;
Amos válasza: *"Lényegében azt a gyakorlatot folytatod, hogy kifogásolsz egy eljárási eltérést
anélkül, hogy megmutatnád, az eltérés hogyan magyarázná az eredményeket. Nem hozol sem ellentétes
adatot, sem plauzibilis alternatív értelmezést."* Edwards végül visszavonta a támadó cikkét.
Egy 1983-as saját összefoglalása: *"Elkezdtük ezt az ismeretlen területet. Fákat ráztunk, és az
establishmentet provokáltuk. Most mi vagyunk az establishment. És a mi fánkat rázzák."*

**A Linda-probléma mint fegyver.** A konjunkciós tévedésről szóló cikk (1983) Amos ötlete volt,
és Kahneman **fenntartásokkal** dolgozott rajta: *"Nagyon Amos. Provokálunk ezzel. És megmutatjuk,
hogy nem nyerheted meg ezt a vitát."* Amos neve rá: **"winning by embarrassment"**.
→ [[representativeness-and-base-rates]]

**A világ, ami eljött hozzá.** A Stanfordon a tanítványai "Famous Amos"-nak hívták. Amerikai
kongresszusi képviselők kértek tanácsot törvényjavaslatokhoz; az NBA a statisztikai tévedésekről;
a Secret Service a fenyegetések előrejelzéséről; a NATO a bizonytalanság melletti döntésekről.
A **Delta Air Lines** esete a legkonkrétabb, és a wiki szempontjából a legtanulságosabb: a
légitársaság rossz repülőtereken landoló járatok sorozata után hívta. Amos válasza: *a pilóta
döntési hibáit nem lehet kitréningezni* — **a pilótafülke kultúráját** kell megváltoztatni, hogy
a legénység megkérdőjelezhesse az autokrata kapitányt. *"Megváltoztatta, ahogyan a pilótákat
képezzük… Azok a hibák azóta nem fordultak elő."* → [[when-to-trust-intuition]],
[[decide-without-debate]]

**Négy mondat tőle, amit érdemes megjegyezni** (Redelmeier jegyezte fel):

> *"A jó tudomány része, hogy azt látod, amit mindenki más lát, de azt gondolod, amit még soha
> senki nem mondott ki."*
> *"A nagyon okos és a nagyon ostoba között gyakran nagyon kicsi a különbség."*
> *"A jó kutatás titka, hogy mindig kicsit alulfoglalkoztatott légy. Éveket veszítesz azzal, hogy
> nem tudsz órákat elpazarolni."*
> *"Néha könnyebb jobbá tenni a világot, mint bebizonyítani, hogy jobbá tetted."*

És a metaforáról, egy neki szervezett konferencián: *"Mivel a metaforák élénkek és emlékezetesek,
és mivel nem könnyen vethetők alá kritikai elemzésnek, jelentős hatással lehetnek az emberi
ítéletre akkor is, ha helytelenek, haszontalanok vagy félrevezetők. A valódi bizonytalanságot
szemantikai kétértelműséggel helyettesítik. **A metafora álca.**"* → [[storyframing]],
[[narrative-fallacy]]

**A szakítás — amit a wiki tényként rögzít, és amit nem.** Tény: Tversky **egyedül** kapott
MacArthur "genius grant"-et (1984), National Academy of Sciences-tagságot, Guggenheimet és
díszdoktorátusokat; Kahneman egyiket sem. Tény, hogy Tversky ezt **nem élvezte**: *"Mit gondolnak
ezek az emberek? Hogyan adhatnak díjat egy nyertes páros egyik felének? Nem veszik észre, hogy
halálos csapást mérnek az együttműködésre?"*, és hogy szerzőségi vitákban rendszeresen
**visszaosztotta** a hitelt (*"ha erről a jelenségről el kell nevezni valamit, akkor Kahneman-
hatásnak kellene hívni"*). Ugyanakkor tény az is, hogy a magánhelyzetekben nem lépett hátra
(*"Engem akarnak"* a Harvard-ajánlatról; *"Ha nem ezért kaptam volna, valami másért kaptam
volna"* a MacArthurról). **Értelmezés, nem tény:** Lewis narratívája, amely a felbomlást néhány
jelenetre fűzi fel — erre lásd a kritikát a [[the-undoing-project]] és a
[[counterfactual-thinking]] oldalon.

**A halál.** 1996 februárjában rosszindulatú szemmelanómát diagnosztizáltak nála, a teste tele
áttéttel; hat hónapot adtak neki. Ettől kezdve **múlt időben** beszélt az életéről. A legtöbb
kollégája nem is sejtette, hogy beteg. Az utolsó stanfordi előadását (a kosárlabda statisztikai
tévedéseiről) **nem engedte felvenni**. Stanford emlékkonferenciát tervezett; Amos üzenete a
rektornak: *"Bármit csinálhatsz. De könyörgök, ne legyen konferencia a nevemben, ahol középszerű
emberek beszélnek a saját munkájukról és arról, hogyan 'kapcsolódik' az enyémhez. Tedd a nevemet
egy épületre. Vagy egy teremre. Vagy egy padra. Bármire, ami nem mozog."* Amikor Peter Diamond
felhívta, hogy a közgazdasági Nobel rövid listáján van: *"Nagyon köszönöm, hogy tudatta velem.
Biztosíthatom, hogy a Nobel-díj nincs azon a listán, amit hiányolni fogok."*
Margalitnak: *"Az élet egy könyv. Attól, hogy rövid volt, még lehetett jó könyv. Nagyon jó könyv
volt."* 1996. június 2-án halt meg. Kahneman mondta a főbeszédet a temetésén.

Az utolsó beszélgetésükből Kahneman egy mondatot idéz — arról, hogy mit tegyen, ha kettejük
nevében kell írnia valamit: *"Egyszerűen meg kell bíznod abban a modellben, ami rólam a fejedben
van."*

## Kapcsolódó

[[daniel-kahneman]] · [[michael-lewis]] · [[richard-thaler]] · [[loss-aversion]] ·
[[prospect-theory]] · [[anchoring]] · [[representativeness-and-base-rates]] ·
[[availability-heuristic]] · [[counterfactual-thinking]] · [[when-to-trust-intuition]] ·
[[system-1-and-system-2]] · [[econs-vs-humans]] · [[narrative-fallacy]] · [[misbehaving]] ·
[[thinking-fast-and-slow]] · [[the-undoing-project]]