--- title: A vevőbázisok nem különböznek (tömegmarketing, nem célzás) type: concept aliases: [customer bases seldom vary, brand user profiles seldom differ, sophisticated mass marketing, targeting myth, segmentation myth, szegmentáció mítosza, I love my mum] tags: [marketing-science, targeting, segmentation, research] sources: [how-brands-grow, monetizing-innovation, permission-marketing, competitive-strategy, crossing-the-chasm, epic-content-marketing, decoded, growth-hacker-marketing, ogilvy-on-advertising, the-1-page-marketing-plan, the-attention-merchants, the-brand-flip, the-cold-start-problem, the-tipping-point, this-is-marketing, the-mom-test] updated: 2026-09-14 status: solid --- # A vevőbázisok nem különböznek (tömegmarketing, nem célzás) **Definíció.** Egy kategórián belül a versengő márkák ugyanolyan embereknek adnak el: demográfia, pszichográfia, értékek, médiafogyasztás szerint a vevőbázisok csak *méretben* térnek el. "Nincs vanília-vevő és eper-vevő; fagylaltvevők vannak, akik néha vaníliát, ritkán epret vesznek." A jó hír: a versenytárs vevői a tieid lehetnek. (How Brands Grow, 5. fejezet) ## Bizonyítékok - **Ford vs. Chevrolet 1959** (Evans): a személyiség- és demográfiai profil azonos; "sokkolta a marketingvilágot, aztán mindenki úgy döntött, figyelmen kívül hagyja" (Churchill-idézet). - **Kennedy–Ehrenberg 2000:** több száz márka, 40+ kategória, több száz változó: az átlagos eltérés a márkanormától 1-4 százalékpont. UK autók: a Rover-tulajdonosok is inkább a Sunt olvassák, mint a Telegraphot. Kanadai sörök, UK hitelkártyák (minden márka ~54% férfi, ~40% 35-54 éves). - **Extrém célzás is kudarc:** Yorkie "It's not for girls!" vevőinek 44% nő; a szülészeti kórházat támogató, babás hitelkártya tulajdonosai 63% nő vs. 58% a nem tulajdonosoknál, nem többen gyerekesek. - **Variánsok:** diét vs. normál üdítő minden demográfiában ~1/3-2/3; a kis palack a 34 alattiaknál több, de a bázis alig más; hipoallergén öblítő is normál öblítő-vevőknek, alacsony gyakorisággal (double jeopardy). - **"Szeretem az anyámat, te is a tiédet":** az A márka vevői ugyanazt gondolják A-ról, mint B vevői B-ről; a turisták minden úti célra ugyanazt mondják ("új és izgalmas, érdekes emberek, jó vásárlás, pihenés"). Az attitűd a használatot tükrözi. - **Kotler három szakasza** (tömeg → változat → cél) adat nélkül; a Colgate "tartar control szegmense" körkörös logika: ugyanaz a polc, ugyanaz az ár, ugyanaz a tévé. ## Következmények - Ha a kutatás ferde profilt mutat, a kérdés nem "ez a célcsoportunk?", hanem "kit nem érünk el, és miért?" Többnyire a kategórianormát kell követni. - Portfólió: a hasonló márkák azonos bázisa normális; ne pozicionáld szét őket → [[duplication-of-purchase-law]]. - A "célcsoport = mindenki, aki a kategóriát veszi" nem tiltja a kreatív megkülönböztetést: a Disney-féle "közös emberi" történet széles közönségnek szól (GYIK). - Nyilvánvaló kivételek: gyerekcsatorna, skót újság, drága márkák gazdagabb vevői; de a szubpiacon belül (Versace vs. Gucci) újra azonos. ## Hogyan alkalmazd 1. Profilkutatás előtt tedd fel: mi változna a döntésben, ha 5 pontos eltérést találunk? Többnyire semmi. 2. Médiatervet a kategória vevőire, ne a "core targetre" építs; a niche média felára ritkán térül. 3. A "mi vevőnk más" állítást kezeld hipotézisként, és Dirichlet-normához mérd. ## Feszültségek - Miller ([[storybrand-sb7]]) egy szereplőt és egy vágyat ír elő; Sharp szerint a vevő nem "típus". Feloldás: az *üzenet* lehet egy helyzetre és vágyra írt, de a *célzás* széles; a StoryBrand "elfoglalt anyák" one-linere Sharp szerint csak addig baj, amíg a médiát is rájuk szűkíted. - Sutherland ([[non-ergodicity]]) "ne tervezz átlagra" mást mond: a *termék* legyen szélsőségeknek is jó; ez nem szegmentálás. - Godin ([[attention-scarcity]], [[permission-marketing]]): "a tömegmédia halott, éljen a niche média", és a marketing a *volunteer*-eknek szóljon. Sharp szerint a tömegelérés nem halt meg, és a "célzás" a könnyű vevőket veszíti el. Feloldás: Godin nem a *kit* szűkíti (bárki jelentkezhet), hanem a *csatornát* (aki jelentkezett); az opt-in bázis önszelekció, nem demográfiai célzás, és Godin maga mondja, hogy a megszakítás (elérés) az első lépéshez elkerülhetetlen. - Ramanujam–Tacke ([[monetizing-innovation]], 5. fejezet): "akár tetszik, akár nem, a vevőid különböznek", és a 2. szabályuk a szegmentálás. De ők is elutasítják a demográfiai szegmentálást (Károly herceg és Ozzy Osbourne ugyanaz a persona; a papírgyár WTP-szegmenseiben minden cégméret keveredett), és csak *igény, érték és fizetési hajlandóság* szerint szegmentálnak, a *termékkínálat* (G/B/B, változatok) tervezéséhez. Feloldás: Sharp a *ki vesz és hol érhető el* szintjén igaz, Ramanujam–Tacke a *mit értékel és mennyit fizet* szintjén; Sharp saját variáns-adata (diét kóla minden demográfiában) ezt támasztja alá. Szegmentálj a kínálatban, tömegmarketingezz a médiában → [[wtp-segmentation]]. - **Porter ([[competitive-strategy]], [[generic-strategies]], [[buyer-selection]], beolvasva):** a fókusz-stratégia (egy vevőcsoport, termékszegmens vagy földrajz) és a vevőszelekció a "célzás" tankönyvi igazolásának tűnik. De Porter fókusz-példái *strukturális* célpiacok (Porter Paint a profi festőnek, Martin-Brower nyolc gyorsétteremláncnak, Illinois Tool Works egyedi kötőelemei): eltérő kiszolgálási költség, alkuerő, igény, többnyire B2B; és Porter maga mondja, hogy a stratégiai csoport nem piaci szegmens, és a költségvezetőnek "minden fő vevőcsoportot" ki kell szolgálnia a volumenért. Feloldás: ahol a négy Porter-kritérium a vevők közt valóban szór (B2B, szolgáltatás, rendeléstípus), ott a szelekció a profit forrása; ahol nem (FMCG, a kiskereskedő az alkuerő), ott Sharp áll, és a "célcsoport" csak a média pazarlása. A demográfiai fókusz (Yorkie) egyik könyv szerint sem működik. - **Pulizzi ([[epic-content-marketing]], [[content-niche]], [[audience-persona-and-engagement-cycle]]):** "gondolkodj nagyban, menj kicsibe" és a persona célzásnak hangzik. Feloldás, mint Bergernél: a *tartalom témája* szűk (egy kérdés, egy fájdalom), a *közönség* nem (a River Pools ár-posztja minden keresőnek szól); Revella maga tiltja a demográfiát a personában, és csak a *vásárlási folyamat* eltérése indokol új personát (Sharp variáns-tanulsága: a helyzet szór, a demográfia nem). Ahol Pulizzi tényleg közönséget szűkít (a tíz legjobb vevő; Amex OPEN Forum a kisvállalkozóknak), az B2B/erőforrás-korlát és Porter vevőszelekciója, nem Kotler-szegmentálás. A wiki állása: szűk tartalom, széles terjesztés; a "content niche" a tekintélyről és a keresési belépési pontról szól. - **Moore ([[crossing-the-chasm]], [[beachhead-segment]], beolvasva):** "Segment. Segment. Segment.": egyetlen hídfő-szegmens, a sales-driven cég "állandó tartózkodásra" ítéli magát a szakadékban. Ez a legerősebb látszólagos ellentmondás Sharppal. Feloldás: (1) Moore szegmense nem demográfia és nem "célcsoport a reklámnak", hanem a *referencia-hálózat* határa (vevők, akik egymást referenciálják: a bostoni és a zaire-i orvos két piac), egy *új* B2B kategóriában, ahol a szájhagyomány a szegmens határán elhal; (2) a hídfő *átmeneti*: a bowling-pálya és a tornádó után Moore maga is horizontális, "legolcsóbb, legmesszebb érő csatornát" ír; (3) Sharp saját tanácsa új márkának a régiónkénti felfutás nagy share of voice-szal, ami ugyanez a logika földrajzi metszetben. A wiki állása: **érett kategóriában Sharp, új B2B kategória pre-mainstream szakaszában Moore**; a Yorkie-hiba az, ha érett kategóriában "early adopter szegmenst" célzol, a Moore-hiba az, ha a hídfőt megtartod a tornádó után. - **Barden ([[decoded]], [[occasion-based-marketing]]):** "a fogyasztóra épített szegmentálás korlátoz, ha a terméket több alkalomra használják; gyerekkel útközben, egyedül, párban étteremben más fagylalt kell, *kortól függetlenül*; egy vevő több szegmensbe tartozik alkalmanként." Ez Sharp adatának motivációs magyarázata: a demográfia nem különböztet, mert a viselkedést a helyzet és az aktív cél vezérli, amely ugyanannál az embernél változik. Barden a *pozicionálást és a terméket* alakítja alkalomra, a médiát nem célozza: egybevág a wiki állásával (szegmentálj a kínálatban, tömegmarketingezz a médiában). - **Holiday ([[growth-hacker-marketing]], [[growth-hacking]], beolvasva):** "nem mindenki, a megfelelő emberek": a growth hacker "szándékosan csak az early adoptereket vonzza, akik egy új tech-szolgáltatást csinálnak vagy törnek meg, a lehető legolcsóbban", és a tömegpiacot "úgy érték el, hogy kezdetben nem próbáltak a tömegpiacnak tetszeni". Ugyanaz a feloldás, mint Moore-nál: indítási sorrend egy nulla felhasználós terméknél (nincs mit felidézni, nincs hol megvenni), nem célzás érett kategóriában; és Holiday hurka (Hotmail) végül pont a Sharp-féle tömegelérést hozta, csak nem fizetett médiából. - **Ogilvy ([[ogilvy-on-advertising]], 9., 16., 17. fej., [[corporate-and-b2b-advertising]], beolvasva):** két irányba húz. Sharp mellett: a vállalati "thought leader"-célzásról – "nobody really knows who the thought-leaders are. Bishops? Bartenders? Political busybodies? Garrulous taxi-drivers? Thought-leaders are spread throughout the population" – ezért a nagyközönség és a tévé; a *Reader's Digest* szerint ugyanazok a cikkek érdeklik az amerikait, a franciát, a németet és a hollandot; a Shell mileage-spotok öt országban, az Esso tigris 34 országban ugyanúgy működött (a "NIH-szindróma" – Levitt – a helyi ellenállás oka, nem az adat); "advertising is still the cheapest form of selling: $25,000 ezer háztartás ügynökkel, $4.69 tévével". Sharp ellen: "keep your eye glued to the heavy users" (→ [[light-buyers-and-penetration]]), és a jóslat, hogy az 50 csatornás kábeltévé a szűk szegmensek felé tol és "there may never be another universal giant like Tide or Maxwell House" – ez nem jött be, a Tide ma is óriás. A wiki állása: Ogilvy gyakorlata (tömegmédia, univerzális kampány, a "thought leader" hiú ábránd) Sharpé; a szegmentálás nála *üzenet*-szintű (külön kampány a felső vezetésnek és a specifikálónak B2B-ben), nem média-szintű – ez a wiki eddigi feloldása (szegmentálj a kínálatban, tömegmarketingezz a médiában). - **Dib ([[the-1-page-marketing-plan]], [[target-market-niche]], beolvasva) — a legélesebb frontális ütközés:** "a tömegmarketing/branding a nagyvállalat terepe; a kisvállalatnak lézer-fókuszú niche kell; mindenki = senki; az íjász a ködben sosem kap elég nyilat". **A wiki döntése méret és kategória szerint:** (1) Dib érve nem a vevőbázisok különbözőségéről szól (arról adata nincs), hanem a *küszöb alatti büdzséről* ("10 000 dollár csepp a tengerben" = Rumelt küszöbhatása, [[good-strategy-bad-strategy]]): a kisvállalat nem célzással nyer, hanem azzal, hogy kevés pénzét egy olyan halmazra koncentrálja, ahol a küszöböt eléri – ez Sharp saját "regionális felfutás nagy share of voice-szal" tanácsa probléma-metszetben. (2) Dib niche-e többnyire a *kínálat definíciója* (a szívspecialista más kategória, mint a háziorvos; a "cellulit frissen szült nőknek" egy termék saját kategória-belépési ponttal), ami a wiki eddigi feloldása: szegmentálj a kínálatban. (3) Ahol Dib a *médiát* is szűkíti (*New Mother Magazine*), az a küszöb ára, nem a vevők különbözőségének bizonyítéka; ahol a niche-t demográfiának olvassák, vagy érett kategória országos márkája alkalmazza, Sharp áll (Yorkie). **Állás:** a kategóriájának minden vevőjét elérő kisvállalat (helyi szolgáltató, B2B niche) számára a niche maga a kategória, és Sharp elérés-elve *azon belül* áll; több-szegmensű kategória márkájának Sharp áll, a niche csak a bevezetés sorrendje (Moore). Dib maga is *fizetett elérést* kér öt forrásból, és a "branding = nagyvállalati luxus" tétele a saját méretén kívül téved. - **Wu ([[the-attention-merchants]], [[search-and-intent-advertising]], beolvasva):** a célzás története és Wu saját ellentmondása. Történet: 1920-as évek – az egyetlen "célzás" a női fogyasztó (JWT Women's Editorial Department); Robbin Claritasa és a PRIZM (1978): 40 klaszter ("Bohemian Mix", "Shotguns & Pickups"), 34 tényező a variancia 87%-ára, "Forget sex, race, age… the cluster"; Diet Coke 1982: a TaB hat klaszterének kikerülése, kuponok a TaB-ivóknak ("különböző dolgot mondani különböző embereknek, és mindet megnyerni"); kábel-fragmentáció (MTV, ESPN, Bravo "dualcasting"); Facebook nanocélzás (1970-es hangszórók: 50–65 éves New Jersey-i férfiak, akik a Kinkset kedvelik). Wu tézise a célzás mellett: "a kondicionált közöny kikerülése – nehezebb megtanulni figyelmen kívül hagyni, ami hozzád szól". Wu saját ellenpéldái Sharp mellett: a Diet Coke végül *tömegpozicionálást* kapott ("nagyszerű ízű üdítő, aminek történetesen egy kalóriája van" – mindenkinek, nem a diétázóknak); a Facebook nanocélzott hirdetéseire nem kattintanak (a Google bevételének 1/10-e 2× oldalmegtekintéssel), és a Facebook maga "awareness"-csatornaként adja el magát; a PRIZM "politikai" sikere (különböző üzenet különböző klasztereknek) reklámban nem bizonyított. A wiki állása marad: a célzás a *szándék* (kereső) és a *csatorna-illeszkedés* szintjén valós, a vevőbázis-különbség szintjén nem; Wu "kondicionált közöny" érve a kreatív relevanciájáról szól, nem a közönség szűkítéséről. - **Neumeier ([[the-brand-flip]], [[customer-tribes]], beolvasva) — "osztás helyett szorzás":** a szegmentálás "divide and conquer" (nagy piac felszeletelve földrajz, demográfia, pszichográfia, viselkedés vagy előnypreferencia szerint), de nem használható még nem létező piacon, gyorsan mozgó vevőknél, vagy ha minden vevő a saját szegmense akar lenni; helyette **"multiply and conquer"**: indulj kis piacról és skálázd közösségi médiával. Az érve nem a vevőbázisok különbözősége (arról neki sincs adata), hanem a **REGF** (ridiculously easy group-forming, Pacquet): "az emberek rutinszerűen figyelmen kívül hagyják azokat a határokat, amelyeket a marketingesek rájuk raknak" — vagyis Neumeier *magát a szegmentálást* mondja érvénytelennek, ugyanúgy, mint Sharp, csak más okból. A törzs nem szegmens: "a törzset nem célzod, hanem támogatod, növeszted, szervezed", és a belépőt a *mores* (a csoport viselkedési szabályai) szűri, nem a demográfia (a szörfdeszka-eset: jobb termék, a törzs mégis kizárta a gyártót, mert nem ismerte a sport hőseit és szlengjét). **A wiki állása** ugyanaz, mint Moore-nál és Holidaynél: a törzs-logika *bevezetési* sorrend és niche-kategória logikája, nem célzás érett kategóriában; és ahol Neumeier a *médiát* is a törzsre szűkíti ("mommy bloggerek"), ott a Yorkie-hiba veszélye áll fenn. Ami Sharp mellett szól nála: a "multiply", vagyis a szándék, hogy a kis kezdet *kiterjedjen*, nem hogy ott maradjon → [[customer-tribes]], [[beachhead-segment]], [[target-market-niche]]. - **Chen ([[the-cold-start-problem]], beolvasva) — a legerősebb strukturális kivétel a wikiben, és pontosan körülhatárolva.** Chen tanácsa frontálisan szembemegy Sharppal: *"the language of launching new networks should be focused on groupings of a handful of people, with the right intent, in the right situation, at the right time"* — nem "San Francisco", hanem *délután 5, a Caltrain-állomás az 5th és King sarkán*; nem "a Chase Bank", hanem *a Chase Bank termékcsapatának Q2-es tervezési ciklusa*. És a szétkent, széles bevezetést kifejezetten hibának nevezi ("peanut-butter"): "a network of 1,000 random users of Slack will have less retention than 1,000 users all inside the same company". **A feloldás nem ízlésbeli, hanem szerkezeti:** hálózatos terméknél a hasznosságnak **küszöbe** van (az [[atomic-network|atomikus hálózat]]), a fogkrémnek nincs. Ahol küszöb van, ott a szétkent elérés nemcsak drága, hanem **működésképtelen terméket** ad, mert minden részhálózat a küszöb alatt marad, és az anti-network effects mindegyikben dolgozik. Ahol nincs küszöb — a wiki kategóriáinak többsége —, ott a szűkítés önkorlátozás, és Sharp áll. **És Chen maga is tömegelérést ír le a Tipping Point után:** az Airbnb "Invasion of Europe"-ja PR-blitz, Facebook-hirdetés, e-mail, hét iroda négy hónap alatt, 32 valuta, az összes lokalizált domain — tehát Sharp receptje, csak később. **Két pontosítás a wiki eddigi feloldásaihoz.** (a) Ez ugyanaz a *sorrendi* engedmény, amit Moore hídfője, Holiday "első ezer embere" és Neumeier törzse kapott — de Chen az egyetlen, aki **mérhető kilépési jelet** ad hozzá (a következő hálózat gyorsabban billen át), és **küszöbszámokat** (Slack 2000 üzenet, Airbnb 300/100, Reddit ~1000 feliratkozó). (b) A "célzás" szó két különböző dolgot takar: Chen nem a *vevőbázisok különbözőségére* hivatkozik (arról neki sincs adata, és Sharp adata áll), hanem a **hálózati sűrűségre** — nem azért szűkít, mert a szűk csoport *más* vevő, hanem mert *egymással érintkeznek*. Ez a különbség dönti el, mikor szabad szűkíteni: **ha a szűkítés indoka demográfia vagy attitűd, Sharp cáfolata áll; ha a szűkítés indoka az, hogy a kiválasztottak egymást érik el, akkor nem célzás, hanem hálózatépítés.** → [[atomic-network]], [[network-effects]], [[beachhead-segment]], [[customer-tribes]] - **Gladwell ([[the-tipping-point]], beolvasva 2026-09-14) — a legradikálisabb célzás-ajánlat a wikiben, és a leggyengébben megtámasztott.** Gladwell zárótanácsa szó szerint ez: *"if you are interested in starting a word-of-mouth epidemic, your resources ought to be **solely** concentrated on those three groups [Connectors, Mavens, Salesmen]. **No one else matters.**"* Ez nem demográfiai, hanem **hálózati pozíció szerinti** célzás — vagyis formailag Chen kivételére hasonlít. **A különbség viszont dönt:** Chen azért szűkít, mert *a kiválasztottak egymást érik el* (mérhető sűrűségküszöb), Gladwell azért, mert *az egyén különleges* — és éppen ez az, amire nincs bizonyíték. [[duncan-watts]] mérései szerint a nagy kaszkádokat a befolyásolhatók kritikus tömege és a hálózat szerkezete magyarázza, nem a szikra (Watts–Dodds 2007); az influenszer-célzás nem robusztusan költséghatékony. **A wiki állása tehát nem változik, hanem élesedik:** a fenti kritérium ("a szűkítés indoka az legyen, hogy a kiválasztottak egymást érik el, nem hogy mások") pontosan Gladwellt zárja ki és Chent engedi be. → [[law-of-the-few]] - **Godin 2018 ([[this-is-marketing]], [[smallest-viable-market]], beolvasva) — a 2018-as változat élesebb, mint az 1999-es, és a wiki nem simítja el.** A fenti Godin-bekezdés a *Permission Marketingről* szólt, ahol a szűkítés csatorna-szintű volt (opt-in bázis, önszelekció). A *This Is Marketingben* a szűkítés **stratégiai és terméktervezési**: "what's the **minimum** number of people you would need to influence to make it worth the effort?", "the relentless pursuit of mass will make you boring", "shun the nonbelievers", és a világnézet (Lakoff *worldview*) szerinti szűkítés. **Ez frontális ütközés Sharppal**, és a mérleg egyértelmű: Sharp több száz márka, több tucat kategória, több évtized panel- és single-source adatán áll, túlélési torzításra immunis módszertannal; Godin **kilenc-tíz kiválasztott sikertörténeten**, bázisráta és kontrollcsoport nélkül (Grateful Dead, Union Square Cafe, NRA, 1000 igaz rajongó). **Ahol a kettő ütközik, a wiki Sharpot fogadja el.** Amit Godin nem cáfol: nem érett kategóriák meglévő márkáiról beszél, hanem **nulláról induló projektekről**; és ő maga írja a 19. fejezetben, hogy "most brands that matter are **primed by advertising** but built by good marketing" — vagyis a széles elérés nála is a folyamat elején van. A két körülhatárolt eset, ahol Godinnak igaza lehet: (1) **küszöbös, hálózatos termék** (Chen indoka: a kiválasztottak *egymást* érik el, nem az, hogy *mások*, mint a többi vevő), (2) **látható, magas azonosulású kategória**, ahol a rang lokális és relatív (Storr) és a közösséget a gyakorlat tartja (Haidt) — de ezek nem Godin bizonyítékai. A teljes kifejtés: [[smallest-viable-market]] `## Tensions`. ## Fitzpatrick: a szegmentálás negyedik, nem növekedési használata (2026-09-14) Ez az oldal eddig három legitim szűkítési indokot tartott számon a demográfiai célzás cáfolata mellett: **küszöbös hálózati hatás** (Chen), **kategória-életszakasz** (Moore hídfője) és **költségvetési küszöb** (Dib). Fitzpatrick ([[the-mom-test]], [[customer-slicing]]) hoz egy negyediket, amely a többinél is egyértelműbben **nem növekedési**: a szűkítés célja az, hogy a **felfedezési visszajelzés értelmezhető** legyen. A mechanizmus: ha egyszerre több szegmenssel beszélsz, húsz beszélgetésből húsz különböző "must-have" funkció és húsz különböző "must-solve" probléma jön ki, és **semmit nem lehet sem igazolni, sem cáfolni** — mindig van, akinek működött. Ez nem piaci törvény, hanem **mérési** követelmény, és semmit nem mond arról, kinek hirdess, ha már van terméked. A könyv maga mondja ki a visszatágítást ("you can broaden your segment back out later"), tehát Sharp állításával nem ütközik → [[smallest-viable-market]], [[beachhead-segment]], [[market-research-limits]]. ## Kapcsolódó [[smallest-viable-market]] · [[this-is-marketing]] · [[seth-godin]] · [[double-jeopardy]] · [[light-buyers-and-penetration]] · [[duplication-of-purchase-law]] · [[polygamous-loyalty]] · [[market-research-limits]] · [[wtp-segmentation]] · [[buyer-selection]] · [[byron-sharp]] · [[content-niche]] · [[audience-persona-and-engagement-cycle]] · [[search-and-intent-advertising]] · [[atomic-network]] · [[network-effects]] · [[tim-wu]] · [[customer-tribes]] · [[marty-neumeier]] · [[andrew-chen]] · [[the-cold-start-problem]]