---
title: Econok és emberek (SIF-ek)
type: concept
aliases: [Econs vs. Humans, Econs and Humans, homo economicus, supposedly irrelevant factors, SIF, bounded rationality, korlátozott racionalitás, the Gauntlet, as if, invisible handwave, three bounds]
tags: [behavioural-economics, foundations, decision-making]
sources: [thinking-fast-and-slow, misbehaving, alchemy, decoded]
updated: 2026-09-08
status: solid
---

# Econok és emberek (Econs vs. Humans) és az "állítólag lényegtelen tényezők"

**Definíció.** Thaler szóhasználatában az *Econ* a közgazdasági modell kitalált szereplője: optimalizál (a lehető legjobbat választja a költségvetésén belül), hiedelmei torzítatlanok (nincs túlzott önbizalom), önérdekű, tökéletes az önkontrollja, és a pénzt fungibilisnek kezeli. A *Human* mi vagyunk. A kettő különbsége a **SIF** (supposedly irrelevant factor, állítólag lényegtelen tényező): minden olyan tényező, amelyről a modell azt állítja, nem befolyásolhatja a döntést, mégis befolyásolja — a vizsga pontszáma (96/137 vs. 72/100), a kesudió jelenléte az asztalon, a jegy ára, amit már kifizettünk, a sör beszerzési helye, a default a nyugdíjformán. "Sosem az volt a mondandóm, hogy az emberekkel van baj; a modellel van baj." (Misbehaving, 1.)

## Miért fontos

- **Optimization + Equilibrium = Economics.** A modell ereje az egységes magból jön, de a mag három ponton hibás: az optimalizálási feladatok túl nehezek (egy bevásárlás is milliónyi kombináció), a hiedelmek torzítottak, és a modell tényezőket hagy ki. Az irány-jóslatok ("olcsóbb műtrágyából többet vesznek") biztonságosak, mert pontatlanok; a *precíz* jóslat, amely mindenki Econ-voltát feltételezi (elég közzétenni a kutatást, a piac elintézi), rossz tanács. (1.)
- **A "korlátozott racionalitás" nem elég.** Simon fogalmát a közgazdászok "igaz, de lényegtelen" címkével tették félre, mert a hibát véletlenszerű zajnak tekintették, amely kiátlagolódik. Kahneman és Tversky 1974-es tétele: a heurisztikák *szisztematikus*, előre jelezhető hibákat adnak, amelyek nem átlagolódnak ki (a lőfegyveres halálok: öngyilkosság kétszer annyi, mint gyilkosság, mégis mindenki fordítva tippel). (3.)
- **Három korlát** (Jolls–Sunstein–Thaler): bounded rationality, bounded willpower, bounded self-interest. A marketing három oldala ugyanez: észlelés és keret ([[psychophysics]], [[reframing]]), önkontroll ([[planner-doer-model]]), méltányosság ([[fairness-and-pricing]]). (27.)

## A Gauntlet: négy ellenvetés és a válaszok (Misbehaving, 6.)

| Ellenvetés | Állítás | Thaler válasza |
|---|---|---|
| **"As if"** (Friedman biliárdjátékosa) | Az emberek úgy viselkednek, *mintha* optimalizálnának | A közgazdaságtan *mindenki* elmélete, nem a szakértőké; a kocsmai játékos a lyukhoz legközelebbi golyót lövi; a dominált alternatíva választása nem "as if"; "úgy főzünk, mint Warren Buffett" |
| **Ösztönzők** | Nagy tétnél az emberek figyelnek és jól döntenek | Grether–Plott: a preferencia-megfordulás valódi pénzért *nőtt*; Cameron Jáva (3 havi jövedelem); Deal or No Deal százezres tétnél is útfüggő; a Golden Balls kooperációja a labor szintjére esik, nem alá |
| **Tanulás** | A való életben megtanulják | Tanuláshoz gyakori gyakorlat és azonnali visszacsatolás kell; a **Binmore-kontinuum**: menza-ebéd naponta, ház és nyugdíj egyszer — nagy tétnél *kevesebb* a tanulás, ezért az ösztönző- és a tanulás-érv egymásnak mond ellent |
| **Piacok ("invisible handwave")** | A verseny kiszűri a rendbontót | A piac kegyetlen, de nem tesz racionálissá: a sunk cost miatt megevett desszert nem halálos; GM évtizedekig rosszul vezetve a legnagyobb; szakértőt fogadni ugyanolyan nehéz, mint jól dönteni (érdekkonfliktus); a pénzügyi piacokon is: limits of arbitrage (Palm/3Com, Royal Dutch/Shell, LTCM) |

A "mere survey evidence" gúnya: a munkanélküliségi ráta is felmérésből jön; "a közgazdászok nem bánják a felmérést, ha nem ők gyűjtötték". Kahneman–Tversky hipotetikus kérdéseinek védelme: "az emberek gyakran tudják, hogyan döntenének, és nincs okuk elrejteni a preferenciájukat." (5-6.)

## A Becker-sejtés bukása

Becker: "nem számít, hogy az emberek 90%-a nem tud valószínűséget számolni; a 10%, aki tud, kerül azokra a posztokra, ahol kell." Az NFL-draft tesztje (Massey–Thaler): a Chart szerint az 1. pick ötször ér annyit, mint a 33.; két egymást követő pick közül a korábbi csak **52%-ban** jobb (első kör 56%); a surplus value az első körben *felfelé* lejt; a jövő évi pickért fizetett kamat 136%/év. Tulajdonosok, GM-ek és edzők milliárdos szervezetekben sem Econok; "minél nagyobb a döntés, annál kevésbé támaszkodnak mások számításaira" (Peter-elv). Tanulság a szervezetnek: a felső vezetés vállalja, hogy az *ex ante* jó, szokatlan kockázatot nem bünteti, ha bukik → [[narrow-framing]]. (29.)

## Hogyan alkalmazd

- Írd le, mit tekint a saját üzleti modelled "lényegtelennek" (a fizetés időzítése, a díj neve, a default, a sorrend, a referenciaár), és tesztelj azon: a SIF-ek a legolcsóbb karok → [[decision-interfaces]], [[mental-accounting-pricing-checklist]].
- Ne a nagy tétre bízd a racionalitást: a ritka, nagy vásárlásnál (ház, autó, B2B-rendszer) *kevesebb* a gyakorlás, tehát a keret és a méltányosság *jobban* számít, nem kevésbé.
- Három lecke (Konklúzió): **figyelj meg** ("There are Humans. Look around."), **gyűjts adatot** (kísérlet; "ha nincs leírva, nem létezik" — Ginzel), **szólalj fel** (KLM 1977, Everest 1996: a beosztott nem mert szólni).
- Az "as if" ellenvetést a saját szervezetedben is hallani fogod ("a vevő úgyis kiszámolja"): a válasz mindig adat, nem érv.

## Feszültségek

- **Sutherland ([[alchemy]], [[psycho-logic]]):** ugyanazt a jelenséget (a logikátlannak látszó viselkedés) *adaptívnak* tartja, Thaler *hibának* a normatív modellhez képest. Thaler válasza Posnernek ("az evolúció magyarázza, tehát racionális"): "nem kell tudnunk, van-e evolúciós oka; a modell rossz jóslatot ad, ha nem építjük be" — és Tversky: "voltak fajok endowment-hatás nélkül; kihaltak." A wiki állása: a két keret kiegészítő: Sutherland a *funkciót* kérdezi (mit optimalizál a rendbontás), Thaler a *jóslatot* (mit tesz a vevő). Ahol Thaler szigorúbb: a hiba akkor is hiba, ha adaptív eredetű, ha a *vevő maga* utólag hibának ítéli (a SMarT résztvevői maguk akartak többet spórolni).
- **Barden ([[decoded]], [[autopilot-and-pilot]]):** az autopilot/pilóta a *mechanizmus*, az Econ/Human a *modell-szintű* különbség; Thaler maga is az 1-es/2-es rendszerhez köti a cselekvőt és a tervezőt, de jelzi, hogy a kétrendszeres keret Kahneman *utólagos* újraértelmezése, nem az eredeti K–T-program.
- **Sharp ([[how-brands-grow]]):** Sharp "a vevő közömbös és nem gondolkodik" tétele empirikusan ugyanazt mondja (a vevő nem Econ), de a következtetés más: Sharp szerint ezért az elérés és a mentális elérhetőség dönt, nem a döntési keret finomhangolása. A wiki állása: a SIF-ek a *fontolóra vett halmazon belül* és a *vásárlás pillanatában* dolgoznak (default, referenciaár, méltányosság); a halmazba jutás Sharp terepe.
- **Módszertani:** a "Gauntlet" válaszai részben anekdotikusak (GM, Jensen vacsorája); a szisztematikus válasz a nagy tétű terepadatok (draft, game show, tőzsde). A "mere survey" védelme nem jelenti, hogy a *kimondott preferencia* megbízható: Thaler hipotetikus kérdései választást kérnek ("mit tennél"), nem motivációt ("miért") → [[market-research-limits]].
- **Kahneman ([[thinking-fast-and-slow]], beolvasva 2026-09-14) — a definíciós pontosítás, amit
  a wiki eddig nem írt ki.** A közgazdasági "racionalitás" nem józanságot jelent, hanem
  **belső konzisztenciát**: *"egy racionális ember hihet szellemekben, amíg minden más
  hiedelme konzisztens a szellemek létezésével. Egy racionális ember jobban szeretheti, ha
  gyűlölik, mint ha szeretik, amíg a preferenciái konzisztensek."* Kahneman ítélete: ez a
  definíció **"lehetetlenül szigorú"** — olyan logikai szabályok betartását követeli, amelyeket
  egy véges elme nem tud végrehajtani. Ebből következik a mondat, amelyet a wiki minden
  "az emberek irracionálisak" megfogalmazásra ráolvas:
  > *"Gyakran összerezzenek, amikor az Amosszal közös munkámat azzal hitelesítik, hogy bebizonyította
  > az emberi döntések irracionalitását, miközben a kutatásunk csak azt mutatta meg, hogy az embert
  > nem írja le jól a racionális ágens modellje."*
  Kahneman **egyetért Thaler forrásával abban is, hogy a kilátáselmélet helyesen marad ki a
  bevezető tankönyvekből** (26. fej.): a racionális modell sok helyzetben nagy pontossággal
  működik, és a bonyolítás tanítási költsége nagyobb a hasznánál. A wiki állása ezután: az
  Econ-modell **nem hamis, hanem szűk hatókörű** — a különbség ott számít, ahol a kimenetet az
  azonnali érzelmi hatás vezérli, nem a hosszú távú vagyoni következmény.
  És a **Becker-sejtés** másik oldala, amit Kahneman tesz hozzá: *"amikor azt látjuk, hogy
  emberek furcsán viselkednek, először azt a lehetőséget kell megvizsgálnunk, hogy jó okuk van
  arra, amit tesznek. A pszichológiai értelmezéseket csak akkor hívjuk segítségül, ha az okok
  hihetetlenné válnak."* Ez a wiki fegyelmi szabálya minden "a vevő irracionális" diagnózisra.

## Kapcsolódó

[[mental-accounting]] · [[transaction-utility]] · [[endowment-effect]] · [[prospect-theory]] · [[sunk-cost-fallacy]] · [[planner-doer-model]] · [[fairness-and-pricing]] · [[narrow-framing]] · [[loss-aversion]] · [[psycho-logic]] · [[autopilot-and-pilot]] · [[system-1-and-system-2]] · [[satisficing]] · [[richard-thaler]] · [[daniel-kahneman]] · [[amos-tversky]] · [[herbert-simon]] · [[thinking-fast-and-slow]]