---
title: Alapértelmezések és a status quo (a legerősebb nudge)
type: concept
aliases: [defaults, default option, alapértelmezés, alapértelmezett opció, status quo bias, status quo torzítás, inertia, tehetetlenség, opt-in, opt-out, automatic enrollment, automatikus beléptetés, presumed consent, vélelmezett beleegyezés, mandated choice, required choice, kötelező választás, yeah whatever heuristic, implied endorsement, auto-renewal, automatikus megújítás, Johnson Goldstein organ donation, Madrian Shea, Swedish premium pension default, Medicare Part D random default, intelligent assignment, Sell More Tomorrow]
tags: [behavioural-economics, choice-architecture, defaults, ux, pricing, retention, nudge]
sources: [nudge, decoded, atomic-habits, gap-selling, alchemy, the-paradox-of-choice]
updated: 2026-09-14
status: solid
---

# Alapértelmezések és a status quo

**Definíció.** Az alapértelmezés (default) az, ami akkor történik, ha a választó *nem tesz semmit*. Minden döntési csomópontnak van ilyen szabálya, ezért a default elkerülhetetlen, és mert az emberek nagy része a legkisebb ellenállás útját választja, "a default hatalmas piaci részesedést vonz, akár jó neki, akár nem". Négy mechanizmus tartja: **tehetetlenség** és figyelmetlenség ("yeah, whatever" heurisztika: a tévénéző ott marad az NBC-n, pedig a váltás egy gombnyomás; a magazin automatikus megújítása), **veszteségkerülés** (amit birtokolsz, azt nem adod fel: bögre 2×, bögre vs. csoki 1/10 vált), **status quo torzítás** (Samuelson–Zeckhauser 1988: a diákok ugyanoda ülnek; a TIAA-CREF-professzorok medián módosítása egy életen át: nulla; a házasok anyja maradt a kedvezményezett), és a **vélt ajánlás** (a default "a munkaadó, a kormány, a műsorszerkesztő implicit javaslatának" tűnik; a cégrészvényben adott match után 29% vs. 18% saját pénzt tesznek cégrészvénybe). (Nudge, 1., 5., 7. fejezet)

**Miért számít.** A default a nudge-irodalom legnagyobb és legstabilabb hatása: nem százalékokat, hanem sokszorosokat mozgat, és ingyen. A marketingben mindenütt ott van (előre bepipált doboz, automatikus megújítás, "ajánlott" csomag, alapbeállítás, értesítés-engedély, a lemondás útja), és pontosan ezért ez a nudge-etika első próbaköve.

## Bizonyítékok

| Eset | Adat | Fejezet |
|---|---|---|
| 401(k) automatikus beléptetés | Madrian–Shea 2001: opt-in 20% (3 hónap) → 65% (36 hónap); opt-out: 90% azonnal, >98% 36 hónap; a kilépés csak +0,3-0,6 pont négy cégnél (nem "csábítás", hanem tehetetlenség a *kívánt* irányba) | 6 |
| Kötelező választás és "gyors beléptetés" | Egy cég opt-in → aktív döntés: +25 pont; egyszerűsített kártya ("igen" 2%-kal és előre választott allokációval): 9 → 34% négy hónap alatt; UK ingyenes DB-tervek: csak 51% jelentkezik; több alap → alacsonyabb részvétel | 6 |
| Save More Tomorrow default | Safelite 2003: 93% nem tett semmit (bent maradt), 6% opt-out egy év alatt; Vanguard 13 terv: opt-in 23% → automatikus 78% | 6 |
| Szervadományozás | Johnson–Goldstein 2003 (egykattintásos online kísérlet): opt-in 42%, opt-out 82%, semleges (kötelező választás) 79%; országok: Németország (opt-in) 12% vs. Ausztria (opt-out) 99%; Abadie–Gay: a vélelmezett beleegyezés +16% adományozás minden más tényezőt kontrollálva; a család elutasítása USA ~50%, Spanyolország ~20%, Franciaország ~30%, mert "a donor családjaként" szólítják meg | 11 |
| Svéd nyugdíj: a default veri az aktív választást | 456 alap; a default 65% külföldi részvény, 60% indexált, 0,17% díj; az aktív választók 96,2% részvény, 48,2% svéd (home bias, 48×), 4,1% indexált, 0,77% díj; −39,6% vs. −29,9% három év alatt, 2007-ig +5,1% vs. +21,5%; az aktív választás aránya a kampány végével 56,7% → 8%; évi portfólió-módosítás 1,7-3,1% | 9 |
| Medicare Part D: *véletlen* default | 6,2 millió szegény és beteg embert véletlenszerűen soroltak tervbe; a tervek 76-100% közt fedik a szokásos gyógyszereket; 22% hagyta abba a gyógyszert; Maine "intelligens hozzárendelése" (három hónap előzményből) 22%-ot váltott át, 90-100% lefedettség; a véletlen és a legolcsóbb terv közt ~700 dollár/év (Kling); nem-dual váltás csak 6%/év | 10 |
| Chicagói open enrollment | "status quo" vs. "vissza nullára" default: egészségbiztosításnál status quo, rugalmas számlánál nulla a jobb; a három vezető egyike elfelejtette a határidőt, a másik a feleségében bízott | Bev. |
| Katonai toborzás (No Child Left Behind) | Opt-in (Fairport) vs. az Rumsfeld-féle opt-out levél; "mindkét fél tudta, hogy más lesz az eredmény" | 5 |
| Hitelkártya | A minimumfizetés az egyetlen automatikus-fizetés default (nem a teljes összeg) → horgony és nudge a kamat maximalizálására; a hitelkeret is horgony | 8 |
| Sell More Tomorrow | Opt-in vagy opt-out fokozatos eladás a cégrészvényből három év alatt, hogy a cég ne jelezze, hogy rossz befektetés, és ne nyomja le az árat | 7 |

## Hogyan válaszd meg a defaultot

1. **Kérdezd meg, mit akarna a nyugodt, tájékozott választó** ("reflective employee in Janet's position"), és ne a tervező bevételét. Ahol ez világos (biztosítás megtartása), default; ahol a helyzetek szórnak (rugalmas számla), nulla vagy kötelező választás.
2. **Kötelező választás** egyszerű igen/nem-nél, érzelmileg terhelt témánál (ne kerüljön senki olyan opcióba, amit utálna), és ahol a preferenciák nagyon eltérnek; *nem* összetett menünél (456 alap), és "nem tudom" opció nélkül.
3. **A default legyen jó, ne csak létező.** A 2%-os megtakarítási default ragad, és kevés; a pénzpiaci alap default "recept a szegény öregségre" (a cégek perfélelemből választották). Kombináld eszkalációval (Save More Tomorrow, automatikus újrasúlyozás, target date alap) → [[save-more-tomorrow]].
4. **Intelligens, ne véletlen.** Ha van adat a vevő múltbeli használatáról, az alapján rendelj hozzá (Maine), és tedd könnyűvé a váltást.
5. **Marketing-fordítás.** Előfizetés: az automatikus megújítás default védhető, ha a lemondás egy kattintás és emlékeztető jön (a magazin-modell nem az); e-mail: az opt-out lista 2× annyi maradót ad (Barden), de csak a *várt, releváns* levélnél nem sludge (Godin engedélye); checkout: az előre bepipált kiegészítő (biztosítás, borravaló, adomány) a legtöbbet vitatott default, a nyilvánossági elv és a "reflective chooser" teszt dönt → [[choice-architecture-checklist]], [[libertarian-paternalism-and-ethics]].

## Status quo torzítás vs. bizonytalanságkerülés vs. veszteségkerülés (a wiki szótára)

- **Veszteségkerülés** ([[loss-aversion]]): aszimmetrikus értékelés (a veszteség ~2×); mechanizmus.
- **Status quo torzítás**: a jelen állapothoz ragaszkodás; *okai* a veszteségkerülés + tehetetlenség/figyelmetlenség + vélt ajánlás; jelenség, több okkal.
- **Bizonytalanságkerülés** ([[uncertainty-aversion]]): a *nem tudás* fáj; a status quo egyik oka, mert az ismeretlen alternatíva bizonytalan (Sutherland). Barden "bizonyosság" metaelve mindhármat egy tervezési kérdésbe vonja.
- **Satisficing** ([[satisficing]]): a "jó elég" megtalálása után leállás; a default a satisficer válasza a bonyolult menüre (a svéd default "a szakértők választották neked"). Keenan status quo-ja ([[buyer-change-resistance]]) a B2B-döntéshozó ugyanezen ragaszkodása, ahol a "nem döntés" a default.

## Feszültségek

- **Sharp ([[how-brands-grow]], [[polygamous-loyalty]], [[retention-vs-acquisition]]):** a default *megtartást* ad (automatikus megújítás, tehetetlenség), és Sharp szerint a hűség prózai és a lemorzsolódás a méret függvénye; a default-megtartás nem attitűd, hanem tehetetlenség, ezért a Sharp-adat (a hűségmutatók alig mozdulnak) nem cáfolja, csak azt mondja, hogy a tehetetlenséggel tartott vevő *ugyanúgy* elmegy, amint az opt-out olcsó lesz (magazin) vagy a szabályozás kikényszeríti. A wiki állása: a default a konverzió és a megtartás eszköze, a márkapreferenciáé nem; ahol a default a vevő javára van (nyugdíj), a megtartás legitim; ahol nem, sludge.
- **Barden ([[decoded]], [[decision-interfaces]]):** a default nála a "bizonyosság" metaelv egyik eszköze (szervdonor, e-mail opt-out 2×); a Nudge adja a mechanizmust (négy ok) és a mértéket. Egybevág.
- **Clear ([[atomic-habits]], [[friction-and-least-effort]]):** az "egyszeri döntések" (automatikus megtakarítás, kisebb tányér) Clear saját defaultjai; a Nudge ugyanezt más környezetére tervezi, és a "beruházási javak" listáját adja, ahol a default a Doer ellen dolgozik.
- **Holiday ([[retention-and-optimization]]):** a Twitter az onboardingban *nem* defaultot, hanem *választást* adott (kövess 10-et), és az jobban aktivált; ez nem ellentmondás: a követés az "érdeklődés" típusú döntés, ahol a preferenciák szórnak (kötelező választás jobb), a megtakarítás nem.
- **Keenan ([[buyer-change-resistance]]):** a B2B status quo-t Keenan a status quo *költségének* láthatóvá tételével billenti; ez a Nudge "veszteségkeret" (−350 dollár) és "visszajelzés" eszköze a vevő fejében, nem a felületen.
- **Módszertani:** Madrian–Shea, Johnson–Goldstein, Abadie–Gay, a svéd és a Medicare-adat nagy mintás és lektorált; a "kilépés csak +0,3-0,6 pont" érv a jólétre nem perdöntő (a tehetetlenség mindkét irányban hat), amit a szerzők is jeleznek. A default hatása a *tétnél* kisebb pénzügyi felületeken (előfizetés) kevésbé dokumentált a könyvben; a wiki ezt a [[the-choice-factory]] beolvasásakor egészíti ki. A "sludge" oldali defaultok (dark patterns) → [[sludge-and-dark-patterns]].

## Schwartz: a vevő saját alapértelmezései ("másodrendű döntések", beolvasva 2026-09-14)

**Schwartz ([[the-paradox-of-choice]], 5. fej., [[barry-schwartz]]) — Cass Sunstein és Edna
Ullmann-Margalit nyomán — azt a fogalmat adja, ami ezen az oldalon eddig hiányzott: a
*döntés arról, mikor döntsünk*.**

Négy fokozat, csökkenő szigorral: **szabály** (kizárja a döntést: "mindig bekötöm az övet"),
**vélelem** (alapértelmezés, amitől el lehet térni: "Times 12, kivéve vetítéshez"),
**sztenderd** (kettéosztja a világot, és csak az egyik felét nézed meg), **rutin** (a
megtalált sztenderdnél maradsz). Schwartz példája a barátságra: nem *döntünk* naponta a
barátság fenntartásáról, és nem hasonlítjuk össze Maryt Jane-nel — sztenderd + rutin.

**Amit ez a wikinek ad, és eddig nem mondtunk ki:** ezen az oldalon a default eddig **eladói
eszközként** szerepelt (a tervező adja, a vevő elfogadja). Schwartz mutatja, hogy a vevő
**maga is épít** alapértelmezéseket, és a márkahűség nagyrészt ezeknek a terméke, nem érzelmi
kötődésé. Ez Sharp prózai, megosztott hűségének ([[polygamous-loyalty]]) a döntéselméleti
magyarázata: a vevő nem "hűséges", hanem **lezárta a kérdést**.

**Két gyakorlati következmény:**
1. **Az akvizíció a sztenderdbe való bekerülésről szól, nem az összehasonlítás megnyeréséről** —
   mert a satisficer nem hasonlít össze újra, csak ha a rutin megtörik. A rutin megtörésének
   pillanatai (költözés, munkahelyváltás, a megszokott termék kifogyása, árváltozás) ezért
   aránytalanul értékesek → [[mental-availability]], [[occasion-based-marketing]].
2. **A retenció a rutin meg nem szakításáról szól.** Minden változtatás (csomagolás, felület,
   árazási struktúra, kötelező újraregisztráció) **újranyitja a döntést**, amit a vevő egyszer
   már lezárt — és ilyenkor újra versenyeznie kell a márkának → [[friction-and-least-effort]],
   [[retention-and-optimization]].

**A legerősebb terepi default-adat, amit Schwartz hoz:** [[sheena-iyengar]], Huberman és Jiang
401(k)-vizsgálata **~750 000 munkavállalón, ~1 000 cégnél** — minden további **tíz** felkínált
alapnál a részvételi arány ~**2 százalékponttal** esett, sok helyen úgy, hogy a nem belépő a
több ezer dolláros munkáltatói kiegészítésről is lemondott. A tanulság nem az alapok elvétele,
hanem az **automatikus belépés és az alapértelmezett portfólió** → [[save-more-tomorrow]],
[[choice-overload]].

**Egy ellenirányú adat ugyanonnan, amit érdemes kiírni:** ahol sok opció van és nincs
alapértelmezés, az emberek gyakran **naiv diverzifikációval** válaszolnak (1/n-heurisztika):
egyenlően osztják el a hozzájárulást az összes felkínált alap között. Így **a munkáltató
menüje határozza meg a kockázati profilt** — ha egy konzervatív és öt spekulatív alap van,
a "kiegyensúlyozottnak" hitt osztás a vagyon 83%-át teszi tőzsdére. A választék összetétele
tehát akkor is döntés helyetted, ha formálisan te döntesz → [[choice-architecture]],
[[nudges-framework]].

## Kapcsolódó

[[choice-architecture]] · [[nudges-framework]] · [[libertarian-paternalism-and-ethics]] · [[sludge-and-dark-patterns]] · [[choice-architecture-checklist]] · [[loss-aversion]] · [[uncertainty-aversion]] · [[satisficing]] · [[buyer-change-resistance]] · [[decision-interfaces]] · [[friction-and-least-effort]] · [[retention-vs-acquisition]] · [[monetization-models]] · [[save-more-tomorrow]] · [[endowment-effect]] · [[richard-thaler]] · [[cass-sunstein]]