---
title: The Undoing Project
type: book
aliases: [The Undoing Project, A Friendship That Changed Our Minds, Michael Lewis, Kahneman Tversky barátság, undoing, simulation heuristic, Moneyball for the mind, Daryl Morey, Don Redelmeier]
tags: [psychology, behavioural-economics, history-of-science, biography, decision-making, expert-judgment]
sources: [the-undoing-project]
updated: 2026-09-14
status: draft
ingest_status: done
chapters_done: "1-15"
---

# The Undoing Project — A Friendship That Changed Our Minds (Michael Lewis, 2016)

**Tézis.** A viselkedési közgazdaságtan nem elméletből született, hanem **egy barátságból**:
[[daniel-kahneman]] és [[amos-tversky]] tizennégy évig gyakorlatilag egy fejjel dolgoztak egy
zárt ajtó mögött Jeruzsálemben, Eugene-ben és Stanfordban, és minden fontos eredményük abból
jött, hogy **Danny felismerte a saját hibáját, Amos pedig elméletet épített belőle**. Lewis
könyve ezt a folyamatot rekonstruálja: melyik kísérlet mikor és kinek a kérdésére válaszul
született, és miért szakadt meg a kapcsolat, amikor Amerikában az intézményrendszer elkezdte
szétosztani a közös munka jutalmát.

[[michael-lewis]] pénzügyi-sportújságíró, a *Moneyball* szerzője. A könyv **nem fogalmi forrás**,
hanem **eredettörténet** — lásd lent a "Kritikák és korlátok" szakaszt. A torzítások kanonikus
leírását a wikiben a [[thinking-fast-and-slow]] adja; ez az oldal azt mondja el, **honnan
jöttek**.

**Miért írta meg Lewis.** Thaler ([[richard-thaler]]) és Cass Sunstein ([[cass-sunstein]])
2003-as *New Republic*-recenziója a *Moneyball*-ról egyszerre volt elismerő és lesújtó: a
baseball-játékospiac hatékonytalanságai **közvetlenül az emberi elme működéséből** fakadnak, és
ezt két izraeli pszichológus évtizedekkel korábban leírta. *"A könyvem nem volt eredeti. Csak
illusztrációja volt olyan gondolatoknak, amelyek évtizedek óta a levegőben voltak, és amelyeket
mások — köztük én — még nem értékeltek eléggé."* (Bevezető)

## Kulcsötletek

1. **A közös elme, mint munkamódszer** → [[daniel-kahneman]], [[amos-tversky]]. Napi hat óra egy
   szobában, két jegyzettömbbel, írógép nélkül; **napi egy-két bekezdés**; minden mondatot
   héberül és angolul is megvitatva. *"A megosztott elme."* A szerzőség sorrendjét az első
   cikknél **pénzfeldobással** döntötték el, utána váltogatták. (5-6. fej.)
2. **A hiba mint kulcs** → [[system-1-and-system-2]]. Danny módszertani hitvallása a látáslaborból:
   *"Hogyan érted meg az emlékezetet? Nem az emlékezetet tanulmányozod. A felejtést."* Ezért lett a
   kutatási program a *hibák* katalógusa, nem a helyes működésé. (4. fej.)
3. **A statisztikai szabály veri a szakértői intuíciót** → [[when-to-trust-intuition]]. A
   21 éves Danny izraeli hadseregbeli kiválasztási rendszere (1955), a falfeladat kudarca, a
   halo-hatás elleni fegyelmezett pontozás, és az Oregon Research Institute gyomorfekély-kísérlete,
   ahol **a modell verte az orvost, akiből épült**. (2., 6. fej.)
4. **A "kis számok törvénye"** → [[representativeness-and-base-rates]]. Az első közös cikk: még a
   statisztikusok is túl nagy következtetést vonnak le túl kicsi mintából. (5. fej.)
5. **A három heurisztika keletkezése**: reprezentativitás (1972), elérhetőség (1973), horgonyzás
   (soha nem lett belőle önálló cikk, mert nem tudtak megegyezni, heurisztika-e) →
   [[representativeness-and-base-rates]], [[availability-heuristic]], [[anchoring]]. (6. fej.)
6. **Az előrejelzés szabályai és a történészeknek tartott előadás** → [[narrative-fallacy]],
   [[forecasting-limits]]. *"Creeping determinism"* — és Fischhoff utólagos-okosság-kísérlete
   a Nixon-utazáson. (7. fej.)
7. **A megbánás elmélete, amit eldobtak** → [[counterfactual-thinking]]. Egy teljes évet
   dolgoztak azon, hogy a döntést a **megbánás minimalizálásaként** modellezzék — aztán Amos
   feltette a kérdést: "*Mi lenne, ha megfordítanánk az előjeleket?*", és az elmélet egy nap alatt
   elavult. (9-10. fej.)
8. **A kilátáselmélet keletkezése** → [[prospect-theory]], [[loss-aversion]]. A "Value Theory" →
   "Risk-Value Theory" → "Prospect Theory" névváltás **tisztán marketingcélú** volt. (10. fej.)
9. **A keretezés véletlen felfedezése** → [[reframing]]. *"Feltaláltuk a keretezést anélkül, hogy
   tudtuk volna, hogy feltaláljuk."* Az izolációs hatás vizsgálatából esett ki. (10. fej.)
10. **Az undoing-projekt: a képzelet szabályai** → [[counterfactual-thinking]]. Danny egyedül,
    Vancouverben, a saját válása és az unokaöccse halála után. Az **egyetlen valóban új fogalom**,
    amit ez a könyv a wikinek ad. (11. fej.)
11. **Miért nem működött a döntéselemzés** → [[reference-class-forecasting]],
    [[value-communication]]. *"Soha senki nem hozott döntést egy szám miatt. Történet kell nekik."*
    (9. fej.)
12. **A gyakorlatba átültetés két esettanulmánya**: Daryl Morey és a Houston Rockets
    ([[when-to-trust-intuition]], [[market-research-limits]]); Don Redelmeier és a Sunnybrook
    traumaközpont ([[peak-end-rule]], [[representativeness-and-base-rates]]). (1., 8. fej.)

## Nevezetes bizonyíték és példák

| Adat / eset | Forrás |
|---|---|
| **A falfeladat.** Izraeli tisztjelöltek rönkkel másznak át egy falon; az értékelők teljes magabiztossággal rangsorolják őket, az előrejelző erő **elhanyagolható** — és ez a tudás **nulla hatással** van a magabiztosságukra. Innen a fogalom: **az érvényesség illúziója** | 2. fej. → [[when-to-trust-intuition]] |
| **A "Kahneman-pontszám" (1955).** Hat egymástól független tulajdonság, tényszerű múltbeli kérdések, 1-5 skála, **egyszerre egy dimenzió**, végül összeadás. Az interjúztatók fellázadtak ("robotokat csinálsz belőlünk"). A rendszer **a mai napig fut** az izraeli hadseregben, kisebb módosításokkal ("masculine pride" → "pride") | 2. fej. |
| A Pentagon 1983-ban öt órán át faggatta Reuven Galt, az IDF volt fővezető pszichológusát: *"Ugyanazokat a puskákat használjuk, ugyanazokat a tankokat vezetjük — hogyan válogatjátok a katonákat?"* | 2. fej. |
| **Az Oregon Research Institute gyomorfekély-kísérlete.** 96 fekély, hét "jel", minden fekély **kétszer** a pakliban. Eredmény: (a) egy egyszerű, egyenlő súlyozású lineáris modell **tökéletesen** leírta az orvosok ítéletét; (b) az orvosok nem értettek egyet egymással; (c) **egyik orvos sem értett egyet önmagával**; (d) a modell **verte a legjobb orvost is** | 6. fej. → [[when-to-trust-intuition]] |
| A visszajelzés nem segít: Goldberg és Rorer azonnali visszajelzést adott a diagnózisokra — **nem javult** a teljesítmény | 6. fej. |
| **A World Trade Center "sway room"-ja.** A Port Authority nem akarta, hogy a bérlők érezzék a szélben mozgó tornyot; Paul Hoffman fahasábgörgőkre épített szobát, "ingyenes szemvizsgálat" táblával csalta be a résztvevőket. Eredmény: az emberek **sokkal érzékenyebbek** a mozgásra, mint a tervezők hitték. A hatására beépített **11 000 lengéscsillapító** valószínűleg percekkel meghosszabbította a tornyok állva maradását 2001-ben | 6. fej. |
| **A repülőoktatók illúziója.** A dicséret után romlott, a szidás után javult a teljesítmény — tiszta [[regression-to-the-mean]]. Danny következtetése: *"az emberi állapot része, hogy statisztikailag megbüntetnek minket a jutalmazásért, és megjutalmaznak a büntetésért."* | 4., 7. fej. |
| **A hatgyerekes családok születési sorrendje.** 1500 izraeli középiskolás; G B G B B G-t valószínűbbnek tartják, mint B G B B B B-t, holott egyformán valószínűek | 6. fej. |
| **A K betű.** A K (és R, L, N, V) **kétszer gyakoribb** az angol szavak harmadik betűjeként, mint elsőként — de mindenki fordítva tippel, mert a K-val kezdődő szavakat könnyebb felidézni | 6. fej. → [[availability-heuristic]] |
| **A szerencsekerék.** 0-100 közötti véletlen szám → az ENSZ afrikai tagállamainak becsült aránya. Ez volt **az eredeti horgonykísérlet** — Amos heurisztikának tartotta, Danny nem, ezért **soha nem írtak róla önálló cikket**: *"be kellett tennünk a horgonyzást, mert az eredmény olyan látványos volt. Emiatt viszont homályos maradt, mi is az a heurisztika."* | 6. fej. → [[anchoring]] |
| **8×7×…×1 vs. 1×2×…×8**, öt másodperc alatt: medián 2 250 vs. 512 (helyes: 40 320) | 6. fej. |
| **Tom W.** Danny egy éjszaka alatt írta meg a "számítástechnikus" sztereotípiáját. Az első ember, aki elolvasta — **Robyn Dawes**, a szigorú statisztikus — ránézett, elmosolyodott, és annyit mondott: *"Computer scientist!"* Ezután Danny már nem aggódott az eredményért | 7. fej. → [[representativeness-and-base-rates]] |
| **"Dick"** — a teljesen semmitmondó leírás. Információ nélkül az emberek **helyesen** használják a 70/30 alaprátát; **értéktelen** információval megkapva **50-50-re** mennek. *"Amikor nincs konkrét bizonyíték, az előzetes valószínűséget rendesen használják; amikor értéktelen bizonyítékot kapnak, az előzetes valószínűséget figyelmen kívül hagyják."* | 7. fej. |
| **Fischhoff Nixon-kísérlete (1972).** A Kína- és Szovjetunió-út előtt megbecsültetett valószínűségek, utána visszakérdezve: mindenki **magasabbnak emlékezett** arra, amit a bekövetkezett eseménynek adott → **hindsight bias** | 7. fej. → [[narrative-fallacy]] |
| **A lottószelvény 107358.** A nyerőszám 107359 → nagyobb boldogtalanság, mint ha 207358, és annál is nagyobb, mint ha 618379. *"A logikával dacolva határozott érzés, hogy közelebb kerül az ember a nyeréshez, ha a száma hasonlít a nyerőszámra."* | 9. fej. → [[counterfactual-thinking]] |
| **Mr. Crane és Mr. Tees.** Ugyanaz a limuzin, ugyanaz a dugó, mindketten 30 perccel a gép után érnek ki. Crane gépe időben indult; Tees gépe késett, és **öt perce ment el**. **96%** szerint Tees a boldogtalanabb | 11. fej. → [[counterfactual-thinking]] |
| **Gilovich olimpiai adata (1992, Barcelona).** Videófelvételről a nézők a **bronzérmeseket** ítélték boldogabbnak, mint az ezüstérmeseket | 11. fej. lábjegyzet |
| **Az ázsiai betegség.** 600 halott; "200 megmenekül" keretben a biztosat választják, "400 meghal" keretben a szerencsejátékot — **ugyanaz a két program** | 10. fej. → [[reframing]] |
| **Az izolációs hatás demonstrációja.** "Kaptál 1000 dollárt, most válassz: 50% esély +1000 vs. biztos +500" → a biztosat. "Kaptál 2000 dollárt, most válassz: 50% esély −1000 vs. biztos −500" → a szerencsejátékot. **Ugyanaz a végállapot mindkét ágon** | 10. fej. |
| **A Linda-probléma.** Danny fél szívvel vitte be az UBC-re, mert nem hitte, hogy bárki elrontja. *"Tizenkettőből tizenketten bedőltek. Emlékszem, felhördültem."* A legkeményebb, kétsoros változatnál is **85%** tévedett. Egy hallgató a terem végéből: *"Na és?! Csak a véleményemet kérdezted!"* | 12. fej. → [[representativeness-and-base-rates]] |
| **Redelmeier és a pajzsmirigy.** A frontális ütközésből érkező nő szívritmuszavara — a stáb a beteg elmondott pajzsmirigy-történetére ugrott. Redelmeier megállította őket: *"A pajzsmirigy-túlműködés a szívritmuszavar klasszikus oka, de ritka oka."* A valódi ok: **összeesett tüdő**, amit a röntgen nem mutatott | 8. fej. → [[representativeness-and-base-rates]] |
| **Redelmeier kolonoszkópia-kísérlete.** ~700 beteg, egy év. A "hosszabb, de enyhébb véggel" csoport **több összes fájdalmat** élt át — mégis kevesebbre emlékezett, és **gyakrabban tért vissza** a következő vizsgálatra | 8. fej. → [[peak-end-rule]] |
| **Redelmeier mobiltelefon-tanulmánya (1997, NEJM).** Vezetés közbeni telefonálás = **négyszeres** baleseti kockázat, kihangosítva is; nagyjából a törvényi véralkoholhatárral egyenértékű | Coda |
| **Redelmeier hajléktalan-kísérlete (1991).** A "konszierzs" ellátást kapó hajléktalanok **gyakrabban** tértek vissza ugyanabba a kórházba, de a **teljes torontói rendszerhasználatuk csökkent** | Coda |
| **Delta Air Lines.** Amos tanácsa: a pilóta döntési hibáit nem lehet kitréningezni; **a pilótafülke kultúráját** kell megváltoztatni, hogy a másodpilóta megkérdőjelezhesse a kapitányt. A rossz reptérre leszállások megszűntek | 12. fej. |
| Sunstein szabályváltoztatása a Fehér Házban: az ingyenes iskolai étkezéshez a hajléktalan gyerekeknek **már nem kell jelentkezniük** — automatikusan megkapják. A távozása utáni tanévben **~40%-kal többen** ettek | Coda → [[defaults-and-status-quo]] |
| Az automatikus nyugdíjpénztári beléptetés a részvételt **~30 százalékponttal** emelte | Coda → [[nudges-framework]], [[choice-architecture]] |
| **"Prospect Theory"** a publikációt követő első évtizedben alig idézett cikk volt; 2010-re **a közgazdaságtan második legtöbbet idézett tanulmánya**. 2016-ra minden tizedik közgazdasági cikknek volt viselkedési szála | Coda |

## Az "undoing" — az egyetlen új fogalom

Lásd az önálló oldalt: [[counterfactual-thinking]]. A rövid változat:

- **Kiindulópont.** Danny unokaöccse, **Ilan**, izraeli vadászgép-navigátor, 1975 márciusában
  halt meg, öt nappal a leszerelése előtt: a pilótát elvakította egy világítórakéta, fejjel lefelé
  repültek a földbe. Danny azt figyelte meg, hogy a gyászolók **mit tettek meg nem történtté** —
  és hogy a "ha csak" mondatok **nem véletlenszerűek**. Senki nem mondta, hogy "ha csak nem lenne
  izraeli légierő". (11. fej.)
- **A kérdés.** Ha meg tudjuk mondani, milyen szabályok szerint **bontja vissza** az elme a már
  megtörténtet, akkor megtudjuk azt is, hogyan **szimulálja előre** a meg nem történtet.
- **A név, amit kapott:** "the simulation heuristic" — a negyedik heurisztika, ami Dannyé egyedül.
  Amos a saját jegyzeteiben "undoing heuristic" → "Possibility Theory" → "Scenario Theory" →
  "Theory of Alternative States" → **"Shadow Theory"** néven futtatta. Az utolsó mondata a
  témában: *"Reality is a cloud of possibility, not a point."*

## Kritikák és korlátok — ezt olvasd el, mielőtt bármit idézel innen

**1. Ez életrajz, nem tudományos forrás. Nulla marketinges adat.** A könyvben nincs egyetlen
kampányeredmény, árazási teszt vagy fogyasztói vizsgálat sem. Amit ad: **kontextus és
eredettörténet**. Minden fogalmi állításnál a [[thinking-fast-and-slow]] az elsődleges forrás;
ez az oldal csak azt mondja meg, hogy egy adott kísérlet **mire válaszul** született.

**2. A könyv maga is illusztrálja a narratív tévedést** → [[narrative-fallacy]]. Ez a legfontosabb
fenntartás, és Lewis maga adja a kezünkbe a fegyvert: a 7. fejezetben pontosan azt idézi, amit
Amos a történészeknek mondott — *"Túl gyakran nem tudjuk megjósolni, mi fog történni; utólag
viszont nagy magabiztossággal magyarázzuk meg, ami történt."* Lewis ezután **egy kutatási program
huszonöt évét egy barátság drámájává formálja**: konfliktusív, tetőpont, tragikus vég. Konkrétan:

- **A "ki mit tett hozzá" kérdésre a könyv maga mondja ki, hogy megválaszolhatatlan** — Miles
  Shore interjújában Danny is, Amos is azt állítja, hogy nem tudják szétszálazni ("It was
  beautiful, not knowing"). Lewis mégis végig szétszálazza, jellemzően a Danny-adja-az-ötletet /
  Amos-adja-a-formát séma mentén. Ez **elbeszélői döntés**, nem megállapított tény.
- **A forrásszerkezet aszimmetrikus.** Amos 1996-ban meghalt; Danny hosszan és ismételten
  interjúalany volt. A könyv a kapcsolat felbomlását ezért **döntően Danny emlékezetén és
  értelmezésén keresztül** mutatja — miközben a könyv fő tétele éppen az, hogy az emlékezet
  rekonstruál. Danny maga mondja, hogy **nem bízik a saját emlékeiben**.
- **A "fordulópontok" túl tiszták.** A Clyde Coombs-jelenet ("Danny and I don't talk about these
  things") a könyvben *a kezdete a végnek*; Danny maga ismeri el, hogy ez **utólagos
  undoing**-művelet a saját életében — pontosan az a fókuszszabály, amit ő írt le.
- A könyv **kevés szakmai ellenvéleményt** közöl: a Kahneman–Tversky-program tudományos
  korlátait (replikációs kérdések, a Linda-vita érdemi része, az ökológiai racionalitás) nem
  tárgyalja. Ezekre lásd [[replication-crisis]], [[gerd-gigerenzer]].

**3. A Gigerenzer-fejezet érzelmi, nem tudományos.** Lewis Amos nézőpontjából mutatja a vitát
("sleazeball"). A wiki ezt rögzíti a [[gerd-gigerenzer]] oldalon, **de élesen elválasztva a
tudományos vitától** — a személyes sértettség nem érv, és a természetes gyakoriságok hatását
Kahneman maga is elismerte.

**4. Az "expert judgment" tétel viszont erős, és nem Lewis-tól van.** A Meehl-vonal, a Goldberg-
kísérletek és Danny hadseregbeli adatai **független, publikált irodalom**. Lewis ezeket
újramesél, nem állít újat. Lásd [[when-to-trust-intuition]].

## Kinek érdemes elolvasnia

- Annak, aki **már ismeri a torzításokat**, és a keletkezéstörténetükre kíváncsi. Aki nem ismeri
  őket: előbb [[thinking-fast-and-slow]].
- Annak, aki **adatvezérelt döntési rendszert épít egy intuícióvezérelt szervezetben** — a Morey-
  és a Redelmeier-fejezetek a legjobb létező esettanulmányok arról, mi történik, amikor a modell
  és a szakértő ütközik.
- Annak, aki **közös alkotói kapcsolatban** dolgozik. A Miles Shore-interjú (11. fej.) a
  legőszintébb dokumentum arról, mit csinál egy intézményi jutalmazási rendszer egy párossal.
- **Nem** annak, aki marketinges adatot vagy alkalmazható keretet keres.

## Chapter map

A számozás a `00-meta.md` részszámait követi; zárójelben a könyv saját fejezetszáma.

| Rész | Cím | Egy mondatban |
|---|---|---|
| 1 | (Bevezető) The Problem That Never Goes Away | Miért írta meg Lewis: a Thaler–Sunstein-recenzió szerint a *Moneyball* valójában Kahneman–Tversky illusztrációja volt. |
| 2 | (1) Man Boobs | Daryl Morey és a Houston Rockets: a modell veri a szkautot, aztán a modell is elbukik (Joey Dorsey, DeAndre Jordan), és a szakértő visszaengedése új torzításokat hoz be (Marc Gasol, Jeremy Lin, endowment, konfirmáció). |
| 3 | (2) The Outsider | Kahneman életrajza: bujkálás a megszállt Franciaországban, az apa halála, Jeruzsálem, a Gestalt-pszichológia, az izraeli hadsereg kiválasztási rendszere (1955), a falfeladat és az érvényesség illúziója. |
| 4 | (3) The Insider | Tversky életrajza: haifai gyerekkor, Dahlia Ravikovitch, ejtőernyős-kitüntetés, Michigan, intranzitivitás a Jackson-börtönben, a "features of similarity" és a hasonlóság aszimmetriája. |
| 5 | (4) Errors | Kahneman a hatnapos háború után: a látáslabor, a pupillakutatás Beattyvel, a figyelemmegosztás, Anne Treisman, az "Applications of Psychology" szeminárium, a repülőoktatók regressziós illúziója. |
| 6 | (5) The Collision | 1969, a szeminárium, ahol Danny szétszedte Amos előadását a "konzervatív bayesiánusokról"; az első közös cikk, a "Belief in the Law of Small Numbers". |
| 7 | (6) The Mind's Rules | Oregon Research Institute: a sway room, Goldberg "Man versus Model of Man"-je; a reprezentativitás és az elérhetőség cikkei, és a horgonyzás, amit nem tudtak besorolni. |
| 8 | (7) The Rules of Prediction | "On the Psychology of Prediction": Tom W., Dick, az értéktelen információ hatása; Amos buffalói előadása a történészeknek a creeping determinismról; Fischhoff hindsight-kísérlete; a döntéselemzés felé fordulás — és a jom kippuri háború. |
| 9 | (8) Going Viral | Don Redelmeier: a Sunnybrook traumaközpont, a reprezentativitás az orvosi diagnózisban, a keretezés a tüdőrákműtét választásában (90% túlélés vs. 10% halál), az ízületi fájdalom és az időjárás, a kolonoszkópia-kísérlet. |
| 10 | (9) Birth of the Warrior Psychologist | A jom kippuri háború, a tábori pszichológusok, a döntéselemzés kudarca a Külügyminisztériumban; az Allais-paradoxon, és a megbánás mint magyarázat. |
| 11 | (10) The Isolation Effect | "Mi lenne, ha megfordítanánk az előjeleket?" — a veszteségtartomány felfedezése, a három "mazsola", a referenciapont, a keretezés és az ázsiai betegség; Thaler belépése; a Stanford-döntés és a szétválás. |
| 12 | (11) The Rules of Undoing | Miles Shore interjúja a párosról; Ilan halála; az undoing szabályai (fókusz, meglepetés, lefelé-szabály, idő); a Katz-Newcomb-előadás és a "Danny and I don't talk about these things" pillanat. |
| 13 | (12) This Cloud of Possibility | MacArthur-díj Amosnak egyedül; a kritikusok (Ward Edwards, L. J. Cohen, Gigerenzer); a Linda-probléma és a konjunkciós tévedés mint "győzelem zavarba hozással"; a barátság vége — és Amos diagnózisa. |
| 14 | (Coda) Bora-Bora | A viselkedési közgazdaságtan intézményesülése (Thaler, Loewenstein, Sunstein, choice architecture); Redelmeier saját életműve; Amos halála 1996-ban; Kahneman Nobel-díja 2002-ben. |
| 15 | A Note on Sources | Forrásjegyzék fejezetenként; Lewis maga is a *Thinking, Fast and Slow*-t ajánlja elsőnek. |
| 16-17 | Acknowledgments / Also by | Hátsó anyag, nem beolvasva. |

## Kapcsolódó

[[daniel-kahneman]] · [[amos-tversky]] · [[michael-lewis]] · [[thinking-fast-and-slow]] ·
[[counterfactual-thinking]] · [[when-to-trust-intuition]] · [[representativeness-and-base-rates]] ·
[[availability-heuristic]] · [[anchoring]] · [[regression-to-the-mean]] · [[prospect-theory]] ·
[[loss-aversion]] · [[reframing]] · [[narrative-fallacy]] · [[peak-end-rule]] ·
[[market-research-limits]] · [[gerd-gigerenzer]] · [[richard-thaler]] · [[cass-sunstein]] ·
[[misbehaving]] · [[nudge]]